Durmitor Nemzeti Park
A Durmitor hegyei Montenegró északi részén húzódnak, a határhoz közel. A Durmitor legmagasabb csúcsa, a Bobotov Kuk (2523 m). Az itteni vidék puszta, jellemző növényei a fűfélék és a törpefenyő, valamint a mohák különböző fajtái. A Durmitor karsztjelenségeket rejt, mivel mészkőből épül fel Bosznia-Hercegovina és Horvátország egész adriai partvidékéhez hasonlóan.
| Durmitor Nemzeti Park | |
| Világörökség | |
 | |
| Durmitor | |
| Adatok | |
| Ország | Montenegró |
| Világörökség-azonosító | 100 |
| Típus | Természeti helyszín |
| Felvétel éve | 1980 |
| Elhelyezkedése | |
 Durmitor Nemzeti Park
Pozíció Montenegró térképén
| |
 é. sz. 43° 08′, k. h. 19° 01′Koordináták: é. sz. 43° 08′, k. h. 19° 01′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Durmitor Nemzeti Park témájú médiaállományokat. | |
A hegyekben van néhány kis falu, ahol legeltetéssel, pásztorkodással foglalkoznak. Kedvelt téli sportcentrum Žabljak városa. A hegységnek történelmi jelentősége is van: 1942–1943 során itt bujdostak a jugoszláv partizánok és Josip Broz Tito.
A hegység központi része a Tara, Draga és Sušica folyók és mély kanyonjaik által alkotott 390 km² terület, amely 1952-ben nemzeti park lett. 1980 óta a Durmitor Nemzeti Park a világörökség részeként az UNESCO védelme alá tartozik. Az 1952-ben alapított Durmitor Nemzeti Park magában foglalja a Durmitor - hegységet, a Tara , Sushitsa és Draga folyók kanyonjait , valamint a Komarnica - fennsík felső részét . Ez egy hatalmas fennsík, amelynek összterülete 390 km², és 1500 m tengerszint feletti magasságban található. 1980 - ban felvették az UNESCO Világörökség listájára.
A Tara folyó kanyonja 80 km hosszú és 1300 m mély. Ez a legmélyebb kanyon Európában [1] és az egyik legmélyebb a világon.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Портал Черногория: Каньон реки Тара (Kanjon rijeke Tare) (orosz nyelven). www.imonte.com. (Hozzáférés: 2022. július 15.)
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Durmitor című cseh Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
