Wikipédia

Dunakiliti

magyarországi község Győr-Moson-Sopron vármegyében
Nem tévesztendő össze a következővel: Balatonkiliti.

Dunakiliti (szlovákul: Klity, horvátul: Kliće,[3] németül Frauendorf) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járásban. Dunakilitihez tartozik a mintegy 120 lelket számláló Tejfalusziget. A település 2010 óta a „Humanitárius település” címet viseli. 2015-ben a Magyarországi Falumegújítási Díj kiváló fokozatát nyerte el. 2015-ben 1. helyezett lett a „Virágos Magyarországért” versenyben, és így 2016-ban Dunakiliti képviseli a magyarországi falvakat az Entente Florale Europe rangos környezetszépítő versenyen. Környezetvédelmi tevékenységéhez kötődően „Talajbarát település” is a község.

Dunakiliti
Hotel Princess Palace
Hotel Princess Palace
Dunakiliti címere
Dunakiliti címere		 Dunakiliti zászlaja
Dunakiliti zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásMosonmagyaróvári
Jogállásközség
PolgármesterKovács Andor Tamásné (független)[1]
Irányítószám9225
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség2176 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség55,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület33,63 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 57′ 54″, k. h. 17° 17′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 54″, k. h. 17° 17′ 19″
Dunakiliti (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Dunakiliti
Dunakiliti
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Dunakiliti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunakiliti témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

A község a Felső-Szigetköz északnyugati végén terül el, Mosonmagyaróvártól és a rajkai határátkelőhelytől is nagyjából egyenlő távolságra (8–10 kilométerre); nem messze innen ágazik ki az Öreg-Dunából a Mosoni-Duna. Magyarország, Szlovákia és Ausztria hármashatárának közelsége miatt Dunakiliti a térség jelentősebb települései közé tartozik. Közvetlen kapcsolatban van a doborgazszigeti "üdülőparadicsommal". A falu nagy területen fekszik a Duna korábbi szerteágazó vízfolyásai miatt.

Közlekedése szerkesztés

A település főutcája az 1408-as út, amely Mosonmagyaróvárt köti össze Feketeerdőn és Dunakilitin keresztül Rajkával. Itt torkollik bele az előbbi útba, bő 15 kilométer megtétele után az 1407-es út, amely Halásziból indulva, Dunasziget különálló településrészei, illetve Tejfalusziget érintésével jut el idáig.

Története[4] szerkesztés

Dunakiliti jelenlegi területén, talán éppen a mai főutca helyén is vízfolyások voltak, a Duna-medrek egykori kalandozásának bizonyítékai a kutak mélyéről előkerült halászeszközök és egy erdő földjéből előkerült hajóroncs. A halászó, favágó, szénégető őslakosok számlájára írható az erdők korai nagymértékű pusztulása.

A község első okleveles említése 1165-ben egy Kelud nevű birtokos nemességével kapcsolatos, de a hagyomány beszél egy Kilit nevű pozsonyi várjobbágyról és az első kápolna védőszentjéről, Szent Cletos Kilit pápáról, mint névadóról. Dunakiliti folyó menti kulcspozíciójából következtettek török szóeredetre (kilit = kulcs) is.

Az igazolhatóan Árpád-kori eredet után évszázadokig nem történt említés a községről, a középkorvégi Frauendorf (Asszonyfalva) elnevezés a környék török korabeli általános pusztulására utal, amikor az elnéptelenedett falvakat németekkel telepítették be, illetve más feltevés szerint a csatákban részt vevő és az itthon maradt szigeteken megbúvó férfiak hiányában csak nőket és gyermekeket lehetett látni a faluban.[forrás?]

Az 1883-ig Pozsony vármegyéhez tartozó községet akkoriban Mosony-Kilitinek is nevezték. Tiszta magyar etnikumú lakossága emberemlékezet óta a vagyonosabb gazdaosztályhoz tartozott. Népes községként említi az 1673. évi összeírás is, amelynek anyaegyházához több fília is tartozott.

Az 1634-es canonica vizitacio szerint Kilitin a házak száma: 60. A faluban összesen 300 ember lakik. Lipthay-birtok 1664-ben, majd a Héderváry-grófoké, a Szente-családé, a 18. század elején a Draskovich-családé, később Illésházy István gróf tulajdonában a Pozsony vármegyei szarvai uradalomhoz tartozott.

Utolsó birtokosa, a 19. század elején Batthyány József köpcsényi gróf. A Batthyány-család 1858-62 között épített kastélyát szép park övezte, a 900 m² alapterületű épületben jelenleg iskola működik. Itt született a „szegények orvosának” nevezett, 2003. március 23-án boldoggá avatott herceg, dr. Batthyány-Strattmann László.

A kastélyt Batthyány József és Batthyány Ludovika Erzsébet nevű lánya gr. Pálffy Jánosné örökölte 1897-ben. A kastély berendezését a második világháború után a község lakosai a könyvtárral együtt elégették. A vak gyűlölet leginkább a háborús bűnösként kivégzett gr. Pálffy Fidél nyilaskeresztes volt földművelésügyi miniszter személyének szólt.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Szokoli Sándor (független)[5]
  • 1994–1998: Szokoli Sándor (független)[6]
  • 1998–2002: Szokoli Sándor (független)[7]
  • 2002–2006: Szokoli Sándor (Vidékért Egyesület)[8]
  • 2006–2010: Szokoli Sándor (független)[9]
  • 2010–2014: Szokoli Sándor (független)[10]
  • 2014–2019: Kovács Andor Tamásné (független)[11]
  • 2019-től: Kovács Andor Tamásné (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1884
1862
1867
2171
2197
2176
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,9%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,3% horvátnak, 2,2% németnek, 0,2% románnak, 6,3% szlováknak, 0,3% ukránnak mondta magát (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,8%, református 2,2%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 8,2% (20,2% nem nyilatkozott).[12]

Vallás szerkesztés

Szent Kereszt Felmagasztalása Templom: Dunakiliti régi parókiáját 1562-ben építették. Egy ideig ez a reformátusoké is volt, de 1657-ben Ferenczy János plébános Illésházy József gróf segítségével ismét visszaszerezte a katolikusok kezébe.

1735-ben templomot építettek a kis kápolna helyébe és lakosok köréje temetkeztek. 1851-ben Fényes Elek így írt róla: „916 katolikust számlál. Katolikus parochiája és temploma van. Szántóföldje termékeny: rétje jó; erdeje nagy és szép, gyümölcse bőven. A szarvai uradalomhoz tartozik.”

A jelenleg is álló római katolikus templom a régi kiliti templom tornyával egybeépítve 1910-ben épült. Méretei: 26 m hosszú, 15,5 m széles, tornya 36 m magas, a hajó alapterülete 305 m². A neogótikus épület belsejét gyönyörű freskók és csúcsíves, színes ill. rózsás üvegablakok díszítik. A terveket a jeles építész, Hőnel Béla készítette.

2010-ben megkezdődött a templom külső-belső felújítása. A munkálatok során méltó helyre került a falu boldoggá avatott szülöttének, dr.Batthyány-Strattmann Lászlónak mellszobra és ereklyéje.[13]

Batthyány-kápolna: A kápolnát Batthyány Ludovika építtette 1875-ben. 1873-ban súlyos kolera-járvány tört ki a faluban. Dr. Batthyány-Strattmann László édesanyja megfogadta, ha megmenekülnek a halálos kórtól, a Szűzanya tiszteletére épületet emeltet. A kápolnában lévő Szűz Mária-szobor talpazatának felirata: „Mária segíts”. Alatta olvasható: „Hála emlék a betegek gyógyítója sz. Mária tiszteletére állítatott. Az 1873. évi cholera járvány szerencsés megszünéseért a boldogult édes anya nemes példájára Gróf Batthyány Józsefné született Batthyány Ludovika Grófnő által.” 2012-ben felújították.[14]

"Fehér-kép": „A festett képeket hordozó, téglából épített képoszlopok legegyszerűbb típusához tartozik a Dunakiliti és Feketeerdő (Schwartzwald) határában álló Kőkép. [...] A 3 m-es oszlop tetejére, felújítása során bádogfedés és új, vashuzalból hegesztett kereszt került. Az egykori fehér, majd sárga meszelést színes kőporos vakolat helyettesíti. A képek számára, az oszlop felső harmadán, az útra néző, s mellette álló két oldalon, 45x55 cm-es, 13 cm mélységű négyzetes fülkéket hagytak. Ezekben voltak a lemezre festett képek. [...] A szobrok mindegyikét eltüntették az ötvenes években, így a ma láthatók már utólagos pótlások.”[15] A "Fehér-kép" jelenlegi állapotában három oldalán kőfaragványokat láthatunk (az idézett tanulmány szerint a határjelölő funkciójú kőoszlopok szántóföld felőli oldalára nem került díszítés): téglaszínű képeket illesztettek a fehérre meszelt oszlopba. Egy mára eltűnt vallási hagyományra emlékeztet a „Fehér-kép”, mely Mosonmagyaróvár felől közelítve őrzi a határt. Egykor búzaszenteléskor a templomi körmenet idáig zarándokolt ki.

Tejfaluszigeti kápolna: A kápolnát 1935-ben építette a tejfaluszigeti Bozi Mihály. A vallási épület 2015-ben 80 éves fennállását ünnepelte. A jeles alkalomból kívül-belül felújították.

Nevezetesség szerkesztés

  • A ma iskolaként funkcionáló Batthyány-kastély
  • Falumúzeum
  • Szent Kereszt Felmagasztalása római katolikus templom
  • Az 1896-ban ültetett millenniumi tölgy
  • A Németh Viktor által épített Németh-villa, melyben magánlakások találhatóak
  • Batthyány-kápolna
  • A szigetközi flóra és fauna (Kiserdei sétány - tanösvény)
  • Princes Palace-kastély - Az új „kastélyszálló” (jelenleg nem üzemel)
  • A félbemaradt duzzasztómű és a fenékküszöb
  • Horgászás és vízitúrázás a Zátonyi-Duna-ágban
  • Boldog Batthyány-Strattmann László-ereklye a templomban, mellszobra az iskola udvarán
  • Útmenti keresztek, "Fehér-kép"
  • Tejfaluszigeti kápolna

Híres dunakilitiek szerkesztés

Hivatkozások szerkesztés

  1. ↑ a b Dunakiliti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  4. ↑ Dr. Karácsony István: Dunakiliti (Kiliti) története Társszerző: Szabó Imre Kiadás éve: 2014 ISBN 978-963-08-9646-7
  5. ↑ D települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Dunakiliti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 5.)
  7. ↑ Dunakiliti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  8. ↑ Dunakiliti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  9. ↑ Dunakiliti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  10. ↑ Dunakiliti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 28.)
  11. ↑ Dunakiliti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. október 14.)
  12. ↑ Dunakiliti Helységnévtár
  13. ↑ Dr. Cséfalvay Pál: 100 éves a dunakiliti templom Kiadás éve: 2010 ISBN 978-963-06-9879-5
  14. ↑ Megújult a Batthyány-kápolna Dunakilitin. www.magyarkurir.hu. (Hozzáférés: 2016. július 11.)
  15. ↑ Perger Gyula: Képoszlopok a Kisalföldön. In: Cseri Miklós szerk. 1997. A Kisalföld népi művészete. 375–376.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dunakiliti&oldid=26830319”