DFS 230

A DFS 230 a második világháborúban használt német légideszant teherszállító vitorlázó repülőgép, amelyet egy pilótából és kilenc katonából álló legénység szállítására fejlesztettek és többször felhasználtak.

DFS 230
DFS 230 teherszállító vitorlázó repülőgép, vontatás közben (Olaszország)
Funkció	katonai szállító vitorlázó repülőgép
Gyártó	Deutsche Forschungsanstalt für Segelflug (DFS - Német Vitorlázórepülés Kutatóintézet)
Sorozatgyártás	1939–1944
Gyártási darabszám	1 603
Első felszállás	1937
Szolgálatba állítás	1940
Háromnézeti rajz
A Wikimédia Commons tartalmaz DFS 230 témájú médiaállományokat.

Története

A szerkezet tervezéséért a Hans Jakobs vezette darmstadti Német Vitorlázórepülés Kutatóintézet (Deutsche Forschungsanstalt für Segelflug - DFS) volt felelős. 1936 októberére egy makett készült el, 1937-re kifejlesztettek egy prototípust is. Ez a típus vált – miután többek között Hanna Reitsch is letesztelte – a DFS 230 A1 sorozattá.

Szerkezete

A DFS 230 merevített felsőszárnyas szerkezetű repülő, négyszögletű keresztmetszetű törzzsel. A repülő törzse hegesztett acélcső-rácsszerkezetből állt szövetburkolattal. Az egytartós trapézformájú szárnyak lekerekített végekkel rendelkeztek; a szárnyszerkezet elülső élét rétegelt lemezzel lécezték be, a hátsó élét szövetburkolattal látták el. Az induláshoz a DFS 230-at eldobható kerékszerkezettel látták el; az érkezés három ponton megtámasztott csúszó fatalpakon történt.

Gyártás

A DFS 230 gyártása 1939 júliusában Robert Hartwig sonnebergi gyárában indult, egy játékgyárban. 1940 júniusáig az első 109 darabot onnan szállították le. Az A-változatból az A-2 és az A-3 változatot szállították le, amely mellett az iratokból nem derül ki, hogy az A-1 változatot is megépítették-e. Az A verzió 1941 áprilisában futott ki, miután a Gothai Vagongyár (Gothában) a Gotha Go 242-es gyártását sikeresen beindította. A legtöbb DFS 230-ast 1941-ig a sonnebergi Hartwig-gyár építette, Bücker Rangsdorfban 1941 januártól szeptemberig gyártotta a B-2 változatot, ugyanígy 1941 júniusig a Gothai Vagongyár (Gothaer Wagonfabrik - GWF); 1941 szeptemberig készítette az Erla Gépgyár (Erla Maschinenwerk) az A és a B változatokat Lipcsében. Erla a szárnyakat és a törzset a IV-es üzemében Johanngeorgenstadtban gyártotta, majd azokat átszállította a I-es üzemébe Lipcsébe (Wodanstraßeba), ahol azokat összeépítette. A gyártásba 1941/42-ben a Cseh-Morva Gépgyárat (Böhmisch-Mährische Maschinenfabrik - BMM, Prága) is bevonták. A choceňi Mráz repülőgépgyár (Cseh–Morva Protektorátus) 1941 áprilisa és júniusa között utoljára még gyártott néhány C-1-es változatot.

1944. november 30-ig legyártott DFS 230 repülők darabszáma:

Változat	Hartwig	Erla	GWF	Bücker	BMM	Mráz	Összesen
A	622	32					654
B-2	214	138	23	170	391		936
C-1						13	13
Összesen	836	170	23	170	391	13	1.603

Bevetés

Egy DSF 230-as vitorlázógép, amely Budapest ostromakor, 1945. február 6-án fúródott bele az Attila u. 35. számú ház tetejébe.

Ezt az új fegyvernemet először 1940. május 10-én vetették be, amikor 9 vitorlázó repülő a reggeli szürkületben leszállt az Eben-Emael erődre. Egy nappal később az erőd megadta magát.

A legnagyobb bevetése ezeknek a típusoknak egy évre rá a földközi-tengeri Kréta szigetének megszállásakor, hegyi- és ejtőernyős vadászalakulatok bevetésével történt. Mindamellett a DFS 230-asok olyan nagy veszteségeket szenvedtek, hogy a későbbiekben nem próbálkoztak ilyen méretű légideszant akció végrehajtásával.

Következő alkalommal a DFS 230 B-1 jelent meg; ez a fékezőernyőtől és a védekező fegyverek rögzítő-készülékétől eltekintve a korábbi változattal azonos volt.

A DFS 230 vitorlázó repülőgépet Észak-Afrikában és a keleti fronton is bevetették utánpótlás szállításához. Vakmerő akció volt 1943 szeptemberében a „Tölgyfa-akció”, amelynek keretében Benito Mussolini diktátort szabadították ki az Abruzzo tartománybeli Gran Sasso hegyen található Campo Imperatore szállodából, amelynél az eredetileg tervezett 12 DSF 230-ból csak tízet tudtak bevetni. A leszállóhossz lerövidítése érdekében a C-1-es változatot használták fékezőrakétákkal az orrban. Ugyanígy a Vercors-fennsíkon Grenoble mellett, 1944. július 21-én DFS 230-asokat vetettek be a légideszant műveletekben a francia ellenállás erőivel szemben.

Budapest ostroma alatt 1945 februárjáig teherszállító vitorlázó-repülők szállítottak utánpótlást a körbezárt csapatoknak.

Vontatás

Kipróbálták a rászerelt vontatást különböző, a törzsre szerelt Fw 56, KI 35 vagy Bf 109-E gépekkel; de ezek közül egyik sem bizonyult bevetésre érettnek. Az Fa 225-ös teherhelikopter felépítéséhez a DFS 230 törzsét az Fa 223-as helikopter rotorjával együtt alkalmazták.

Vontatógépnek elsősorban a Junkers Ju 52/3m vagy más többmotoros repülőgépek, mint a Dornier Do 17, a Heinkel He 111 és a Messerschmitt Bf 110 kerültek bevetésre. Miután a felhasználási feltételek változtak, már egymotoros modelleket is, mint az Ardo Ar 65, Avia B-534, Heinkel He 46, Henschel Hs 126 vagy a Junkers Ju 87-est is használták.

Változatok

• DFS 230 A-1: első sorozatgyártott változat
• DFS 230 A-2: mint az A-1, de duplakormányzással
• DFS 230 B-1: fékezőernyős változat
• DFS 230 B-2: mint a B-1, de duplakormányzással
• DFS 230 C-1: B-1 három fékezőrakéta hozzáépítésére alkalmassá tett görbülettel
• DFS 230 D-1: C-1 új orral a fékezőrakétáknak, csak egy prototípus
• DFS 230 F-1: új konstrukció nagyobb kapacitással 15 főig, csak egy prototípus (DFS 230 V7, DV+AV) épült.

Műszaki adatok (DFS 230 B-1)

Általános jellemzők

Személyzet	1
Szállítási kapacitás	9 felszerelt fő + 270 kg
Hossz	11,24 m
Szárnyfesztávolság	21,98 m
Magasság	2,74 m
Szárnyfelület	41,3 m²
Üres tömeg	860 kg
Bruttó tömeg	2 040 kg
Max. felszálló tömeg	2 100 kg

Működés

Maximum vontatási sebesség	209 km/h
Normál vontatási sebesség	180 km/h
Siklószám	1:11 (üresen), 1:18 (teljesen megterhelve)

Fegyverzet

Géppuskák:

1 x 7.92 mm MG 15 géppuska kézi célzással a fülke hátuljában

2 x 7.92 mm MG 34 rögzített előre tüzelő géppuska a gép törzsének elejéhez rögzítve.

Források

• Német DFS 230 oldal
• Angol DFS 230 oldal