D. W. Griffith

David Llewelyn Wark Griffith (LaGrange, Oldham megye, Kentucky, 1875. január 22. – Los Angeles, 1948. július 23.) amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, színész és filmproducer.

D. W. Griffith
Született	David Llewelyn Wark Griffith 1875. január 22. La Grange
Elhunyt	1948. július 23. (73 évesen) Hollywood
Állampolgársága	amerikai
Házastársa	Linda Arvidson (1906 – 1936) Evelyn Baldwin (1936 – 1947)
Szülei	Jacob Wark Griffith
Foglalkozása	filmrendező, forgatókönyvíró, színész és filmproducer
Kitüntetései	csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán Életműdíj (1936)
Halál oka	agyvérzés
Sírhelye	Mount Tabor Methodist Church Graveyard
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz D. W. Griffith témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

1907-ben New Yorkban kisebb szerepeket kapott Thomas Alva Edisonnál, később a Biograph színtársulatnál kapott szerződést. Amikor a vállalat állandó rendezője nyugdíjba vonult, Griffith lett az utódja. Első rendezői munkája 1908-ban a Dolly kalandjai című film volt, a cigányok által elrabolt kislány története. 1912 táján már több filmet hagyott maga után, kialakította saját egyéni technikáját, s számos tehetséget emelt ki az ismeretlenségből. Griffith 1909-1910 és a következő néhány év telét társulatával Los Angelesben töltötte és ott forgatta filmjeit. A Biograph példáját más vállalatok színtársulatai is követték. Ennek ellenére Hollywood megalapítása az Independent-társaság nevéhez fűződik.

Egy nemzet születése (1915) című filmje az amerikai polgárháború idején játszódik, forgatókönyvét Frank Wood és Griffith írta Thomas Dixon A Ku-Klux-Klan embere című műve alapján. A petersburgi csatán kívül megrendezték Lincoln meggyilkolását, a néger parlament üléseit. A film körül heves viták robbantak ki, ami csak a sikerét növelte. A petersburgi csata rendezése iskolapéldája a tömegjeleneteknek. A Türelmetlenség (1916) című filmje magas költségvetésű eposz volt. Rengeteg statisztát és színészt szerződtetett, egyes jelenetek óriási méretű díszleteket igényeltek. Az emberiség korszakait bemutató dráma négy részre oszlik: Babilon pusztulása, Krisztus szenvedése, a Szent-Bertalan éj, Az anya és a törvény. Kéthónapi vágási munka után a film három órás lett. Griffith élete során 532 filmet rendezett.

Griffith 1919-ben New York közelébe helyezte át életterét, miközben Mary Pickforddal, Douglas Fairbanksszel és Charlie Chaplinnel megalapította a United Artists filmstúdiót. Szigorú, de általános érvényű megítélés szerint Griffith a Türelmetlenség (1916) és az Út a boldogság felé (1920) című filmjei között – a Letört bimbók (1919) kivételével – mélyponton volt. Ebben nyilvánvalóan szerepet játszott a Türelmetlenség bukása miatt megromlott anyagi helyzete, de az is, hogy nem volt képes átállni a húszas években egyre jelentősebbé váló naturalista ábrázolásra, amely még a burleszkre is kihatott. Lényegében megmaradt a melodrámáknál, mert ezt tartotta sikeresnek a közönség körében.

Griffith a Paramount Pictureshez szerződött, a stúdió ki akarta használni magas fizetésű rendezőjét: a heti hatezer dollárért Griffith egyik filmből a másikba kényszerült bele úgy, hogy mások döntöttek a témáról, a szereposztásról, a költségvetésről. 1927-ben aztán – minden tőke nélkül – visszatért a United Artistshoz, melynek akkori produkciós vezetője, Joseph Schenck megígérte neki, hogy filmjeit Art Cinema Corporation nevű saját cégén keresztül finanszírozza, majd pedig a United Artists forgalmazza őket. Az ajánlatért cserébe több kikötést kért. Végül a visszatért rendezőnek éppen olyan rendszerben kellett dolgoznia, mint a Paramountnál. Schenck egyre kevésbé bízott Griffithben, akinek művészi ereje mind ritkábban mutatkozott meg. Bár nem fogyott ki az ötletekből. A Járdák hölgye (Lady of the Pavements, 1929) egyik hőséből például, egyszerre tizenhárom van a szobában, s ezek olvadnak eggyé (e trükk érdekében az éppen ilyesmire szerződtetett Ned Man harmincszor exponálta a negatívot). Ebben az időben már a hangosítással is próbálkoztak. Griffith első hangosfilmje az Abraham Lincoln (1930) lett, utolsó rendezése pedig A küzdelem (The Struggle, 1931) teljesen megbukott.

1939-ben még megvették csak a nevét egy filmhez, de a végeredmény láttán levétette magát a főcímről. Próbálkozott újra színdarabírással is, sőt megvette mások darabjainak színreviteli jogát, mivel azt tervezte, hogy színházi producer lesz a Broadway-n. De nem sikerült neki. Golfozott, lovagolt, majd egyre többet ivott, sőt a szerencsejátékkal is megpróbálkozott. Volt egy ranche Kaliforniában, s nem élt szegényesen: eladta United Artists részvényeit, s a szakmán kívül is volt hasznos befektetése, meg kapott némi pénzt filmjei felújításai, illetve forgatókönyvei átdolgozásai alkalmával is. Griffith, aki 1911-ben vált el, 1936-ban feleségül vett egy fiatal színésznőt, Evelyn Baldwint, de ez a házassága sem bizonyult tartósnak. 1940-ben a Modern Művészetek Múzeuma New Yorkban még retrospektívet rendezett műveiből. Ezután minden kapcsolatot megszakítva, egyedül élt Hollywoodban. Hetvenhárom évesen magányosan halt meg, agyvérzésben.

Válogatott filmográfia

• Árvák a viharban, Orphans of the Storm (1921)
• Út a boldogság felé, Way Down East (1920)
• Letört bimbók, Broken Blossoms or The Yellow Man and the Girl (1919)
• Egy nemzet születése, The Birth of a Nation (1915)
• Türelmetlenség, Intolerance (1916)

További információk

• D. W. Griffith a PORT.hu-n (magyarul)
• D. W. Griffith az Internet Movie Database-ben (angolul)
• D. W. Griffith a Rotten Tomatoeson (angolul)
• filmkultúra cikk