Dombó (Ukrajna)
Dombó (ukránul: Дубове [Dubove], románul: Dâmbu) városi jellegű település Ukrajna Kárpátontúli területén, a Técsői járásban. A Tarac folyó völgyében terül el, 30 km-re a járási székhelytől, Técsőtől. Lakossága 2006-ban 8900 fő volt.
| Dombó (Дубове) | |||
 | |||
| Dombó központjának látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás |
| ||
| Község | Dombó község | ||
| Rang | városi jellegű település | ||
| Alapítás éve | 10. század | ||
| Polgármester | Jurij Jurijovics Rusznak | ||
| Irányítószám | 90531 | ||
| Körzethívószám | +380 3134 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 9938 fő (2019. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 383 m | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 10′ 41″, k. h. 23° 53′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 41″, k. h. 23° 53′ 11″ | |||
 Dombó
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dombó témájú médiaállományokat. | |||
Története szerkesztés
A település a 10. században jött létre. Első írásos említése 1336-ból való. Története során több évszázadon keresztül a Magyar Királysághoz tartozott Dombó néven. 1755-ben erdészeti központ lett, ami a lakosság számának növekedéséhez vezetett.
A trianoni békeszerződés előtt Máramaros vármegye Taracvizi járásához tartozott.
1910-ben 3984 lakosából 80 magyar, 831 német, 3072 ruszin volt. Ebből 3099 görögkatolikus, 722 izraelita volt.
Az első világháború után, 1919-ben a mai Kárpátaljával együtt Csehszlovákiához került, ekkor kapta a Dubove nevet. Az 1930-as években lakossága már meghaladta a négyezer főt. Kárpátalja 1938-as visszacsatolását követően a település ismét Magyarország része lett. A második világháború alatt a lakosság 16%-át kitevő zsidó lakosságot deportálták. A területet 1944 őszén foglalta el a szovjet Vörös Hadsereg. 1971-ben kapott városi jellegű település rangot. 1945-ben Kárpátaljával együtt az Ukrán SZSZK része lett. 1991-től az újonnan létrejött Ukrajnához tartozik.
A település életében jelentős fejlődést hozott a dubovei helikoptergyár 1969-es megnyitása. Az ipartelepítést követően a település lakossága elérte a 10 ezer főt. A helikoptergyár szovjet Mil helikopterek sárkányszerkezetének egyes szerkezeti elemeit, valamint egyéb könnyűfém szerkezeteket gyártott. A helikoptergyárban gyártottak a Tupoljev A–3-as aeroszánt is. Az 1980-as években a gyár felkészült a Mi–34 könnyű helikopter sárkányszerkezetének gyártására is, de a Szovjetunió felbomlása miatt a tényleges sorozatgyártásra már nem került sor. Dombón csupán néhány befejezetlen Mi–34-es sárkányt építettek. A gyár a Szovjetunió felbomlása miatt elveszítette ipari kapcsolatait és piacait, így a gyár tevékenysége jelentősen visszaesett. Ez kihatással volt a településre is, az ipari munkásság egy része elvándorolt, a település lakossága 9 ezer fő alá csökkent.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2019 року (ukrán nyelven). Ukrán Statisztikai Hivatal, 2019. (Hozzáférés: 2019. június 25.)
Források szerkesztés
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X