Debrecen villamosvonal-hálózata

A debreceni villamoshálózat két villamosvonalból áll. Mindkettőnek a Nagyállomás a végállomása. Működése 1911. március 16-án indult meg. A hálózat fokozatosan fejlődött. Az 50-es években 7 vonal volt. 1970 és 1975 között az egyes kivételével mindet megszüntették. 2014-ben elindult a 2-es villamos a Nagyállomás és a Doberdó utca között.

Debreceni villamos
CAF Urbos 3 típusú villamos
Adatok
Ország	Magyarország
Helyszín	Debrecen
Típus	villamoshálózat
Átadás	1911. március 16.
Hálózat hossza	19,2 km
Vonalak száma	2
Állomások/megállók száma	25
Járművek száma	Forgalmi járművek: 29 Nosztalgia járművek: 4
Nyomtávolság	1435 mm
Áramellátás	felsővezeték, 600 V
Napi forgalom	kb. 100 000
Éves forgalom	kb. 10 000 000
Üzemeltető
Üzemeltető	DKV Zrt.
A Debreceni villamos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Debreceni villamos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Történet

Kezdetek

A Piac utca látképe a századfordulón gőzmozdonnyal (képeslap)

A debreceni közúti vasút története 1880-ban kezdődött, a város rendezési tervében ekkor bukkant fel először egy lóvontatású, keskeny nyomtávú vasút vonala. A rohamosan fejlődő város ezzel a vonallal kívánta megoldani a belső személy és teherforgalom elvezetését, elsősorban a mai Malompark közelében állt István Gőzmalomét. Hosszas tárgyalások után a város Lehmann Józseffel kötött szerződést a vonal megépítésére, melyen a személyforgalom a Pályaudvar és a Gyógyfürdő között 1884. október 2-án indult meg, a fővonalon gőzmozdonyokkal, a szárnyvonalakon lovakkal bonyolították le a forgalmat. Osztrák–Magyar Monarchiában a debreceni fővonal igen modernek számított, annyira, hogy 1890. szeptember 12-én, amikor Ferenc József Debrecenbe látogatott, maga is felült a vonatra.

Az időközben Debreczeni Helyi Vasút Rt. (DHV) nevet felvett cég kötelezettséget vállalt a Kisállomásra (mai Segner tér) vezető vonal kiépítésére is, de végül azt egy magánvállalkozó, Balla Mihály építette meg a Hatvan utcán keresztül, a Baromvásártérig (a mai Böszörményi úton). A vonal 1888. október 7-étől üzemelt, lóvontatással.

A hálózat további fejlődését az 1896. szeptember 19-én megnyílt Kossuth utca – Attila tér – Dohánybeváltó vonal jelentette, a Hatvan utcai vonalhoz hasonlóan szintén lóvontatással.

A növekvő utazási igényeknek köszönhetően 1906-ban a Debreczen-Hajdúsámsoni Hév megindította forgalmát a Kisállomástól a mai Böszörményi és Füredi úton át Pallagra és Hajdúsámsonba. A mai Bem tértől északra a hév és a közúti vasút közös nyomvonalon haladt, de a növekvő forgalom miatt 1910-ben megépült a helyiérdekű vasút várost elkerülő nyomvonala a mai Botanikus kert és Klinikák területén.

Megindul a villamosforgalom

A villamoshálózat 1911-es elindulásakor ilyen típusú villamosok is közlekedtek

Villamos a Kossuth utcán az 1920-as években

Ugyan a debreceni gőzvasút még a bécsi hálózatot is megelőzte, az elektromos villamosra még várnia kellett. Hosszas várakozás után a kereskedelemügyi miniszter 1910 áprilisában aláírta azt a szerződést, amellyel megindulhatott az építkezés és annak sikeres befejezéseként a villamos-közlekedés. Ekkor már Magyarországon Budapesten, Szegeden, Miskolcon, Temesváron és Nagyváradon üzemelt villamos.
Az első villamos 1911. március 16-án indult meg a gőz- illetve lóvontatású személyszállításhoz használt három és egy újonnan épített villamosvonalon. A járműpark a kezdetekkor tizennyolc motor- és tíz pótkocsiból állt. Ekkor a következőképpen alakult a hálózat:

Útvonal
Pályaudvar – Nagyerdő (a mai egyetem környéke)
Arany Bika Szálloda – Baromvásártér
Városháza – Közvágóhíd
Pályaudvar – Csapó utca – Tüzérlaktanya

A hálózat bővítése

További hálózatbővítés történt 1912-ben a Kossuth utcai vonalon, a MÁV nyíregyházi fővonala felett létesített felüljáró segítségével a szerelvények a Közvágóhídig közlekedtek. A hálózat nagysága ekkor 12,3 km volt. Az első világháború idején a hálózat kisebb megtorpanásokkal ugyan, de továbbra is növekedett. 1915-ben a Hatvan utcai vonal (Bika Szálloda – Baromvásártér) meghosszabbodott a Ferenc Salvatore hadikórházig. A két világháború között a közúti vasút fejlődése Debrecenben töretlen volt. A DHV villamosította az időközben Nyírbátorig meghosszabbított HÉV vonalát a nagyerdei végállomás és Pallag között, 1924-től villamosjáratot létesítve a Pallagon megnyílt Gazdasági Akadémiához. 1925-ben szárnyvonal létesült az egyetem központi épületéhez, majd 1927-ben megépült a ma is létező nagyerdei hurok. Ekkor továbbá még ellátták a villamosvonalakat számjelzéssel is. A hálózat ekkor a következő volt:

Szám	Útvonal
1	Nagyállomás– Klinikák – Egyetem – Nagyállomás
2	Nagyállomás – Nagyerdei Fürdő
3	Nagyerdei Fürdő – Gazdasági Akadémia, Pallag
4	Városháza – Közvágóhíd
5	Arany Bika szálló (Városháza) – Baromvásártér
6	Arany Bika szálló (Városháza) – Tüzérlaktanya
12	Nagyállomás – Gazdasági Akadémia, Pallag

A Csapó utcai vonal 1934-ben a Köztemető 1-es kapujáig, majd 1939-ben a főkapujáig hosszabbodott. 1943-ban a baromvásártéri vonalat Nyulasig hosszabbították. A második világháború kitörésekor már több mint 10 viszonylat közlekedett a városban.

A második világháború hatásai

A második világháború viszont már komoly csapás volt a villamoshálózatnak. Egy eltévedt bomba 1944-ben a vasútállomás helyett a Salétrom utcai telephelyet találta el. A rosszul irányított bombázás megsemmisítette a Salétrom utcai telephely nagy részét, három sínautóbuszt, egy budapesti és öt debreceni pótkocsit valamint a Petőfi téri Igazgatósági épületet. A bombázások következtében súlyosan megrongálódott három motorkocsi, valamint több helyen a pálya és a felsővezeték-rendszer is jelentősen károsodott. A forgalmat a Bika Szálloda – Nagyerdő szakaszon 1944. június 10-re, a Nagyállomás – Bika Szálló szakaszon július 7-re sikerült visszaállítani. Az járműhiány csökkentésére Nagyváradról érkeztek bérelt villamosok Debrecenbe.
A súlyosan megrongálódott Salétrom utcai telep helyett a járműveket a Nagyerdőn tárolták, de a szeptember 1-jei légitámadásban ez az ideiglenes telephely is megsemmisült.
A szovjet csapatok 1944. október 19-én űzték ki a német és magyar csapatokat Debrecenből, ezután megkezdődhetett a helyreállítás. A forgalom 1944. november 27-én indult újra a teljes fővonalon (Nagyállomás - Egyetem), a mellékvonalakon 1944. december 9-re állt helyre a menetrendszerű közlekedés.

A világháborútól a hálózat leépítéséig

bengáli villamos a Piac utcán 1964-ben

A villamoshálózat 1970-ben

A közúti vasutakat üzemeltető cégeket 1950-ben államosították, majd összevonásukkal megalakult Debreceni Villamosvasút Községi Vállalat, amely később a Debreceni Villamosvasút Vállalat nevet vette fel. 1956-ban beindították a szintén államosított Hév nyomvonalán a Nagyállomás és Kisállomás között közlekedő 2-es viszonylatot, ez azonban az alacsony kihasználtság miatt hamar megszűnt. Ekkor a vágányhossz: 21,4 km volt. 1969-ben a DKV járművei 47 429 000 utast szállítottak.

1957-ben a céget Debreceni Közlekedési Vállalatra (DKV) nevezték át. A viszonylatok ekkor az alábbiak voltak:

Szám	Útvonal
1	Pályaudvar – Nagyerdő (A mai egyetem környéke)
3	Gyógyfürdő (Aquaticum megálló) – Pallag
4	Megyei Tanács – Vágóhíd
5	Hatvan utca – Nyulas (Békessy Béla utca)
6	Arany Bika szálló (Kossuth tér)– Köztemető
7	Gyógyfürdő (Aquaticum megálló) – Tüdőszanatórium

A Salétrom utcai telephely 1963-ban főműhelyi rangot kap, majd 1969-ben itt házi körülmények között megkezdődik a Bengáli villamosok gyártása. Az első Debrecenben elkészült villamos a 481-es volt. 1970-ben megkezdődött a villamosgyártás Miskolc és Szeged részére is.

Megszüntetés

Debrecen villamoshálózata évtizedekig egyetlen vonalból állt. Ekkor a következő gúnyos kérdés terjed el:
„Hányas villamossal jöttél? Csak nem az 1-essel?”

Bár az utaslétszám a második világháború utáni évtizedekben intenzíven nőtt, az 1968-as közlekedéspolitikai koncepciónak megfelelően Debrecen egyvágányú villamosvonalait is felszámolták. Első körben 1970-ben megszűnt a pallagi (3-as) és a tüdőszanatóriumi (7-es) vonal. Őt követte a Csapó utcán át vezető köztemetői mellékvonal 1971-ben, majd az 5-ös számú Nyulas városrészhez vezető vonal 1973-ban. Az utolsó mellékvonalat, a Vágóhíd utcait 1975-ben szüntették meg. A város közúti vasúti hálózata ettől kezdve évtizedekig egyetlen vonalból állt. Az egykori viszonylatok útvonalán ma is buszok járnak, kivéve a Köztemetőt és a Segner tér - Nagyállomás szakaszt, ahol trolibuszok is járnak, a 3-as trolibusz útvonala szinte teljes egészében lefedi az egykori 6- os villamosét, az 5-ös trolibusz pedig a régi 2-esét, utóbbi viszonylat az új 2-es villamos megindulásáig számában is örököse volt az egykori villamosjáratnak.

Új vonal

Hosszú éveken át terveztek egy új villamos vonalat, amely a 31-es és a 32-es buszokat váltaná ki. Végül az elképzelés megvalósult és elkészült a 2-es villamos, amely összeköti a vénkerti és újkerti lakótelepet, a Nagyállomást és a Doberdó utcát a Dózsa György út – Thomas Mann utca tengelyen. (Ez az útvonal annyiban különbözik a korábbi 5-ös villamosétól, hogy a Böszörményi út helyett a Thomas Mann utcán halad).
Az Európai Unió 2008 decemberében jóváhagyta a vonal megvalósítására irányuló nagy projektet. Az első kapavágás 2010. szeptember 15-én volt. A vonalon 2014. február 26-án indult el a menetrend szerinti közlekedés. Így alakult ki a mai két villamosvonal:

Útvonaldiagram	Útvonala	Vonalhossz	Menetidő	Megállóhelyek
	Nagyállomás – Egyetem – Nagyállomás Piac Utca – Kossuth tér – Kálvin tér – Péterfia utca – Bem tér – Simonyi út – Pallagi út – Nagyerdei körút – Simonyi út – Bem tér – Péterfia utca – Kálvin tér – Kossuth tér – Piac utca	4,4 km	30-36 perc	11–13 db
	Nagyállomás – Görgey utca – Nagyállomás Piac utca – Kossuth tér – Kálvin tér – Hunyadi János utca – Csemete utca – Dózsa György utca – Nádor utca – Thomas Mann utca – Mikszáth Kálmán utca – Békessy Béla utca – Kartács utca – Doberdó utca – Böszörményi út – Mikszáth Kálmán utca – Thomas Mann utca – Nádor utca – Dózsa György utca – Csemete utca – Hunyadi János utca – Kálvin tér – Kossuth tér – Piac utca	5 km	19-24 perc	12–13 db

Járműállomány

Kép	Típus	Eredeti darabszám	Jelenlegi darabszám	Pályaszámok	Gyártási év	Debrecenben közlekedik	Viszonylatok
Forgalmi járművek
	CAF Urbos 3	18 db		511–528	2013–2014 (10-11 évesek)	2014 óta	Az 1-es és a 2-es villamoson is
	KCSV–6	11 db	9 db	500–510	1993, 1997 (27, 31 évesek)	1994 óta	Jellemzően csak az 1-es vonalon közlekednek, de különleges helyzetben a 2-esen is feltűnhetnek. Az 500-as (prototípus) villamos évek óta üzemképtelen, az 509-es 2018-ban gazdasági totálkáros balesetet szenvedett, 2021-ben selejtezték.
Nosztalgiajárművek
	FVV CSM	32 db	1 db(nosztalgia) 1 db (töretőkocsi) +1 (leállított)	281–294 381–386 481–492	1962–1978	1962–2014	Amíg megvoltak a szárnyvonalak, azokon is közlekedtek, felszámolásuk után csak az 1-esen futottak.
	L	?	1 db	260		1911–19?? 2007 óta	Nosztalgiaként közlekedik az 1-es vonalon.
	2500-as széria	1 db ikerkocsi		1884 + 1984		1984 óta	Tartósan üzemképtelen
Egyéb járművek
	UV	1 db		205		2008 óta	Utasokat nem szállíthat

KCSV6

KCSV6 típusú villamos

CAF Urbos 3 típusú villamos

A KCSV6 mozaikszó a Közúti Csuklós Villamos 6 tengellyel rövidítése. A jellegzetes kék színű villamosokból csak 11 db készült. Ezek mindegyike Debrecenben fut, az 1-es vonalon. Az 500-as prototípust 1993-ban gyártotta a Ganz-Hunslet, majd ezt követte további tíz sorozatgyártmány, melyek pályaszámai 501-től 510-ig terjednek. Jelenleg mindegyik villamos állományban van és rendszeresen közlekednek az 1-es vonalon.

CAF Urbos 3

A CAF Urbos 3 villamosok a DKV legújabb villamosai. A járműveket a 2-es villamos projekthez kapcsolódóan vették Európai Uniós támogatással. Összesen 18 db villamos került Debrecenbe, ahol a 2-es vonalat teljes egészében, az 1-est pedig részben látják el. Ritkán, de előfordulhat az is, hogy hétvégén mind a két vonalon csak CAF Urbos 3 villamos közlekedik.

Nosztalgiavillamosok

• 1884+1984-es nosztalgia: A DKV Rt. 1984-ben vásárolta meg legelső nosztalgia járművét. Ugyanis ebben az évben ünnepelte a vállalat a debreceni kötöttpályás közlekedés beindulásának 100. évfordulóját, tehát a DKV legelső jogelődjének, a DHV-nak (Debreceni Helyi Vasút) a megalakulását. Ez a villamos Budapesten közlekedett, Debrecenhez semmi kötődése sem volt.
• 260-as nosztalgia: Eredetileg Budapesten szolgált, majd egy holland gyűjtő vette meg. Tőle vette meg a DKV a kocsit. 1911-ben ez a típus közlekedett Debrecenben is. 2007. március 14-én indult el első nosztalgiakörére.
• FVV CSM–4: A villamostípusnak nagy kötődése van Debrecenhez, ugyanis Budapest mellett Debrecen volt a másik város, ami gyártotta ezeket a járműveket. A villamosokat a DKV és a Budapesti Füzesi Főműhely házilag gyártotta, innen ered az egyik beceneve: Házicsuklós. Debrecenben összesen 32 FVV CS sorozatú villamost állítottak forgalomba, részben debreceni, részben budapesti gyártásút. Az FVV CSM–4-es villamosok itt közlekedtek a legtovább, egészen 2014. április 30-ig. A cég nosztalgia villamosnak a hat ajtós debreceni gyártású 484-est és a tíz ajtós pesti gyártású 491-est jelölte ki. Ám mivel a 491-es budapesti gyártmány, átszámozták 489-re, hogy debreceninek látszódjon. A 491-es 2014. december 6-án és 2015. május 31-én (ami ekkorra már 489-es lett), és 2015. december 5-én és 2016. március 15-én közlekedett. A többi jármű sorsa bizonytalan, többet már elbontottak.
• Ganz UV: A jármű eredetileg Budapesten közlekedett tanulóvillamosként. Különlegessége, hogy két vezetőállásos. A DKV szolgálati kocsiként használja.

Részletes állományi adatok: FVV CSM (bengáli, házicsuklós)

A még meglévő példányok ki vannak emelve.

Pályaszám	Állományba vétel (DKV)	Állományból törlés	Megjegyzés
3 ajtós változat (1 vezetőfülkével)
281	1962	1985	Elbontva. Debrecenből Szegedre került 614-es pályaszámon
282	1963	1998	Elbontva.
263	1963	1998	Elbontva.
264	1963	1998	Elbontva.
265	1963	1998	Elbontva.
286	1963	1998	Elbontva.
287	1963	1990	Elbontva.
288	1963	1990	Elbontva.
290	1963	1998	Elbontva.
291 (ex. Budapest 1128)	1964	1987	Elbontva.
292 (ex. Budapest 1122)	1964	?	Elbontva.
293 (ex. Budapest 1123)	1964	?	Elbontva.
294 (ex. Budapest 1120)	1964	1997	Elbontva.
5 ajtós változat (2 vezetőfülkével)
381	1967	1998	Elbontva.
382	1967	1998	Elbontva.
383	1967	1998	Elbontva.
384	1967	1999	Elbontva.
385	1968	1999	Elbontva.
386	1969	1999	Elbontva.
6 ajtós változat (2 vezetőfülkével)
481	1969	2001	Elbontva.
482	1969	2001	Elbontva.
483	1970	2009	Leállítva: 2009 Elbontva: 2023
484	1972	-	Nosztalgiának félretéve, üzemképtelen
10 ajtós változat (2 vezetőfülkével)
485	1974	2008	Leállítva: 2001, Elbontva: 2010
486	1975	-	Üzemképes. Remízbeli feladatokra és töretőjáratként használják
487	1977	2008	Leállítva: 2001, Elbontva: 2010
488	1977	2009	A villamost szívességből megvette a debreceni autóbuszok tulajdonosa, az Inter Tan-ker Zrt. és a DKV telephelyén hagyták, mivel nem tudnak vele mit kezdeni. Végül 2015-ben romos állapotban elbontották. Egyes részei megmaradtak kiállítási darabként.
489	1978	2015	Elbontva. Az egyik vége a debreceni romkocsmában van kiállítva 491-es pályaszámmal.
490 (ex. Budapest 1221)	1983	2015	Elbontva. 2015-ben visszakerült Budapestre donorlak a már ott lévő 492 felújításához
491 → 489 (ex. Budapest 1222)	1983	-	Nosztalgiának kijelölve, üzemképes. 2015-ben átszámozták 489-re.
492 → 1233 (ex. Budapest 1233)	1983	2011	2011-ben visszakerült Budapestre nosztalgiavillamosnak, majd 2015-ben felújításakor visszanevezték 1233-ra

Részletes állományi adatok: Ganz KCSV6

Még mindegyik jármű megvan az 507-es kivételével

Pályaszám	Állományba vétel	Állományból törlés	Megjegyzés
500	1994	-	Prototípus, külseje különbözik a többitől. Meghibásodás miatt hosszú ideje nem közlekedik.
501	1997	-
502	1997	-
503	1997	-
504	1997	-
505	1997	-
506	1997	-	2013/2014, valamint 2014/2015 telén fényvillamosként közlekedett.
507	1997	-
508	1997	-
509	1997	2021	2018-ban összeütközött egy busszal, emiatt tartósan selejtezték, majd elbontották
510	1997	-

Részletes állományi adatok: CAF Urbos 3

Még mindegyik jármű megvan.

Pályaszám	Állományba vétel	Állományból törlés	Megjegyzés
511	2013	-	Prototípus
512	2013	-	Prototípus
513	2013	-
514	2013	-
515	2013	-
516	2013	-	Bosch innovatív ütközéselkerülővel szerelve
517	2013	-
518	2013	-
519	2014	-
520	2014	-
521	2014	-
522	2014	-
523	2014	-
524	2014	-
525	2014	-
526	2014	-
527	2014	-
528	2014	-	2014-ben fényvillamosként közlekedett.

Akadálymentesség

A CAF villamosok teljesen alacsonypadlósak, míg a KCSV6 típusú járművek normál padlómagasságúak. A 2-es vonalon csak a CAF villamosok közlekednek és minden megálló akadálymentesített. Az 1-es villamoson ugyan mindkét villamostípus közlekedik, de a megállók csak a közös szakaszon (Nagyállomástól Kálvin térig) vannak akadálymentesítve.

Galéria

• 
  Az 500-as prototípus villamos a Városházán
• 
  A 2009-ben selejtezett és 2015-ben elbontott 488-as bengáli villamos
• 
  Az 1884+1984 pályaszámú ikerkocsis nosztalgia
• 
  A 260-as pályaszámú nosztalgia
• 
  KCSV6 villamosok a Nagyállomáson
• 
  A főtéren

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Debrecen villamosvonal-hálózata témájú médiaállományokat.

• A debreceni kötöttpályás közlekedés 120 éve, 1884–2004; szerk. Szűcs Ernő Zoltán; DKV Rt., Debrecen, 2004
• Debreceni villamoskalauz. Az első száz év története; szerk. Balogh László, Gara Kálmán, Végh Dezső; Uropath, Debrecen, 2011
• A debreceni villamos-közlekedés. 100 év – 100 kép, 1911–2011; szerk. Kovács Attila et al.; DKV, Debrecen, 2011
• Gara Kálmán–Szécsey István: Debrecen kék villamosai. A Ganz-gyárak közúti csuklós villamos próbálkozásai, majd a Debreceni Közlekedési Vállalat részére 1993-ban és 1997-ben megvalósult típusok; VTTE, Budapest, 2020 (VTTE közlekedéstörténeti füzetek sorozat)
• Balogh Tamás Zoltán: Lóvasúttal, gőzvasúttal Debrecenben; Cívisporta, Debrecen, 2022 (Közlekedési krónikák)
• hbweb.hu
• A DKV hivatalos oldala