Csorba (település)

	Csorba (Štrba)
	Csorba látképe
; Csorba címere	; Csorba zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Poprádi
Rang	község
Első írásos említés	1280
Polgármester	Michal Sýkora
Irányítószám	059 38
Körzethívószám	052
Forgalmi rendszám	PP
	Népesség
Teljes népesség	3415 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	58 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	850 m
Terület	63,05 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 03′ 15″, k. h. 20° 04′ 43″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 15″, k. h. 20° 04′ 43″
	Csorba weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Csorba témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Csorba (egyértelműsítő lap).

Csorba (szlovákul Štrba, németül Schirm, Hochwald, lengyelül Szczerba) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában. A községhez tartozik Tátracsorba és 2007. május 3-tól Csorbató is. A csorbaiak 17 éve próbálkoztak Csorbató üdülőhely visszaszerzésével, és törekvésük a legfelső fórumon végül sikerrel járt. A szlovák legfelsőbb bíróság határozata értelmében újból Csorba községhez tartozik, visszaállt az 1947 előtti állapot. Magastátra város vissza akarja szerezni az üdülőhelyet, mert attól tartanak, hogy szétzilálódik a Tátra egysége.^[2]

Fekvése szerkesztés

Poprádtól 16 km-re nyugatra, a Zsolna–Poprád országút déli oldalán fekszik.

A település északi határában halad el a Pozsony–Zsolna–Kassa városokat összekötő, Szlovákia legfontosabb vasútvonala. A falu mellett csak vasúti megálló van[2]^{[halott link]} (Štrba zastávka), a község vasútállomása a közigazgatásilag hozzátartozó, ám 4 km-nyi távolságra található Tátracsorbán, a Vasút utcában (Železničná ulica) található^[3] (Štrba). A 4 km távolságra lévő vasútállomással egybeépült a Csorbatói Fogaskerekű Vasút alsó végállomása.

Nevének eredete szerkesztés

Neve azzal van összefüggésben, hogy az Alacsony- és a Magas-Tátra közti törésben – csorbában fekszik.

Története szerkesztés

A Šoldov nevű részen középkori települést és templomot tártak fel.

1280-ban említik először „Chorba” néven. A település a 13. században keletkezett a Bogomir comes tulajdonában volt erdős területen. Alapítója, Hotta soltész környékbeli pásztorokat telepített ide. A későbbiekben Bogomir leszármazottai a Szentiványi, Szmrecsányi és Bán családok birtoka. Lakói favágók, pásztorok, szénégetők voltak. Később szűcsmestereiről volt híres, 1580-tól fűrészüzem is működött a községben. 1715-ben 56, 1720-ban 37 adózója volt. 1784-ben 141 házában 1190 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSORBA. Csirba, Csirben. Tót falu Liptó Vármegyében, birtokosai Szent Iványi Uraság, és más Urak, lakosai katolikusok, szekerezésböl, és szén égetésböl keresik kenyereket, fekszik Botzátol két mértföldnyire, Szepes Vármegyének szomszédságában.”^[4]

1828-ban 186 háza és 1623 lakosa volt. Lakói állattartással, mész- és szénégetéssel, favágással, a 19. századtól fuvarozással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csorba, (Szrba), tót falu, Liptó vgyében, Szepes vármegye szélén, az oda vezető országutban: 322 kath., 296 evang., 5 zsidó lak. Kath.- és evang. anyaszentegyházak; több urasági lakházak; vendégfogadó; serház; vizimalmok; nagy erdő, mellyben szenet égetnek; lakosai közt sok fuvaros találtatik. F. u. Szentiványi, Szmrcsányi, Baán család. Ut. p. Lucsivna.”^[5]

1871-től a falu északi részén áthalad a Kassától Csehországba vezető vasútvonal. A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott.

Népessége szerkesztés

1910-ben 1729, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 3735-en lakták, ebből 3542 szlovák, valamint 10 magyar anyanyelvű szlovák állampolgár.^[6]

2011-ben 3640 lakosából 3382 szlovák volt.

2021-ben 3415 lakosából 3236 szlovák, 52 cigány, 30 cseh, 9 magyar (0,26%), 4 orosz, 2 morva, 2 lengyel, 1 ukrán, 1 német, 1 bolgár, 3 egyéb, és 74 ismeretlen nemzetiségű.^[7]

Nevezetességei szerkesztés

Evangélikus templomát 1784-ben építették.
Szent András apostol plébániatemploma 1884-ben épült a lebontott 13. századi templom helyén.
Határában, a Soldov-dűlőben egykor román stílusú apátság állott, amely a 14. században szűnt meg. A romok a 19. században még látszottak.