Dinoszauruszok, a Föld urai

BBC természetfilm-sorozat (1999)

A Dinoszauruszok, a Föld urai (Walking with Dinosaurs, alternatív cím: Séta a dinoszauruszokkal vagy Dinoszauruszok között) a BBC 1999-ben készült természetfilm-sorozata. Producere Tim Haines. A sorozat számítógépes animáció és részben óriásbábok segítségével kelti életre a dinoszauruszokat és egyéb ősállatokat, míg a környezetüket valódi dél-amerikai, új-zélandi és ausztráliai tájak biztosítják.

Dinoszauruszok, a Föld urai
(Walking with Dinosaurs)
Műfajdokumentumfilm

AlkotóTim Haines
ÍróGeorgann Kane
Rendező
  • Tim Haines
  • Jasper James
Narrátor
  • Kenneth Branagh (BBC-s változat, DVD-kiadás, Discovery Channel)
  • Avery Brooks (Dicovery Channel-es változat)
ZeneszerzőBen Bartlett

Ország Egyesült Királyság
Nyelv
Évadok1
Epizódok6
Gyártás
Vezető producer
  • John Lynch
  • Michelle Clark
Producer
  • Tim Haines
  • Jasper James
VágóAndrew Wilks
Forgatási helyszínBahamák, Kalifornia, Chile, Új-Kaledónia, Új-Zéland, Tasmánia
Operatőr
  • John Howarth
  • Michael Pitts
Részenkénti játékidő30 perc
Gyártó
  • BBC Natural History Unit
  • Impossible Pictures
  • Banyan Productions
Forgalmazó
  • Egyesült Királyság BBC Worldwide
  • Amerikai Egyesült Államok 20th Century Fox Home Entertainment (házi forgalmazás, 1999–2000)
  • Warner Home Video (házi forgalmazás, 2000–napjainkig)
  • Magyarország InterCom Zrt.
Sugárzás
Eredeti adó
Eredeti sugárzás1999. október 4.1999. november 8.
Első magyar adóTV2, Discovery Channel
Státuszbefejezett
Kronológia
KövetkezőŐsállatok között
Kapcsolódó filmDinoszauruszok, a Föld urai
További információk
SablonWikidataSegítség

Ugyanez a stáb készítette, hasonló technikával, az őskori emlősökkel foglalkozó Ősemlősök között (Walking with Beasts), Tengeri szörnyek és az ősemberekről szóló Walking with Cavemen (noha általában ezt nem tartják a trilógia teljes értékű részének, csak névrokonjának) című sorozatokat és számos rövidfilmet. A Nagy Al balladája (The Ballad Of Big Al, 2000), Az óriások földje (Walking With Dinosaurs: Land of Giants, 2003) és Az óriási karom (Walking With Dinosaurs: The Giant Claw, 2003) kimondottan dinoszauruszokkal foglalkoznak, de a Tengeri szörnyek (Sea Monsters, 2003) trilógiában is feltűnik egy pár. Legutóbbi sorozatuk, a Szörnyek bolygója (Walking with Monsters) pedig a dinoszauruszok kora előtti élet fejlődését mutatja be.

2013-ban mutatták be a Dinoszauruszok, a Föld urai című 3D-s mozifilmet.

Ismertető szerkesztés

A Dinoszauruszok között vagy Dinoszauruszok, a Föld urai hat részen keresztül ismerteti a nézővel a dinoszauruszok világát. Ezek között minden fontos időszakot végigjárunk, hogy megismerkedjünk ezekkel a fantasztikus élőlényekkel. Megtudhatjuk, hogyan kezdődött sikertörténetük, és miként pusztultak ki a Földről.

Az első részben a legkorábbi dinoszauruszokat láthatjuk, amint felülemelkednek a többi állatfajon, és birtokba veszik a bolygót, legelső képviselőjük a még viszonylag kis termetű Coelophysis. Átveszik az uralmat a dicynodonták és a krokodilszerű óriásragadozók felett, majd végül hatalmas méretűre nőnek; továbbá megismerkedhetünk az emlősszerű hüllők utolsó képviselőivel is, ilyen például a kutyakinézetű Thrinaxodon.

A második részben már azokat a hatalmas jura időszaki sauropodákat láthatjuk, melyek elvándoroltak a Föld minden szegletére. és birtokba vették a szárazföldeket. Hatalmasra nőttek, és csordákban vándoroltak, hogy elkerüljék az óriás húsevők támadását, mint a kor csúcsragadozójáét, az Allosaurusét. Az epizód egy kis nőstény, hosszú nyakú dinoszaurusz, a Diplodocus történetét mutatja be és azt, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdeniük az életben maradáshoz, ugyanis félelmetes ragadozók és ismeretlen óriások vidékén kell élniük.

A dinoszauruszokkal egy időben kifejlődött egy állatcsoport, mely a tengerek meghódítására rendeltetett, a sorozat harmadik része ezeket a gyönyörű tengeri teremtményeket ábrázolja, de bepillanthatunk a kisebb szárazulatok állatainak életébe is, ami nem volt könnyű, ugyanis majdnem minden létező táplálékforrás a tengerből származott. A rész egy fiatal Ophthalmosaurus életét elemzi, a születésétől egészen a felnőtté válásáig, de tanúi lehetünk annak a hatalmas viharnak is, amely tengeri állatok százezreivel végzett. Ekkoriban élt a világ legnagyobb ragadozója, a Liopleurodon, mely a műsor szerint elérhette akár a 25 méteres hosszt is.

A többi ősgyíkkal egy időben kifejlődött egy másik élőlénycsoport: hatalmas repülő őshüllők, a pteroszauruszok hódították meg az eget, és minden földrészre eljutottak. A negyedik epizódban az ilyen különleges állatok lesznek a középpontban. A rész egy idős Ornithocheirus utolsó vándorlását ismerteti, és a szaporodóhelyre való repülés nehézségeivel szembesíti a nézőt.

A kréta időszak sarkvidéki erdei sem maradnak ki, ahol ősi kinézetű kétéltűek és kis termetű, két lábon járó dinoszauruszok küzdenek a hideggel és a ragadozók támadásával szemben, hogy túléljék az Antarktisz kegyetlen erőpróbáit. A történet egy Leaellynasaura-klán egy évének cselekedeteit mutatja be, a velük egy korban élt csodálatos teremtményekkel együtt.

Az utolsó részben tanúi lehetünk, ahogy a természet összefog e csodálatos élőlények ellen, és végleg eltörli őket a Föld felszínéről. Ez a rész egy nőstény Tyrannosaurus utolsó napjait mutatja be, aki mindenáron megvédi kicsinyeit a betolakodók elől, ám végül őt is kihalásra ítéli a sors, az összes krétakori dinoszaurusszal együtt. Azonban ezek a csodálatos lények nem pusztulnak ki teljesen, sőt még ma is itt vannak velünk, ezek a madarak. Egy mellettük élt jelentéktelen állatcsoport veszi át a hatalmat, és mind a mai napig dominál, ezek az élőlények az emlősök. A trilógia következő sorozata velük folytatódik majd.

Epizódok szerkesztés

1. rész: Új vér szerkesztés

Kor: felső triász, 220 millió éve

Helyszín: Észak-Amerika, a mai Arizona (Ghost Ranch és Petrified Forest formációk)

Forgatási helyszín: Új-Kaledónia

Szereplő fajok:

2. rész: Titánok kora szerkesztés

Kor: felső jura, 152 millió éve

Helyszín: Észak-Amerika, a mai Colorado (Morrison formáció)

Forgatási helyszín: Redwood Nemzeti Park (Fern Canyon), Chile, Tasmania, Új-Zéland

Szereplő fajok:

3. rész: A kegyetlen tenger szerkesztés

Kor: felső jura, 149 millió éve

Helyszín: Európa, a mai Brit-szigetek (Oxfordi agyagrétegek)

Forgatási helyszín: Bahamák, Új-Kaledónia

Szereplő fajok:

4. rész: A levegő óriása szerkesztés

Kor: alsó kréta, 127 millió éve

Helyszín: Dél-Amerika (Santana formáció), Észak-Amerika, Európa és az Atlanti-óceán

Forgatási helyszín: Tasmania, Új-Kaledónia

Szereplő fajok:

5. rész: A sarki erdők lelkei szerkesztés

Kor: alsó kréta, 106 millió éve

Helyszín: Antarktika

Forgatási helyszín: Új-Zéland

Szereplő fajok:

6. rész: Egy dinasztia pusztulása szerkesztés

Kor: felső kréta, 65 millió éve

Helyszín: Észak-Amerika, a mai Montana (Hell Creek formáció)

Forgatási helyszín: Chile (Conguillío National Park)

Szereplő fajok:

Kísérő könyv szerkesztés

A Dinoszauruszok, a Föld urai sorozat mellé egy azonos című könyv is megjelent. Írója Tim Haines, a műsor producere. A könyv a sorozatban látott történeteket írja le, kisebb-nagyobb eltérésekkel, miközben megmagyarázza a bemutatott eseményeket, mélyebb bepillantást adva a szereplő állatok tudományos háttereire.

A könyv története több ízben is eltér a filmben látottaktól. A legfontosabb különbségek:

  • Az első rész ("Új vér") végén a Plateosaurusok csordája egy csoport Coelophysist üldöz el a vízeséstől, míg a könyvben egy ragadozó Postosuchus támad a Plateosaurusokra, de kénytelen visszavonulni. A Postosuchus neme is különbözik a filmben és könyvben.
  • A második rész ("Titánok kora") egy nőstény Diplodocus életét mutatja be. A sorozatban a következő évek fejlettségi szintjén láthatjuk az állatot: 1 éves, 3 éves, 5 éves, 10 éves. A könyvben pedig a következőkben: 1, 2, 3, 4, 12.
  • Ugyanebben a részben az Allosaurusok többször támadnak a fiatal Diplodocusokra a könyv elmondása szerint. A filmben csak egyszer. A két variációban a támadó ragadozók száma és ölési taktikája is különböző. Az egyik fiatal Diplodocust a sorozatban egy Stegosaurus faroktüskéi döfik le, ám a könyvben ilyen halálesetről nem esik szó. A másik nagy különbség, hogy a filmben bemutatott nőstény Diplodocus testvéreivel marad, mielőtt egy csordához csatlakozna, a könyvben ellenben egy pár Stegosaurusszal kóborol egy ideig.
  • A film végén lezajló Allosaurus-támadás a könyvben nem történik meg. A tojásrakást a könyvben a fejezet végén mutatják be, ellentétben a filmmel, ahol az epizód ezzel kezdődik.
  • "A kegyetlen tenger" című epizód legelején egy Liopleurodon megtámad és vízbe ránt egy Eustreptospondylust. A könyvben ez a támadás sokkal később, a történet 2/3-a körül történik. A Cryptoclidus a sorozatban halakra vadászik, míg a könyvben egy Pterosaurust is elkap. Még egy eltérés, hogy a filmben látható harc egy hím és nőstény Liopleurodon között nem jelenik meg a könyvben.
  • "A levegő óriása" című epizódban a főszereplő Ornithocheirus egy kisebb, nem megnevezett Pterosaurustól lop el egy halat. A könyvben egy kisebb fajtársával erőszakoskodik. A történet végén egy fiatalabb Ornithocheirus lakmározik az idősebb állat teteméből. Noha a könyvben egy illusztráció ábrázolja ezt a bizonyos jelenetet a filmből, a leírásban nem szerepel ilyen kannibalizmus.
  • Ugyanebben a részben szemtanúi lehetünk két Utahraptor támadásnak, melyek közül az egyik sikeres, a másik sikertelen. A könyv szerint a sikertelen támadás közben a támadó Utahraptor megsebesül, a sorozat ezt nem mutatja. A második, sikeres támadás a sorozatban fényes nappal történik, a könyv szerint viszont az éjszaka sötétjében. A rész elején bemutatott Tapejara-kolónia is különbözőképp reagál az érkező Ornithocheirus-hímre a két variációban.
  • "A sarki erdők lelkei" című epizód az eseményeket más sorrendben mutatja be, mint a könyv. A Leaellynasaurák párzása a sorozatban az epizód végén van, a könyvben a fejezet elején. Az életben maradt Leaellynasaura-fiókák száma is más a két kiadásban, és a vezérnőstény is teljesen más módon veszti életét.
  • Az "Egy dinasztia pusztulása" c. epizódban szerepelnek Dromaeosaurusok, és egy kevés megnevezetlen ornithopoda is, míg a könyvben nem esik róluk említés, így a filmben látható harcaik sincsenek leírva. A könyv részletesen leírja, hogyan végez egy hím Tyrannosaurus áldozatával, egy sérült Torosaurusszal, a sorozatban ellenben egy Triceratopsot ejt el, és a vadászatot nem láthatjuk. És míg a sorozatban a Quetzalcoatlus sértetlenül elrepül a vadászó Deinosuchus aligátorok látványára, a könyvben a krokodilok darabokra cincálják a szerencsétlen lényt.
  • Ebben a részben a Tyrannosaurus anyát combon üti egy Ankylosaurus a farokbunkójával, és még egy pár óráig életben marad, mielőtt összezúzott belső szervei miatt kimúlna. A könyv ezt a jelenetet sokkal véresebben ábrázolja, hiszen ott az Ankylosaurus a ragadozó fejére is mér csapásokat, és a helyszínen, azonnal megöli. A könyvben az Ankylosaurus a kicsinyeit védi ezzel a viselkedéssel, a sorozatban viszont egyedül, kicsinyek nélkül tűnik fel.

Hibák, ellentmondások szerkesztés

Akárcsak minden filmben és sorozatban, a Dinoszauruszok, a Föld uraiban is találni kisebb-nagyobb hibákat vagy bakikat. Vannak ilyenek a felhasznált tudományos anyagban – vagy épp annak hiányában –, és ezek kivitelezésében a speciális effektusok által.

CGI és animatronikus modellek szerkesztés

A sorozat költségvetése nem volt akkora, mint egy hollywoodi produkcióé lenni szokott, az animátorok mégis meggyőző módon tudták visszaadni a letűnt állatok kinézetét, viselkedését. Viszont az apróbb figyelmetlenségek olyan hibákat okoztak (egyesek könnyen kiszúrhatók, mások kevésbé), amik felfedhetik az állatok igazi mibenlétét. Ilyenek, amikor az őslények a levegőben járnak, vagy esetleg testrészeik átmennek egymáson. A Walking with… sorozatok fejlődésével párhuzamosan a használt CGI- (számítógép generálta) szereplők mind élethűbbek lettek megjelenésben és mozgásban. Ma már sokan elavultnak tarthatják a Dinoszauruszok, a Föld urai effektusait. Az animatronikus modelleknél, azaz a bábuknál is felmerültek olyan esetek, melyek elvesznek az élethűségből. Ilyen, amikor az állatok nem pislognak, a víz alatt lejön róluk a festék, vagy a nem teljesen tökéletes kameramunka miatt látszanak a belőlük kilógó vezetékek, esetleg az ember karja, aki mozgatja azt.

Tudomány szerkesztés

A műsort bemutatója után nagy mennyiségű kritika érte a tudósok és újságírók felől, akik rosszallták, hogy az tényként állította be a spekulációt, s nem adott támpontot a nézőknek, mire van vagy nincs bizonyíték.[1][2][3] Különösen sok figyelmet szenteltek az első epizód azon jelenetének, melyben egy Postosuchus vizelettel jelöli meg a területét – a kritikusok szerint az ilyen viselkedés nemcsak hogy erősen spekulatív, de ellentmond annak, amit az állat kiválasztásáról rokonsága alapján tudni vélünk.[4][5][6]

A viselkedésen kívül több állat kinézetét is kifogásolták, főleg a Tyrannosaurus dizájnját. Néhány tudós szerint az állatot „mintha egy bizottság tervezte volna meg”, és anatómiája egyáltalán nem felelt meg annak, ami a fosszíliákból kiderül.[6][7][8][9][10] Darren Naish paleontológus szerint egy esszét lehetne írni a sorozatban használt modell hibáiról,[11] és a valaha készült legpontatlanabb rekonstrukciók közé sorolta.[12]

Egyes őslényeknek pedig a méretét növelték meg a sorozat kedvéért, noha szilárd bizonyíték eddig még nem került elő arról, hogy tényleg akkorák lettek volna, mint amekkorának bemutatják őket. Ilyen a 40 méteres Diplodocus vagy a 25 méteres Liopleurodon,[13][14] mikor mind a kettő kisebb lehetett a valóságban.[6]

A Coelurosauria csoportba tartozó dinoszauruszok a madarak kivételével pikkelyekkel jelennek meg a sorozatban, s ez további negatív visszajelzéseket váltott ki, főleg, mivel egyeseket eredetileg helyesen tollakkal kívántak ábrázolni.[5] A tollak lehagyása mögött azonban a számítógépes grafika hiányosságai is állhatnak,[7] valamint az, hogy a készítés idején még nem volt széles körben elfogadott, hogy ezek a dinoszauruszok tollasak voltak.[15]

A műsor készítésében segédkező szakértők közül többen felháborodtak, hogy a sorozat és annak könyvváltozata sokszor alaptalan vagy egyenesen pontatlan adatokat közölt a nézők, olvasók felé, holott a producerek elmondásuk alapján tényszerűségre törekedtek. Egyesek egy kihagyott lehetőségnek tartották a műsort a tudománytalanságai és pontatlan állatrekonstrukciói miatt,[5][16] sőt egy tudós nyilvánosan „prostituált”-aknak nevezte azon kollégáit, akik tanácsadóként működtek közre, és a sorozatot a teljes őslénytan szégyenének tekintette.[17]

Noha Darren Naish nem volt a műsor híve,[18] ő volt a Walking With Dinosaurs: The Evidence című könyv egyik társszerzője, amely a sorozatban közölt információkat volt hivatott alátámasztani, ám a kiadó megtiltotta, hogy a könyvben kifejtse nemtetszését a műsor tudománytalanságaival szemben.[11]

A készítők több ízben reagáltak a munkájukat ért kritikákra. Jasper James producer szerint a kritikusok alábecsülték a nézőket, ha azt hitték, hogy azok a sorozatban látottakat kész tényekként kezelik majd.[1] Dr. David Martill paleontológus és szaktanácsadó szerint az őslénytan története tele van hibákkal, és nem érdemes a Dinoszauruszok, a Föld urait és rokonsorozatait hibáztatni, amiért nem teljesen hűek a tudományos ismeretekhez.[1] Miachael J. Benton professzor szerint sokan túlságosan cinikusan álltak a műsorhoz, viszont egészségesnek találta a körülötte kialakuló tudományos vitákat, és egyben azt is pozitívumként tüntette fel, hogy a sorozat hatására ugrásszerűen megnőtt a paleontológia iránt érdeklődők száma.[17] Másrészt a készítők elgondolása szerint a műsorok nem elsősorban tanító jellegűek, hanem azt a célt szolgálják, hogy közelebb hozzák az őskori állatokat a TV-nézőkhöz.[19]

Vannak más esetek is, amikor a hiba oka nem a készítőkben keresendő, hanem pusztán a tudományban. A műsorok elmondása szerint a dinoszauruszok korában nem volt fű, így a készítők olyan helyeket filmeztek háttérnek, ahol nem is nőtt (egy-két jelenetbe így is belekerült). A mai tudásunk szerint a fű mégis megjelenhetett már ekkor is. Aztán az Ornitholestes nevű kis ragadozót például színes taréjjal az orrán ábrázolják, azóta pedig kiderült, hogy az állat nem rendelkezett ilyennel. A tudomány fejlődésével a sorozat egyre több állítása alól esett ki a támaszték, de ez nem a készítők figyelmetlenségének vagy gondatlanságának tudható be.[19]

Közreműködés szerkesztés

Pozíció Stábtag
Narrátor Kenneth Branagh
(magyar hangjai: Pálffy István (TV2), Csankó Zoltán és Bozai József (Discovery Channel))
Rendezte Tim Haines, Jasper James
Producer Tim Haines, Jasper James, John Lynch (ügyvezető)
Forgatókönyvet írta Georgan Kane
Fényképezte John Howarth, Michael Pitts
Vágó Britt Sjoerdsma, Andrew Wilks
Zeneszerző Ben Bartlett
Speciális effektusok Nigel Booth, Jamie Campbell, John Coppinger, Richard Gregory, Jez Harris, Lindsay Harris, Andrew Hunt (II), Jeremy Hunt, Reza Karim, Jason Reed, Colin Shulver, Barry Sutton


Vizuális effektek:
Avtar Bains, William Bartlett (II), Nick Bennett (I), Oliver Bersey, Murray Butler, Dave Clifton, Andrew Daffy, Richar Ducker, Stuart M. Ellis, Stephen Enticott, Danny Geurtsen

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c „Trilogy of Life (DVD bónuszfilm)”. Szörnyek bolygója. BBC. 2005. április 25. (angol nyelven)
  2. Walking with Dinosaurs Trivia (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2015. július 10.)
  3. McKie, Robin: BBC walks into a storm over unnatural history lessons (angol nyelven). The Guardian, 2001. november 11. (Hozzáférés: 2015. július 10.)
  4. McKie, Robin: Who put the pee in the postosuchus? (angol nyelven). The Guardian, 1999. október 10. (Hozzáférés: 2015. július 10.)
  5. a b c Rey, Luis: Joking With Dinosaurs (angol nyelven). Dinosaur Mailing List, 1999. október 5. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 10.)
  6. a b c Naish, Darren: WWD: TOTAL SPOILER (angol nyelven). Dinosaur Mailing List, 1999. október 12. (Hozzáférés: 2015. július 10.)
  7. a b Krentz, David: RE:Walking with Dinosaurs (angol nyelven). Dinosaur Mailing List, 2000. április 18. [2011. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 10.)
  8. Rey, Luis: Re: Follow-up: the truth about killer dinosaurs (angol nyelven). Dinosaur Mailing List, 2005. augusztus 30. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 10.)
  9. Krentz, David: Re: Follow-up: the truth about killer dinosaurs (angol nyelven). Dinosaur Mailing List, 2005. augusztus 30. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 10.)
  10. Hunt, John: Re: Follow-up: the truth about killer dinosaurs (angol nyelven). Dinosaur Mailing List, 2005. augusztus 30. [2011. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 10.)
  11. a b Naish, Darren: 100 years of Tyrannosaurus rex Comments (angol nyelven). Tetrapod Zoology, 2009. május 21. (Hozzáférés: 2015. július 10.)
  12. Naish, Darren: 100 years of Tyrannosaurus rex (angol nyelven). Tetrapod Zoology, 2009. május 20. (Hozzáférés: 2015. július 10.)
  13. Forrest, Richard: Liopleurodon. The Plesiosaur Site, 2007. november 20. [2009. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 7.)
  14. Rymill, Gavin: Re: Liopleurodon size (angol nyelven). Dinosaur Mailing List, 2001. február 7. [2015. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 10.)
  15. Holtz, Thomas R.: Re: feathers and WWD (angol nyelven). Dinosaur Mailing List, 2013. november 11. [2015. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 10.)
  16. Lavers, Chris: Walking with Dinos (angol nyelven). Dinosaur Mailing List, 1999. október 5. [2011. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 10.)
  17. a b Benton, Michael J.: The science of 'Walking with Dinosaurs' (angol nyelven). University of Bristol Earth Sciences, 2001 [2012. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 10.)
  18. Naish, Darren: The Walking With Dinosaurs ‘Micro-expression’ (angol nyelven). DARREN NAISH: TETRAPOD ZOOLOGY, 2006. február 4. (Hozzáférés: 2015. július 10.)
  19. a b Walking with Dinosaurs Trivia (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2015. július 10.)

További oldalak szerkesztés