Wikipédia

Dabas

magyarországi város Pest vármegyében

Dabas város Pest vármegyében, a Dabasi járás székhelye. A budapesti agglomeráció második legnagyobb városa. Alsódabas és Felsődabas egyesítésével keletkezett 1950-ben, majd 1966-ban hozzá csatolták Gyónt és Sárit is.

Dabas
Dabas-Sári római katolikus templom
Dabas-Sári római katolikus templom
Dabas címere
Dabas címere		 Dabas zászlaja
Dabas zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásDabasi
Jogállásváros
PolgármesterKőszegi Zoltán (Fidesz)[1]
Irányítószám2370
Körzethívószám29
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség17 527 fő (2023. jan. 1.)[3]
Népsűrűség100,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület165,99 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 11′, k. h. 19° 19′Koordináták: é. sz. 47° 11′, k. h. 19° 19′
Dabas (Pest vármegye)
Dabas
Dabas
Pozíció Pest vármegye térképén
Dabas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dabas témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Pest vármegye délkeleti részén, a Pesti-síkság és a Kiskunság találkozásánál fekszik. A mai város a területén korábban létezett négy falu (Gyón, Alsódabas, Felsődabas és Sári), illetve két, mára belterületté átalakult tanyacsoport (Dabasi Szőlők és Sáribesnyő) összevonásával jött létre. Dabas mintegy 15 kilométer hosszan nyúlik el a Budapestet Kecskeméttel összekötő 5-ös főút mentén. Északi részei a Pesti-síkságon, míg déli területei a kiskunsági homokhátságon fekszenek. A település nyugati határában ér véget a Duna–Tisza-csatorna.

Közlekedés szerkesztés

Legfontosabb útvonala az 5-ös főút, amely északnyugat-délkeleti irányban végighúzódik a teljes területén, összeköttetést biztosítva úgy Budapest, mint a délebbre eső nagyobb alföldi városok (Kecskemét, Szeged) felé, miközben a lakott területeit mégis csak súrolja, azokat keletről elkerüli. A várost alkotó, egykor önálló községek központjain a Taksonytól Bugyin át idáig, majd Tatárszentgyörgyön keresztül egészen Kecskemétig vezető 5202-es út húzódik végig, ez tekinthető Dabas tényleges főutcájának. Fontos útvonala a 4606-os út is, amely Pilissel és a 4-es főút térségével kapcsolja össze. Érinti még a területét a 4604-es út, amely Ócsa felé biztosít összeköttetést, illetve jó néhány további, öt számjegyű út, amelyek a környező településekkel és tanyákkal kötik össze. Fontos szerepet tölt be Dabas közúti közlekedésében az M5-ös autópálya is, amely ugyan a közigazgatási területét nem érinti, de viszonylag kis távolságban húzódik tőle, és a szomszédos Újhartyánban csomóponttal rendelkezik.

A várost érintő autóbuszvonalak egyrészt Budapesttel és Kecskeméttel, másrészt a környező településekkel biztosítanak közlekedési kapcsolatokat.

A hazai vasútvonalak közül Dabast a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonal érinti, amelynek egy állomása (Dabas vasútállomás) és egy megállóhelye (Gyón megállóhely) van a város területén. Budapest és Lajosmizse felé járnak személyvonatok.

Története szerkesztés

Dabas első említése 1270-ből való. Gyón is ebben az időszakban alakulhatott ki. A tatárjárás lényegében elpusztította a két falut. A 15. században ismét népes települések alakultak ki a mai város helyén, ám 1597-ben a törökök a falvakat kirabolták, a terület ismét lakatlanná vált.

 
A Halász Móricz-kúria

A települések ismételt benépesedése csak a 18. század elején indult meg. Elsősorban katolikus szlovák és magyar jobbágycsaládok költöztek a területre. Az 1720-as években a Halász család vált Alsódabas és Gyón nagy részének tulajdonosává, mellettük még öt nemesi család volt birtokos. A birtokszerzést követő időszakban a település nagy fejlődésnek indult, népessége megsokszorozódott protestáns szlovák és magyar lakosokkal. Közben egy újabb falu, Felsődabas is kialakult, lakossága nagyrészt magyar nemzetiségű és katolikus volt. Dabas református temploma 1793-ban épült. Szintén a 18. században alakult ki Dabas jellegzetes településszerkezete, ahol a zsellérházak a nemesi kúriák köré épült kisebb csoportokat alkottak. Sári lakosai nagyrészt szlovák nemzetiségű jobbágyok voltak, a 20. századig nagyban elzárkóztak a külvilágtól.

A 19. században a környék köznemesei aktív szerepet vállaltak a reformkorban, illetve a vármegye irányításában. A település társadalmi élete is megindult, 1836-ban létrejött a nemesi alapítású Kaszinó. Ebben az időszakban indult meg Alsódabas és Gyón iparosodása is, amelyhez kiegyezést követően a pesti járás déli részének közigazgatási funkciói is társultak. Amikor 1886-tól a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, Alsódabas lett a Pesti közép járás székhelye, melynek elnevezése 1898-tól Alsódabasi, majd 1950-től Dabasi járás lett. Vasúti kapcsolata 1895-től van Budapesttel.

 
A műemléki védettségű református templom

Az 1947-ben Alsódabast és Felsődabast egyesítették. Az 1960-as években a község arculata nagyban megváltozott, amint a közintézmények, hivatalok új épületbe költöztek. 1966-ban Sári és Gyón is Dabas részévé vált.
Dabas 1989-ben kapott városi rangot. A középkorban csak egy Dabas volt ismeretes, s mint népes helyet már 1270-ben említik az oklevelek. Gyón IV. Béla alatt már fennállt, s ugyan a tatárjáráskor elpusztult, de a 15. század közepére ismét lakott település. A török hódoltság végére az egész környék elnéptelenedett, s az 1690-es összeírás alkalmával mint lakatlan területet vették számba.

A város négy eltérő történelmi múltra visszatekintő, egymástól markánsan különböző rétegződésű község összevonása eredményeként alakult ki. A város északi felén elterülő Sári, amit - akárcsak szomszédait - a török 1597 körül pusztított el. Új birtokosa az 1700-as évek elején katolikus szlovák úrbéresekkel telepítette be. A település déli felén Gyón található. Pusztáit az 1720-as években kezdték betelepíteni református magyar, majd evangélikus szlovák jobbágyokkal. A Sárival szomszédos Felsődabas annyiban hasonlít hozzájuk, hogy ide is telepítettek jobbágyságot, katolikus magyar úrbéres lakossága a 18. században önálló községgé szerveződhetett. Alsódabas, szomszédjával, Gyónnal együtt került az 1720-as években a Halász család kezébe. A pusztát benépesítő református család és rokonaik ide viszont sosem telepítettek jobbágyságot. 1916. december 31-én a Vay-kastélyban megnyílt Első Magyar Hadiárvaház javára rendeztek nagyszabású előadást az alsódabasi ifjak. Erről 1917. január 18-án, rövidhírben a Budapesti Hírlap is számot adott: „ A Vay Péter pápai protonotárius által létesített gyóni hadiárvaház javára az alsódabasi társaság ifjúsága Sáska Dinnyés Lajosné vezetésével műkedvelő előadást rendezett. Az előadás tiszta jövedelme 3183 korona 28 fillér volt”.[4] Alsó- és Felsődabast 1947-ben kormányhatározattal egyesítették, 1966-ban pedig hozzácsatolták Gyónt és Sárit is. 1970-re Dabas így érte el a 13 000-es, valóban kisvárosias népességet, s miután a fejlesztési prioritások nyomán kiépültek a várossá nyilvánítás infrastrukturális feltételei, nagyközségi, 1984-től városi jogú nagyközségi rangot kapott, melyre 1989-ben a várossá nyilvánítás tett pontot.

A dabasi zsidóság rövid története szerkesztés

A zsidó lakosság lélekszáma Gyónon 1804-1825 között 114-ről 166 főre gyarapodott, amit némi csökkenés követett; Alsódabason pedig 78-ról 212-re növekedett a számuk. Lélekszámuk ezután itt is csökkent ( kb. 40 fővel), de a forradalom küszöbén a dabasi zsidóság ismét 210 lelket számlált, a református egyházközségtől bérelt földet temetőnek, továbbá saktert is tartott. A két protestáns templom köré épült népes Gyónnak 1848-ban már 220 zsidó lakója volt, akik a reformkorban zsinagógát is építettek. A többi felekezethez hasonlóan a gyóni hitközség népiskolát is fenntartott.

A zsidó családok többnyire kiskereskedőként, kisiparosként vagy szabadfoglalkozású értelmiségiként (mint ügyvéd, állatorvos, orvos) kereste kenyerét, de megtalálható volt fa-, mész-, épületanyag- kereskedő vagy földbirtokos is. 1941-ben a zsidó népesség Dabason 151 fő volt. A II. világháborúban a zsidó lakosság nagy részét elhurcolták, s a háború befejeztével a töredékük tudott visszatérni Dabasra, többen inkább Izraelt választottak új hazájuknak, és kivándoroltak. Mára már csak néhány család, leszármazott él Dabason. A dabasi és a gyóni zsinagógának is kopjafát állítottak 1995-ben, ami Csontos József dabasi református lelkész érdeme.

- A felső-dabasi zsidó temető az Andrássy út végén található meg. - A gyóni zsidó temető a Balla Pál utcában található.

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
16 506
16 588
17 481
17 470
17 470
17 527
201320142021202220222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89%-a magyarnak, 2% cigánynak, 0,7% németnek, 0,5% románnak, 7,1% szlováknak mondta magát (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,4%, református 9,4%, evangélikus 4,4%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 9,5% (23,9% nem nyilatkozott).[5]

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Horváth István (nem ismert)[6]
  • 1994–1998: Horváth István (FKgP-MIÉP-KDNP)[7]
  • 1998–2002: Kőszegi Zoltán (Dabas Fejlődésért Integrálódók Egyesülete)[8]
  • 2002–2006: Kőszegi Zoltán (Dabas Fejlődésért Integrálódók Egyesülete-Fidesz)[9]
  • 2006–2010: Kőszegi Zoltán (Dabas Fejlődésért Integrálódók Egyesülete-Fidesz)[10]
  • 2010–2014: Kőszegi Zoltán (Fidesz-Dabas Fejlődésért Integrálódók Egyesülete)[11]
  • 2014–2019: Kőszegi Zoltán (Fidesz)[12]
  • 2019-től: Kőszegi Zoltán (Fidesz)[1]

Gazdasága szerkesztés

Mindazonáltal a nagy számú szektorban dolgozót semmiféle nagyüzem nem tömöríti. Így a termelés nem túl hatékony. A város ipari kultúrája még igen hiányos. Nagyrészt a fővárosban találnak munkát a szektorban dolgozók. Dabas legjelentősebb gazdasági intézményei a Dabasi Nyomda; és a város határában újonnan létesült a Dabasi Ipari Park, amely elsősorban logisztikai cégeket és Magyarország meghatározó vas- és acélkereskedését tömöríti. A település nagy átmenőforgalmának köszönhetően a kiskereskedelem nagyban jellemző.

A város vezetése a helyi ipar megteremtésén dolgozik, ennek érdekében jelentős kedvezményeket biztosít az itt megtelepedni szándékozóknak. Mindazonáltal a lakosság egy tekintélyes hányada továbbra is Budapesten keres munkát, bár az ingázás visszaszorulóban van.[forrás?]

 
Erkel Ferenc zeneiskola

Kultúra, oktatás szerkesztés

Dabas három városrészében (Dabas, Gyón, Sári) egy-egy önkormányzati-, Sáriban római katolikus általános iskola is,[13] továbbá három óvoda, egy bölcsőde és egy zeneiskola működik. A város két középiskolája a Táncsics Mihály Gimnázium (régebben Táncsics Mihály Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola), valamint a Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola. A város kulturális életének legfontosabb intézménye a Kossuth Művelődési Központ (volt Nemesi Casino). A különböző településrészek kultúráját színesíti a Halász Móricz-kúria (Gyóni Faluház),[14] a Sári Faluház és a Dabasi-szőlők Művelődési Ház. A város egy több mint 40 ezer kötetes könyvtárral is rendelkezik.

Nevezetességei szerkesztés

  • Nemesi Casino
  • Halász Móricz-kúria
  • Halász Olivér-kúria (Városi Könyvtár)
  • Gombay-Dinnyés-kúria (Helyi Értéktár)
  • Róth-Szalay-Halász-kúria (Levendulás ház)
  • Nemes-kúria
  • Kossuth ház
  • Kulturális negyed-kúria negyed és további kisnemesi kúriák
  • Büszkeségpont 56-os emlékszoba
  • Múltidéző Lakópont-népi építészeti érték
  • Sári Tájház és Rétesház-népi építészeti érték
  • Gyóni Tájház-népi építészeti érték
  • Református templom (copf stílusú) és Kossuth koszorú
  • Evangélikus templom és udvar-Gyóni Géza Emlékszoba
  • Kapisztrán-Hunyadi-emléktorony
  • Református öregtemető
  • Kopjafás temető
  • Zsidó temető
  • Térségi Holokauszt Emlékpont

Testvérvárosai szerkesztés

Híres dabasiak szerkesztés

 
A Halász Bálint-kúria

Érdekesség szerkesztés

Itt forgatták 1949-ben a Ludas Matyi című, részben már színes magyar filmet.

Légi felvétel galéria szerkesztés

  •  
    Dabas, a Krisztus-szobor a magasból
  •  
    Dabas város központja madártávlatból
  •  
    Dabas, vasútállomás a levegőből
  •  
    A dabasi sportpálya légi felvételen
  •  
    Dabas légi fotón

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Dabas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2022. július 29.)
  2. ↑ https://www.banskabystrica.sk/zivot-v-meste/o-meste/partnerske-mesta/
  3. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  4. ↑ A dabasi műkedvelő színjátszás kezdetei. (Hozzáférés: 2020. július 3.)
  5. ↑ Dabas Helységnévtár
  6. ↑ Dabas települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Dabas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  8. ↑ Dabas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  9. ↑ Dabas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  10. ↑ Dabas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  11. ↑ Dabas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
  12. ↑ Dabas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  13. ↑ http://www.gyonisuli.hu/node/2 Archiválva 2014. november 29-i dátummal a Wayback Machine-ben Gyóni Géza római katolikus általános iskola
  14. ↑ A Faluház honlapja
  15. ↑ Dabas Város testvérvárosai. Dabas.hu, hozzáférés: 2022. július 29.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dabas&oldid=26330429”