Dienes László
Dienes László (Tokaj, 1889. március 27. – Budapest, 1953. április 5.) magyar szociológus, esztéta, szerkesztő, könyvtárigazgató, egyetemi tanár. Dienes Pál testvére. Felesége Götz Irén Júlia.
| Dienes László | |
| Született | Dienes László 1889. március 27. Tokaj |
| Elhunyt | 1953. április 5. (64 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Götz Irén (1913–1941) |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | könyvtárigazgató (1946–1953, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (30/1-1-1)[1][2] |
| A Fővárosi Könyvtár igazgatója | |
| Hivatali idő 1946 – 1953 | |
| Előd | Hajdu Henrik |
| Utód | Winter Pálné |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Tokajon született református nemesi családban.[3] Apja Dienes Barna (1852–1923), az Alsó-szabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat igazgatója, jogász, anyja, Pusztay Ilona (1860–1934) volt.[4] Az apai nagyszülei Dienes László, a gróf Károlyi család birtokainak jószágigazgatója, és Osváth Klára voltak.[5] Az anyai nagyszülei Pusztay Lajos (1806–1876), ügyvéd, Debrecen városi képviselő, 40 évig Semsey Albertnek az uradalmi igazgatója,[6] és Platoni Katalin (1827–1895) voltak.[7]
Középiskolai tanulmányait a debreceni református kollégiumban, a jogot Budapesten végezte, két évig Párizsban tanult. Fiatalon bekapcsolódott a szocialista diákok szervezetébe s a Galilei Körbe, Szabó Ervin tanítványa, 1918 őszén a Fővárosi Könyvtár vezetője Budapesten, a KMP alapító tagja, a Magyarországi Tanácsköztársaság idején városi népbiztos.
Könyvtártudományi és irodalomkritikai munkái 1914-től jelentek meg, háborúellenes cikkeit a Huszadik Század közölte. 1919 őszén barátjával, Bölöni Györggyel együtt mint politikai emigráns Romániában telepedett le, s együtt indították meg a Bukaresti Hírlap c. napilapot. Munkatársa a Napkeletnek is, Nyugati szemle c. rovatában rendszeresen beszámolt a nyugati avantgardista áramlatokról, s a lap hasábjain maga is szürrealista novellákkal jelentkezett; közölt az aradi Geniusban és Periszkopban is. 1922-ben Kolozsvárt telepedett le, s a Keleti Újságnál volt szerkesztőségi tag 1925-ig.
Életrajzírói bírálták Művészet és világnézet c. cikkgyűjteményének (Kolozsvár, 1925) idealista beütéseit, s alapítása, az 1926 február havában beköszöntőjével induló kolozsvári Korunk, haladó úttörésében sem volt még mentes a kísérletező eklekticizmustól. Amikor radikális gondolkodása miatt vasgárdista diákok véresre verték, az incidens után feleségével, Götz Irén Júlia egyetemi vegyészprofesszornővel és gyermekeivel 1928-ban Berlinben keresett menedéket. Onnan küldte el helyettesének, majd utódjának, Gaál Gábornak Az orosz szocialista tervgazdaság c. tanulmányát (Korunk 1929/11-12 és 1930/1), az első magyar ismertetést a Szovjetunió közgazdasági fejlődéséről és megerősödéséről. Mint társszerkesztő 1931 augusztusáig szerepelt neve a Korunk élén, ekkor költözött Moszkvába, ahol 1945-ig nyelvpedagógusi és bibliográfiai munkásságot fejtett ki. 1945-től Magyarországon élt, ahol haláláig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója s a gazdaságtani tanszék vezető tanára az egyetem jogi karán.
Értékelése, emlékezete szerkesztés
Kritikai írásait (1921-31) válogatta, jegyzetekkel ellátta és sajtó alá rendezte Sugár Erzsébet: a kötet „Sejtelme egy földindulásnak...” címmel 1976-ban jelent meg a bukaresti Kriterion Könyvkiadónál. A bevezető tanulmányt író Kovács János fejtegetéseit így fejezte be: „A Korunk alapítása és eszmei irányítása az elkötelezett szocialista eszmények szellemében Dienes László életművének legmaradandóbb része. A Korunk az ő életműve is, akárcsak a Gaál Gáboré, aki a harmincas években kiteljesítette Dienes László kezdeményezését, s továbbvitte megkezdett munkáját.”
1966-tól 2018-ig a nevét viselte Debrecenben a mai Szent László Görögkatolikus Gimnázium, Egészségügyi Szakgimnázium és Szakközépiskola.[8][9]
Irodalom szerkesztés
- Remete László: Dienes László élete és munkássága. Bp., 1964
- Balogh Edgár: A Korunk fordulata 1929-ben. NyIrK 1964/2; újraközölve Itt és most. Kv. 1976, 20-51.
- Tóth Sándor: Gaál Gáborról – egy cikk ürügyén. Utunk, 1964/44.
- Balogh Edgár: Gaál Gábor valóságvállalásáról; Tóth Sándor: Nézetek szembesítése. Utunk 1964/48.
- Kovács János: Az alapító-szerkesztő Dienes László A Hét 1976/7.
- Kovács János: Bűnjel vagy tárgyi bizonyíték? A Hét 1976/32.
- Rostás Zoltán: Dienesék a tanszéken. A Hét 1976/45.
- K. Nagy Magda: A Korunk és a munkásmozgalom
- Huszár Tibor: A Korunk és a magyar szellemi áramlatok a két világháború közötti évtizedekben. Mindkettő az 50 éves a Korunk c. kötetben, szerk. Kabdebó Lóránt, Budapest, 1977
- Kántor Lajos: Dienes László avantgarde-ja. Utunk, 1977/31, 32; újraközölve Korunk: avantgarde és népiség. Budapest, 1980, 33-45.
- Szilágyi Júlia: Művelt álom a szabadságról. Korunk 1978/1.
Művei szerkesztés
- Walter Hofmann könyvtári törekvései (1916)
- Előtanulmány Marx „Tőke” című művéhez. Bevezetés a közgazdaságtanba (1948)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ familysearch.org Dienes László református keresztelője - Tokaj
- ↑ Országos Szécsényi Könyvtár -gyászjelentések - Dienes Barnáné Pusztay Ilona
- ↑ familysearch.org Dienes Barna református keresztelője - Mihálydi, Szabolcs
- ↑ Országos Szécsényi Könyvtár -gyászjelentések - Pusztay Lajos
- ↑ Országos Szécsényi Könyvtár -gyászjelentések - Pusztay Lajosné Platoni Katalin
- ↑ Dienes László Görögkatolikus Gimnázium, Egészségügyi Szakgimnázium és Szakközépiskola, Debrecen. [2012. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 17.)
- ↑ Összetartó közösséget építenek a görögkatolikusok. [2018. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 31.)
Források szerkesztés
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
.svg){kind=small}