Cseszneki Jakab
Cseszneki Jakab 13. századi magyar főúr, bakonyi erdőispán, trencséni ispán, s mint királyi kardhordozó az országos bárók egyike.
| Cseszneki Jakab | |
| Született | 13. század |
| Elhunyt | 2. évezred |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | a Magyar Királyság országbírája |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
A Bána nemzetségből származó Mihály királyi főlovászmester és bolondóci várnagy fia és Cseszneki Pál kardhordozó bátyja volt. IV. Béla alatt trencséni főispán volt, majd a tatárjárást követően, 1263 körül felépíttette a gótikus cseszneki lovagvárat, melyről ő és utódai Csesznekieknek nevezték magukat. Érdemeiért IV. Béla királyi kardhodozóvá (ensifer regis) és az országos bárók sorába emelte. Egy ránk maradt oklevél szerint IV. Béla 1263-ban Jakab kérésére a veszprémi várhoz tartozó Tótréde nevű földet Bánk veszprémi várjobbágynak, Jakab tisztviselőjének adományozta. IV. Béla 1268-ban neki adományozta Komáromfüss, Csicsó, Kulcsod és Erecs községeket.[forrás?] 1288-ban királyi főudvarmester (magister curiae regiae) volt. Felesége Csák nembéli Trencséni Márk leánya volt. Fiai, Miklós, Lőrinc, Szomor, Pál és Mihály IV. László, majd Károly Róbert rendíthetetlen hívei voltak.
Források szerkesztés
- Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza
- Fejér György: Codex Diplomaticus Hungariae
- A cseszneki vár
- Szilágyi Sándor: A Magyar Nemzet Története
- Buskó András: Lengyel emlékhelyek
- Turul, 1904/1.
- Engel Pál: Középkori magyar genealógia