Dán labdarúgó-válogatott

A dán labdarúgó-válogatott Dánia nemzeti csapata, amelyet a dán labdarúgó-szövetség (Dánul: Dansk Boldspil-Union) irányít.

Dánia
Szövetség neve	Dansk Boldspil-Union
Konföderáció	UEFA (Európa)
Szövetségi kapitány	Kasper Hjulmand
Csapatkapitány	Simon Kjær
Legtöbb válogatottság	Peter Schmeichel (129)
Legtöbb válogatott gól	Poul Nielsen, Jon Dahl Tomasson (52)
Stadion	Parken Stadion
FIFA-kód	DEN
Mezek
Hazai Idegenbeli Harmadik
Ranglista helyezések
FIFA-rang 19. (2023. nov. 30.) Legmagasabb FIFA-rang 3. (1997. május) Legalacsonyabb FIFA-rang 51. (2017. április - 2017. június) Élő-rang 19. (2024. márc. 27.) Legmagasabb Élő-rang 1. (1914. április, 1920. április) Legalacsonyabb Élő-rang 65. (1967. május)
Első hivatalos mérkőzés
1908. október 19., London, Anglia Dánia 9–0 Franciaország
Legnagyobb győzelem
1908. október 22., London, Anglia Dánia 17–1 Franciaország
Legnagyobb vereség
1937. május 16., Wrocław, Németország Németország 8–0 Dánia
Nemzetközi szereplések
Labdarúgó-világbajnokság
Részvételek 6 (2022-ig) (Először: 1986) Legjobb eredmény Negyeddöntős (1998)
Labdarúgó-Európa-bajnokság
Részvételek 9 (2020-ig) (Először: 1964) Legjobb eredmény Aranyérmes (1992)
Konföderációs kupa
Részvételek 1 (2013-ig) (Először: 1995) Legjobb eredmény Aranyérmes (1995)

Szerzett érmek

Dánia színeiben labdarúgás Európa-bajnokság arany Svédország, 1992 bronz Franciaország, 1984, Európa, 2021

A dán válogatott első sikereit az 1908-as és 1912-es olimpián érte el, amikor egyaránt ezüstérmet szerzett, és 1914 áprilisától egészen 1920 áprilisáig vezette a világranglistát. Az 1948. évi nyári olimpiai játékokon bronz, míg az 1960-as római ötkarikás játékokon ismét az ezüstérmes pozícióban végeztek.

A válogatott történetének eddigi legnagyobb sikere az 1992-ben megnyert Európa-bajnokság. Később az 1995-ös konföderációs kupát is megnyerték. A legjobb világbajnoki szereplésük pedig az 1998-as világbajnokságon volt, ahol a negyeddöntőben estek ki a későbbi ezüstérmes Brazíliával szemben. A 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokságon bronzérmes lett a csapat.

A válogatott története

A dán labdarúgó-válogatott az 1912. évi nyári olimpiai játékokon.

Dánia volt a kontinentális Európa egyik első országa, mely futballozni kezdett, és itt található jó néhány a világ legrégebbi klubjai közül. Makacs ragaszkodásuk az amatőr labdarúgáshoz azt jelentette, hogy alaposan lemaradtak, miközben Európa többi részén terjedt a professzionalizmus. Első hivatalos mérkőzésükre 1908. október 26-án került sor, ekkor a francia B válogatottat 9–0 arányban győzték le. Három napra rá már a Francia A válogatottal mérkőztek és kiütéses 17–1-es győzelmet szereztek. Azóta is ez a dán válogatott legnagyobb arányú győzelme. Az 1908. évi és 1912. évi nyári olimpiai játékokon ezüstérmet szereztek. A két világháború után hanyatlás következett. Belső szervezeti korlátok miatt (amatörizmus, idegenlégiósok nem játszhattak a válogatottban) fejlődésük lelassult. Az amatőr státusznak köszönhetően a labdarúgó-világbajnokságok selejtezőiben 1930 és 1954 között nem indultak. Az 1948. évi londoni olimpián a bronzérmes pozícióban végeztek, majd 1960-ban, Rómában ismét ezüstérmet nyertek az ötkarikás játékokon.

Dánia-Svédország elődöntő mérkőzés az 1948. évi londoni olimpián.

Az 1964-es Európa-bajnokság zárószakaszára Máltán, Luxemburgon és Albánián keresztül vezetett az út. A Spanyolországban megrendezett négyes tornán az elődöntőben 3–0-s vereséget szenvedtek a Szovjetuniótól. A bronzmérkőzésen Magyarország ellen kaptak ki 3–1-re.

1976-ban a szövetség megszüntette az amatörizmust, és ez óriási lehetőséget jelentett a válogatott számára. Ennek első jelei a nyolcvanas évek közepén jelentkeztek. Az 1984-es Eb-re sikerült kijutniuk, miután a Wembley Stadionban Allan Simonsen góljával 1–0-ra legyőzték az angolokat. Ekkor kapta a válogatott a "dinamit" jelzőt. A tornát a franciák elleni 1–0-s vereséggel kezdték, majd Jugoszlávia 5–0-s és Belgium 3–2-es legyőzésével az elődöntőbe jutottak. A négy között Spanyolországgal játszottak 1–1-es döntetlent és tizenegyesrúgásokkal estek ki.

Első világbajnokságukra 1986-ban jutottak ki. A csoportjukban a Michael Laudrup, Preben Elkjær Larsen támadóduónak köszönhetően mindhárom mérkőzésüket megnyerték. Skóciát 1–0-ra, Uruguayt 6–1-re, az NSZK-t pedig 2–0-ra győzték le. A nyolcaddöntőben ismét a spanyolokkal találkoztak és ezúttal simán kikaptak 5–1-re.

A sikeres éveket folytatva az 1988-as Európa-bajnokságra is kijutottak. Itt azonban sok örömük nem volt, ugyanis mindhárom mérkőzésüket elveszítették. Spanyolországtól 3–2-re, az NSZK-tól és Olaszországtól pedig 2–0-ra kaptak ki.

Az 1990-es labdarúgó-világbajnokságon nem vettek részt.

1992-es Európa-bajnokság

Az 1992-es labdarúgó Eb-selejtezőinek 4. csoportjába kaptak besorolást a dánok. Nem kezdték túlságosan jól a sorozatot. Több játékos szerint a rossz rajt oka a szövetségi kapitány Richard Møller Nielsen védekező taktikára épülő játékrendszere volt. A két legnagyobb sztár Michael Laudrup és fivére, Brian Laudrup nézeteltérésbe keveredett, és 1990 novemberében lemondták a válogatottságot. Nielsent azonban ez nem rendítette meg elképzeléseiben, sőt további nagyobb nevű játékosokat – név szerint Jan Mølbyt és Jan Heintzet – rakott ki csapatából fegyelmezetlenségi okokra hivatkozva. Ekkor már több újság is a lemondását követelte, de a sok kritika ellenére az eredmények őt igazolták és az utolsó 5 mérkőzését megnyerte a dán válogatott.

A jugoszlávok 14, míg a dánok 13 pontot gyűjtöttek, ennek következtében Dánia Jugoszlávia mögött végzett a második helyen és nem jutott ki a tornára. Érdekesség, hogy Koppenhágában a plávik nyertek 2–0-ra, míg Belgrádban a dánok 2–1-re.

Közeledett az Európa-bajnokság kezdete és a jugoszláv labdarúgó-válogatott ugyan elutazott Svédországba, de 1992. május 31-én – mindössze 10 nappal a torna kezdése előtt – jött a határozat, miszerint Jugoszláviát a délszláv háború eseményei miatt kizárta az UEFA. Ennek következtében a megüresedett hely Dániát illette meg. Azóta legendává vált és széles körben elterjedt egy történet, miszerint a dánokat a "strandról kellett visszahívni". Ez természetesen nem volt igaz, mivel egyrészt még igencsak edzésben voltak – mi több felkészülési mérkőzésre készültek, amit a szintén Eb-résztvevő FÁK ellen játszottak volna –, másrészt pedig Schmeichelék is tisztában voltak a politikai eseményekkel és a Jugoszláviában zajló történésekkel. Mindezek miatt pedig számíthattak az esetleges módosításra, mely szerint ők lesznek ott a kontinensviadalon.

A csapat két meghatározó embere a kiváló kapus Peter Schmeichel és az időközben visszatért Brian Laudrup volt. Richard Møller Nielsen továbbra is a selejtezőkben alkalmazott védekező taktika híve volt. Később kiderült, ez olyannyira hatásos volt, hogy a dánok sporttörténelmet írva lettek Európa-bajnokok. A csoportkörben Anglia ellen 0–0-s döntetlennel nyitottak, amit a házigazda svédek elleni 1–0-s vereség követett. A zárókörben Franciaországot sikerült 2–1-re legyőzniük. Az elődöntőben Hollandiával 2–2-re végeztek és végül büntetőkkel jutottak be a döntőbe, ahol a világbajnoki címvédő Németországgal találkoztak. Meglepetésre a döntőt 2–0-ra Dánia nyerte és története első rangos győzelmét aratta.

1993 – 2000

1993 augusztusában Michael Laudrup úgy döntött, hogy visszatér a nemzeti csapatba. Aktuális Európa-bajnokként azonban Dánia nem jutott ki az 1994-es világbajnokságra. Egy évre rá az 1995-ös konföderációs kupa döntőjében 2–0-ra legyőzték a Copa América győztes Argentínát. Az 1996-os Európa-bajnokságra címvédőként automatikusan kvalifikálták magukat. Portugália ellen 1–1-es döntetlennel kezdtek, amit a horvátok elleni 3–0-s vereség követett. Az utolsó körben ugyanilyen arányban legyőzték Törökországot, azonban ez nem volt elég a továbbjutáshoz. Az 1998-as világbajnokság volt a Laudrup testvérek utolsó nemzetközi tornája, ahol Szaúd-Arábia 1–0-s legyőzésével nyitottak. Dél-Afrikával 1–1-es döntetlent értek el, a házigazda franciáktól pedig 2–1-re kikaptak. A nyolcaddöntőben fantasztikus játékot bemutatva 4–1-re verték Nigériát és bejutottak a negyeddöntőbe. A legjobb nyolc között Brazíliával találkoztak és egy emlékezetes mérkőzésen 3–2-es vereséget szenvedtek.

A 2000-es Eb-n nem sok öröme volt a dánoknak, ugyanis mindhárom csoportmérkőzésüket elveszítették és rúgott gól nélkül estek ki a tornáról. Az eredmények a következők voltak: Franciaország (0–3), Hollandia (0–3), Csehország (0–2).

2000-es évek

Dánia FIFA-világranglistán elfoglalt helyezései 1993 augusztus és 2009 július között.

2000 júliusában a korábbi válogatott játékos Morten Olsen lett a válogatott új szövetségi kapitánya. Olsen kivezette a csapatot a 2002-es világbajnokságra, ahol sikerült a csoportjukból továbbjutni. Uruguaytól az első mérkőzésükön 2–1-re kikaptak, amit a Szenegál elleni 1–1-es döntetlen követett. Végül Franciaországot verték 2–0-ra és a második helyen végeztek. A legjobb 16 között Angliától simán kikaptak 3–0-ra és kiestek.

A 2004-es Európa-bajnokságra is sikerült a kijutás. Olaszország ellen kezdtek és egy felejthető mérkőzésen 0–0-s döntetlent játszottak egymással a csapatok. Azonban a mérkőzés emlékezetessé vált egy nem labdarúgópályákra való jelenettől. Francesco Totti, az olasz csapat legnagyobb sztárja a dán Christian Poulsent köpte arcon. Ezt követően Bulgária ellen léptek pályára és magabiztosan verték 2–0-ra. A harmadik körben úgy alakult a helyzet, hogy Olaszország sorsa a két északi ország kezébe került. A Svédországgal vívott mérkőzés 1–1-e miatt ugyanis az olaszok az alábbi helyzetbe kerültek: a harmadik körben hiába győzik le bármilyen gólkülönbséggel Bulgáriát, ha a dán–svéd meccs 2–2-es, vagy annál gólzáporosabb döntetlent hoz. A dánok egészen a 89. percig vezettek 2–1-re, amikor a svédek egyenlítettek és ezzel az eredménnyel kiejtették az olaszokat. A dánok tehát továbbjutottak, a negyeddöntőben a bombaformában lévő csehekkel találkoztak és 3–0-ra kikaptak.

A 2006-os világbajnokság selejtezőiben egy csoportba kerültek a 2002-es vb bronzérmes törökökkel és az Eb-címvédő görögökkel. A selejtezősorozatot gyengén kezdték, de a későbbiekben feljavult a teljesítményük. Az utolsó körben a következőképp alakult a helyzet: Dániának szüksége volt Törökország botlására Albániában, ahhoz, hogy esélye legyen odaérni a második helyre. Ez azonban elmaradt, mivel 1–0-ra nyertek a törökök. Dánia így a harmadik helyen végzett. A csoportot egyébként meglepetésre Ukrajna nyerte.

A 2008-as Európa-bajnokságra szintén nem jutott ki az "Olsen-banda". A selejtezőkben sok pontot veszítve csupán a negyedik helyen végeztek. A Koppenhágában rendezett Dánia–Svédország találkozó ráadásul botrányosan ért véget. Történt ugyanis, hogy egy feldühödött dán szurkoló megütötte a játékvezetőt Herbert Fandelt, amikor 3–3-nál kiállította a hazaiaktól Poulsent és tizenegyest ítélt. A néző ekkor berohant a pályára és nyakon vágta a játékvezetőt, a hazai drukkert a dán futballisták fogták le. A bíró azonnal lefújta a meccset és az öltözőbe küldte a csapatokat. A svédek negyedóra elteltével visszajöttek a pályára, a találkozó azonban nem folytatódott. A dán szövetség rövid közleményt adott ki, melyben sajnálatát fejezte ki a történtek miatt, és jelezte, várhatóan a mérkőzés három pontját 3-0-s gólkülönbséggel a vétlen svéd csapat kapja meg. "Ez a nap a dán futball szégyene, nem is tudom, mit mondjak - nyilatkozott a mérkőzés után Morten Olsen, a dán válogatott szövetségi kapitánya. - Felfoghatatlan, ami történt." A következményekről az európai szövetség (UEFA) fegyelmi bizottsága döntött és ahogy az várható volt a svédek kapták a mérkőzés 3 pontját 3–0-s gólkülönbséggel.

Dánia-Hollandia a 2010-es világbajnokságon.

A 2010-es világbajnokság selejtezőiben nehéz csoportba kerültek a dánok. ez azonban nem jelentett számukra akadály, hogy megnyerjék a csoportot. Svédországot és Portugáliát megelőzve végeztek az első helyen. A sikeres selejtezősorozat végén Morten Olsen szerződését még két évvel meghosszabbították.

A vb-n az E csoportba kaptak besorolást Hollandia, Japán és Kamerun társaságában. Az első mérkőzésüket elveszítették 2–0-ra a hollandok ellen, majd Kamerun 2–1-es legyőzésével életben tartották továbbjutási reményeiket. Mindez azonban szertefoszlott, amikor az utolsó fordulóban 3–1-es vereséget szenvedtek Japán ellen.

2010-es évek

A 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokságra selejtezőcsoportjukat megnyerve kvalifikálták magukat. A tornán a B csoportba kerültek Hollandia, Németország és Portugália mellé. A sorsolást követően a Eb halálcsoportjának nevezték meg ezt a négyest, melyben papíron a dánok képviselték a leggyengébb csapat szerepét. Ennek ellenére az első mérkőzésükön Michael Krohn-Dehli góljával 1–0-ra legyőzték Hollandiát. Portugália ellen egy végig kiélezett találkozón 3–2-es vereséget szenvedtek, utolsó csoportmérkőzésükön pedig Németországtól kaptak ki 2–1-re. A továbbjutás nem jött össze, de Hollandia előtt zártak előtt zártak a csoportban.

A 2014-es világbajnokság selejtezőinek B csoportjában 16 ponttal Olaszország mögött végeztek. A második helyen záró csapatok közül Dánia lett a legutolsó a rangsorolásnál, így lemaradtak a pótselejtezőkről.

A 2016-os Európa-bajnokság selejtezőiben az I csoportban Albánia, Portugália, Örményország és Szerbia társaságában szerepeltek. A selejtezők végén Portugália és Albánia mögött végeztek 12 ponttal, ami pótselejtezőt ért. Svédországot kapták ellenfélnek. Az első találkozón 2–1-re győztek a svédek, a visszavágó pedig 2–2-es döntetlennel zárult, így Dánia lemaradt az Európa-bajnokságról.

A 2018-as világbajnokság selejtezőjében az E csoportba kerültek, ahol Lengyelország mögött 20 ponttal a második helyen végeztek, ami pótselejtezőt ért. A rájátszásban Írországot kapták, ahol a hazai meccsen 0-0-t játszott a csapat, idegenben pedig 5-1-es sikert aratott a válogatott. Dánia így kijutott az oroszországi tornára, ahol a C csoportba került, a későbbi világbajnok Franciaország, valamint Peru és Ausztrália társaságában. A dánok az első, Peru ellen vívott mérkőzésüket Yussuf Poulsen góljával 1-0-ra megnyerték, a másik két ellenféllel szemben döntetlent játszottak, így veretlenül, a 2. helyen jutottak tovább. A nyolcaddöntőben a későbbi ezüstérmes Horvátország állta útjukat, akiktől egy igen szoros büntetőpárbajban kaptak ki, ahol Kasper Schmeichel két, a horvát kapus viszont három tizenegyest is hárítani tudott (2-3). Dánia tehát úgy esett ki a világbajnokság első egyenes kieséses fordulójában, hogy egyetlen mérkőzését sem veszítette el sem a rendes játékidőben, sem a hosszabbításban.

2020-as évek

A 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokságra, amelyet a Covid19-pandémia miatt ténylegesen 2021-ben rendeztek, a dán válogatott is kijutott. A B csoportba kerültek, ahol az első mérkőzést Finnország ellen játszották, amely Christian Eriksen rosszulléte miatt félbeszakadt. A középpályásnak minden előzmény, ütközés vagy egyéb esemény nélkül megállt a szíve. A pályán először Simon Kjær csapatkapitány sietett a segítségére és kezdte meg az újraélesztését, amit végül a csapat orvosai folytattak. Szerencsére defibrillátor segítségével az újraélesztés sikeres volt, Eriksen állapotát stabilizálták és kórházba szállították. A drámai jelenetek után, vitatható módon a mérkőzés folytatását rendelték el, amelyen a dán csapat nem meglepő módon már nem tudott kellően összeszedetten játszani, így az esélytelenebb finnek győztek 1–0-ra. A dánok a második, Belgium elleni meccsen is kikaptak (1–2), de a harmadik, Oroszország elleni mérkőzésre jelentősen feljavultak, és 4–1-es győzelmüknek köszönhetően végül a csoportból a 2. helyen jutottak tovább. A nyolcaddöntőben Walest 4–0-ra verték, a negyeddöntőben pedig Csehország ellen diadalmaskodtak, szoros meccsen, 2–1-re. A lendület az elődöntőben tört meg, ahol Angliával szemben ugyanilyen arányban végül alulmaradtak. Dánia így - az embert próbálóan nehéz kezdés után - végül bronzéremmel utazhatott haza.

A 2022-es világbajnokságon a D csoportban szerepeltek Ausztrália, Tunézia és Franciaország társaságában. Tunézia ellen egy 0–0-ás döntetlennel mutatkoztak be. A második csoportmérkőzésen 2–1-re kikaptak Franciaországtól. Ausztrália ellen 1–0-ás vereséget szenvedtek a zárókörben és kiestek.

Stadion

Parken Stadion.

Hazai mérkőzéseiknek a Koppenhágában található Parken Stadion szokott otthont adni, mely 38009 néző befogadására alkalmas. A dán labdarúgó-válogatott első mérkőzését 1910. május 25-én játszotta itt 12000 néző előtt egy Anglia elleni mérkőzésen és 2–1 arányban győzött.

Nemzetközi eredmények

Labdarúgó-Európa-bajnokság

• Győztes: 1 alkalommal (1992)
• Elődöntős: 2 alkalommal (1984, 2020)

Olimpiai játékok

• Ezüstérmes: 3 alkalommal (1908, 1912, 1960)
• Bronzérmes: 1 alkalommal (1948)

Konföderációs kupa

• Győztes: 1 alkalommal (1995)

Világbajnokság

Világbajnokság										Selejtezők
Év	Eredmény	H.	M	Gy	D	V	G+	G–	Keret	H.	M	Gy	D	V	G+	G–
1930	nem indult
1934
1938
1950
1954
1958	nem jutott ki									3.	4	0	0	4	4	13
1962	nem indult
1966	nem jutott ki									4.	6	1	1	4	7	18
1970										3.	6	2	1	3	6	10
1974										3.	4	0	1	3	2	13
1978										3.	6	2	0	4	14	12
1982										3.	8	4	0	4	14	11
1986	Nyolcaddöntő	9.	4	3	0	1	10	6	Keret	1.	8	5	1	2	17	6
1990	nem jutott ki									2.	6	3	2	1	15	6
1994										3.	12	7	4	1	15	2
1998	Negyeddöntő	8.	5	2	1	2	9	7	Keret	1.	8	5	2	1	14	6
2002	Nyolcaddöntő	10.	4	2	1	1	5	5	Keret	1.	10	6	4	0	22	6
2006	nem jutott ki									3.	12	6	4	2	24	12
2010	Csoportkör	24.	3	1	0	2	3	6	Keret	1.	10	6	3	1	16	5
2014	nem jutott ki									2.	10	4	4	2	17	12
2018	Nyolcaddöntő	11.	4	1	3	0	3	2	Keret	2.	12	7	3	2	25	9
2022	Csoportkör	28.	3	0	1	2	1	3	Keret	1.	10	9	0	1	30	3
2026	később									később
Összesen		6/22	23	9	6	8	31	29	–	Összesen	132	67	30	35	242	144

Európa-bajnokság

      Európa-bajnok       Ezüstérem       Bronzérem       Negyedik hely       Egészben vagy részben hazai rendezésű

Európa-bajnokság										Selejtezők
Év	Eredmény	H.	M	Gy	D	V	G+	G–	Keret	H.	M	Gy	D	V	G+	G–
1960	nem jutott ki									Nyolcaddöntő	2	0	1	1	3	7
1964	Negyedik hely	4.	2	0	0	2	1	6	Keret	Negyeddöntő	7	4	2	1	19	8
1968	nem jutott ki									4.	6	1	1	4	6	16
1972										4.	6	1	0	5	2	11
1976										4.	6	0	1	5	3	14
1980										5.	8	1	2	5	13	17
1984	Elődöntő	3.	4	2	1	1	9	4	Keret	1.	8	6	1	1	17	5
1988	Csoportkör	7.	3	0	0	3	2	7	Keret	1.	6	3	2	1	4	2
1992	Európa-bajnok	1.	5	2	2	1	6	4	Keret	2.	8	6	1	1	18	7
1996	Csoportkör	9.	3	1	1	1	4	4	Keret	2.	10	6	3	1	19	9
2000	Csoportkör	16.	3	0	0	3	0	8	Keret	2. (pótselejtező)	10	6	2	2	19	8
2004	Negyeddöntő	8.	4	1	2	1	4	5	Keret	1.	8	4	3	1	15	9
2008	nem jutott ki									4.	12	6	2	4	21	11
2012	Csoportkör	12.	3	1	0	2	4	5	Keret	1.	8	6	1	1	15	6
2016	nem jutott ki									3. (pótselejtező)	10	3	4	3	11	9
2020	Elődöntő	3.	6	3	0	3	12	7	Keret	2.	8	4	4	0	23	6
2024									Keret	1.	10	7	1	2	19	10
Összesen		10/17	33	10	6	17	42	50	–	Összesen	133	64	31	38	227	155

UEFA Nemzetek Ligája

Csoportkör												Egyenes kieséses szakasz
Szezon	Liga	Csoport	H	M	Gy	D	V	G+	G–	Feljutás/kiesés	Helyezés	Év	Eredmény	M	Gy	D	V	G+	G–	Keret
2018–19	B	4.	1.	4	2	2	0	4	1		15.	2019	nem jutott be
2020–21	A	2.	2.	6	3	1	2	8	7		7.	2021
2022–23	A	1.	2.	6	4	0	2	9	5		5.	2023
2024–25	A											2025
Összesen				16	9	3	4	21	13				0/3	–	–	–	–	–	–

Konföderációs kupa

Év	Eredmény	Hely	M	Gy	D	V	Rg	Kg	P
1992	Nem jutott be
1995	Kupagyőztes	1.	3	2	1	0	5	1	7
1997	Nem jutott be
1999
2001
2003
2005
2009
2013
Összesen	Kupagyőztes	1/9	3	2	1	0	5	1	7

Olimpia

Év	Eredmény	Hely	M	Gy	D	V	Rg	Kg
1908	Ezüstérmes	2.	3	2	0	1	26	3
1912	Ezüstérmes	2.	3	2	0	1	13	5
1920	1. forduló	9.	1	0	0	1	0	1
1924 - 1936	Nem indult
1948	Bronzérmes	3.	4	3	0	1	15	11
1952	Negyeddöntő	6.	3	2	0	1	7	6
1956	Nem indult
1960	Ezüstérmes	2.	5	4	0	1	11	7
1964	Nem jutott be
1968	Nem indult
1972	2. forduló	6.	6	3	1	2	11	7
1976	Nem jutott be
1980	Nem indult
1984	Nem jutott be
1988
Összesen	Ezüstérmes	7/17	25	16	1	8	83	40

• Az 1988. évi nyári olimpiai játékok óta nem a felnőtt válogatottak indulnak az olimpia labdarúgótornáján, hanem az adott ország U23-as csapata.

Mezek a válogatott története során

A dán labdarúgó-válogatott hagyományos szerelése: piros mez, fehér nadrág és piros sportszár. A váltómez leggyakrabban ennek az ellentéte: fehér mez piros nadrág és fehér sportszár.

Hazai

1984-es Eb	1986-os vb	1988-as Eb	1992-es Eb	1995-ös konf. kupa	1996-os Eb
1998-as vb	2000-es Eb	2002-es vb	2010-es vb	2012-es Eb

Idegenbeli

1986-os vb

1992-es Eb

1996-os Eb

1998-as vb

2000-es Eb

2002-es vb

2010-es vb

2012-es Eb

Játékosok

Játékoskeret

A dán válogatott 26 fős kerete a 2022-es Világbajnokság mérkőzéseire.

2022. szeptember 25-i Franciaország elleni mérkőzés után lett frissítve.

Szám Poszt Név Szül. dát./Kor Vál. Gólok Klub Kapusok 1 K Kasper Schmeichel 1986. november 5. (37 éves) 86 0 Nice 16 K Oliver Christensen 1999. március 22. (25 éves) 1 0 Hertha BSC 22 K Frederik Rønnow 1992. augusztus 4. (31 éves) 8 0 Union Berlin Védők 2 V Joachim Andersen 1996. május 31. (27 éves) 19 0 Crystal Palace 3 V Victor Nelsson 1998. október 14. (25 éves) 7 0 Galatasaray 4 V Simon Kjær 1989. március 26. (35 éves) 121 5 AC Milan 5 V Joakim Mæhle 1997. május 20. (26 éves) 31 9 Atalanta 6 V Andreas Christensen 1996. április 10. (28 éves) 58 2 Barcelona 13 V Rasmus Kristensen 1997. július 11. (26 éves) 10 0 Leeds United 17 V Jens Stryger Larsen 1991. február 21. (33 éves) 49 3 Trabzonspor 18 V Daniel Wass 1989. május 31. (34 éves) 44 1 Brøndby 26 V Alexander Bah 1997. december 9. (26 éves) 4 1 Benfica Középpályások 7 KP Mathias Jensen 1996. január 1. (28 éves) 20 1 Brentford 8 KP Thomas Delaney 1991. szeptember 3. (32 éves) 71 7 Sevilla 10 KP Christian Eriksen 1992. február 14. (32 éves) 117 39 Manchester United 15 KP Christian Nørgaard 1994. április 10. (30 éves) 17 1 Brentford 23 KP Pierre-Emile Højbjerg 1995. augusztus 5. (28 éves) 60 5 Tottenham Hotspur Csatárok 9 CS Martin Braithwaite 1991. június 5. (32 éves) 62 10 Espanyol 11 CS Andreas Skov Olsen 1999. december 29. (24 éves) 23 8 Club Brugge 12 CS Kasper Dolberg 1997. október 6. (26 éves) 37 11 Sevilla 14 CS Mikkel Damsgaard 2000. július 3. (23 éves) 18 4 Brentford 19 CS Jonas Wind 1999. február 7. (25 éves) 15 5 Wolfsburg 20 CS Yussuf Poulsen 1994. június 15. (29 éves) 68 11 RB Leipzig 21 CS Andreas Cornelius 1993. március 16. (31 éves) 41 9 København 24 CS Robert Skov 1996. május 20. (27 éves) 11 5 Hoffenheim 25 CS Jesper Lindstrøm 2000. február 29. (24 éves) 6 1 Eintracht Frankfurt

Válogatottsági rekordok

Az adatok 2021. április 6. állapotoknak felelnek meg.

• A még aktív játékosok (Félkövérrel) vannak megjelölve.

Legtöbbször pályára lépett játékosok

Peter Schmeichel a válogatottsági rekorder 129 mérkőzéssel.

#	Név	Időszak	Mérkőzés	Gólok
1	Peter Schmeichel	1987–2001	129	1
2	Dennis Rommedahl	2000–2014	126	21
3	Simon Kjær	2009–	121	5
4	Christian Eriksen	2010–	117	39
5	Jon Dahl Tomasson	1997–2010	112	52
6	Thomas Helveg	1994–2007	110	2
7	Michael Laudrup	1982–1998	104	37
8	Martin Jørgensen	1998–2011	102	12
	Morten Olsen	1970–1989		4
10	Thomas Sørensen	1999–2012	101	0

Legtöbb gólt szerző játékosok

Jon Dahl Tomasson 52 góllal a dán válogatott egyik legeredményesebb játékosa.

#	Név	Időszak	Gól	Vál.	Átlag
1	Jon Dahl Tomasson	1997–2010	52	112	0.46
	Poul Nielsen	1910–1925		38	1.37
3	Pauli Jørgensen	1925–1939	44	47	0.94
4	Ole Madsen	1958–1969	42	50	0.84
5	Preben Elkjær Larsen	1977–1988	38	69	0.55
6	Michael Laudrup	1982–1998	37	104	0.36
7	Christian Eriksen	2010–	36	106	0.34
8	Nicklas Bendtner	2006–2018	30	81	0.37
9	Henning Enoksen	1958–1966	29	54	0.54
10	Allan Simonsen	1972-1986	23	57	0.40

Ismert játékosok

Daniel Agger Frank Arnesen Harald Bohr Preben Elkjær Larsen Thomas Gravesen Jesper Grønkjær Thomas Helveg John Jensen Brian Laudrup Michael Laudrup Søren Lerby

Poul Nielsen Sophus Nielsen Jesper Olsen Morten Olsen Flemming Povlsen Ebbe Sand Peter Schmeichel Allan Simonsen Thomas Sørensen Jon Dahl Tomasson Kim Vilfort

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Dán labdarúgó-válogatott témájú médiaállományokat.

• A dán labdarúgó-szövetség hivatalos honlapja. Dansk Boldspil-Union
• Dánia a FIFA honlapján. FIFA. [2014. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 2.)
• Dánia az UEFA honlapján. UEFA
• Dánia eredményei az RSSSF honlapján. RSSSF, 2016. december 1. (Hozzáférés: 2017. február 18.)
• Dánia - válogatottsági rekordok az RSSSF honlapján.. RSSSF, 2016. december 15. (Hozzáférés: 2017. február 18.)