Wikipédia

Diósjenő

magyarországi község Nógrád vármegyében

Diósjenő község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.

Diósjenő
Diósjenő címere
Diósjenő címere		 Diósjenő zászlaja
Diósjenő zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásRétsági
Jogállásközség
PolgármesterSzékely József Ede (FIDESZ-KDNP)[1]
JegyzőDr. Nagy Anna
Irányítószám2643
Körzethívószám35
Testvértelepülései
Lista
Macsola
Népesség
Teljes népesség2888 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség48,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület57,5 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájÉszak-magyarországi-medencék[3]
Földrajzi kistájNógrádi-medence[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 56′ 33″, k. h. 19° 02′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 33″, k. h. 19° 02′ 39″
Diósjenő (Nógrád vármegye)
Diósjenő
Diósjenő
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Diósjenő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Diósjenő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Földrajz szerkesztés

Budapesttől mintegy 60 kilométerre északra fekszik, Nógrád vármegye nyugati részén, a Börzsöny lábánál. A 2-es főút felől a 12 122-es úton, Nógrád felől a 12 123-as úton érhető el, emellett országos közútnak minősül még a Borsosberény felől ide vezető út, 12 126-os útszámozással, valamint a Diósjenő vasútállomást kiszolgáló, rövid 12 319-es út.

Szomszédos települések: Nógrád, Nőtincs, Tolmács, Rétság, Berkenye, Borsosberény, Kemence.

Történelem szerkesztés

Diósjenő Jenő (vár) már a kőkor óta lakott hely lehetett, a környéken talált kőkorból származó leletek szerint.

Római történetírók szerint 173-ban a diósjenői tónál ütköztek meg Marcus Aurelius (filozófusként is ismert) császár légiói a Pannóniát fenyegető barbárokkal, és megsemmisítő csapást mértek rájuk. Erre a jenői tónál emléktábla hívja fel a figyelmet.

A település az egyik honfoglalás kori törzs, Jenő nevét viseli.
Nevét 1274-ben a váci káptalan oklevele említette először Jenew néven. 1274-ben Tekus fiainak birtoka volt, akiknek itteni népei a falunagy vezetésével bérbe vették Tolmácsnak azt a részét, melyet a dömösi prépostság mondott magáénak jogtalanul. Ugyancsak 1274-ben Tekus fivére, Both comes berényi földjét bérbeadta Jenő település német jobbágyainak (köztük a bírónak, egy borkereskedőnek). 1282–1295 között IV. László és III. András király a Torna vármegyei Szádvárért cserébe magához váltotta Jenőt a Tekus fiaktól. 1295-ben várát is említik, melynek királyi várnagya a Csák nemzetséghez tartozó Egyed fia Sándor comes volt. 1296 előtt a Bána nemzetséghez tartozó Cseszneki Jakab fiai Jenő várának tartozékait elpusztították, ezért a király a Hont vármegyei Visket a hozzá tartozó falvakkal elkobozta tőlük. 1299-ben Sebestyén fia Miklós jenei várnagyot a Hont-Pázmány nemzetségből származó Hont vármegyei Kóvár birtokosai; Kovári Miklós fiai testvérükké fogadták és birtokaikban is részeltették.

Diósjenő a 20. század elején Nógrád vármegye Nógrádi járásához tartozott.

1910-ben 2171 lakosából 2140 magyar volt. Ebből 824 római katolikus, 1265 református, 50 izraelita volt.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Lénárt János (független)[4]
  • 1994–1998: Lénárt János (független)[5]
  • 1998–2000: Dr. Baranyai László (Fidesz–KDNP–FKgP–MDF–MKDSZ)[6]
  • 2000–2002: Lénárt János (független)[7][8]
  • 2002–2006: Lénárt János (független)[9]
  • 2006–2010: Tóth János (független)[10]
  • 2010–2014: Tóth János (Fidesz–KDNP)[11]
  • 2014–2019: Tóth János (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2019-től: Székely József Ede (Fidesz–KDNP)[1]
 
Csehvár

A településen 2000. november 12-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[7] mert az addigi faluvezető néhány hónappal korábban lemondott tisztségéről.[13]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2768
2756
2768
2974
2834
2888
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93%-a magyarnak, 4,8% cigánynak, 0,9% németnek, 0,4% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,4%, református 25,3%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,4% (22% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 88,2%-a vallotta magát magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,5% németnek, 0,3% szlováknak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% horvátnak, görögnek, bolgárnak, ruszinnak és szerbnek, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,7% volt római katolikus, 18,6% református, 1% evangélikus, 0,7% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 13,1% felekezeten kívüli (32% nem válaszolt).[15]

Közlekedés szerkesztés

A település könnyen megközelíthető közúton 2-es főútról, Nógrádon keresztül, illetve vasúton a MÁV 75-ös számú (Vác–Balassagyarmat) vasútvonalán. (A 76-os számú Diósjenő–Romhány vonalon 2007. március 4. óta a személyszállítás szünetel.)

 Bővebben: Diósjenő vasútállomás

Turizmus szerkesztés

Diósjenő látnivalói:

  • Római katolikus templom: A 15. század gótikus templom átépítései után, 1788–89-ben klasszicista-barokk stílusban építették újjá.
  • Református templom: klasszicista stílusú 1791-ben építették, a parókia is ebből a korból származik.
  • A Kápolna-hegyen az egykori körtemplom alapfalának maradványa is látható, mely a Kápolna-hegyi Kálvária-kápolna építésekor került elő.
  • Sváb kastély[16]
  • Csehvár

A Börzsöny hegység közvetlen lábánál fekszik egy szabadidő központ és kalandpark. Ezen kívül teniszpálya, műfüves focipálya és egy sportcentrum várja a sportolni vágyókat.

A település a Börzsöny lábánál fekszik, közigazgatási területén emelkedik a csóványosi kilátó.[16] Egyéb természeti értékei:

Híres diósjenőiek szerkesztés

  • Itt született Szentgyörgyi István (1842–1931) színész, rendező.
  • Itt született Csányi Sándor (1958–) agrármérnök, vadbiológus, egyetemi tanár.
  • Oszter Sándor színész egyik kedvelt nyaralóhelye Diósjenőn volt, ahol saját magánbirtokán állt vadászkúriája.

Testvértelepülések szerkesztés

Diósjenő testvértelepülései a következők:

Források szerkesztés

  • Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. IV. Liptó, Máramaros, Moson, Nagysziget, Nógrád, Nyitra, Pest és Pilis megye. Budapest, 1998. 720 lap + 6 térképmelléklet.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Diósjenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2019. október 18.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Diósjenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Diósjenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  6. ↑ Diósjenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  7. ↑ a b A 2000. november 12-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. november 12. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  8. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  9. ↑ Diósjenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  10. ↑ Diósjenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  11. ↑ Diósjenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. október 18.)
  12. ↑ Diósjenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2019. október 18.)
  13. ↑ Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  14. ↑ Diósjenő Helységnévtár
  15. ↑ Diósjenő Helységnévtár
  16. ↑ a b Pazar panoráma közel ezer méteren (magyar nyelven). Természetjáró Turista Magazin. (Hozzáférés: 2014. október 10.)

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Diósjenő&oldid=26924794”