Egervár
Egervár község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban. A településen polgárőrség működik.[3]
| Egervár | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Zalaegerszegi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Gyerkó Gábor (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 8913 | ||
| Körzethívószám | 92 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1067 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 98,25 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,29 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 56′ 08″, k. h. 16° 51′ 13″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 08″, k. h. 16° 51′ 13″ | |||
 Egervár
Pozíció Zala vármegye térképén
| |||
| Egervár weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Egervár témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
Zalaegerszegtől 11 kilométerre északra fekszik, a (zalai) Sárvíz mellett. Területén és központján áthalad észak-déli irányban a 74-es főút; utóbbiból a központjában ágazik ki keleti irányban a 7427-es út Vasboldogasszony és Gősfa felé.
Vasúton a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon érhető el Egervár, az itteni állomás (Egervár-Vasboldogasszony vasútállomás) nagyjából a két névadó település határvonalán helyezkedik el.
Története szerkesztés
Egervár nevét a mocsaras környezetében gyakori égerfából és a 13. században már létező várának a településnévben történő megjelenítéséből származtatják.[4] Nevét 1281-ben említette először oklevél, erődjét pedig 1288-ban említették először az írásos forrásokban, amikor a vár éppen gazdát cserélt: János nádor cserélte el polosniczai várát és birtokait Miklós bánnal Egervár váráért és tartozékaiért. Ez a – korban szokásos építkezési módokból következtethetően fából épült, vesszőfonatokkal és karósorral megerősített – mocsaras rét közepén álló építmény 1313–1325 között, a belháborúk során elpusztult. 1325-ben, a Geregye nemzetségből származó Kalmer fiai, a később magukat Egervárinak nevező János és Mihály birtoka volt, akik birtokaikon megosztoznak, a várat ekkor már nem említették.
A település az Egerváriak alatt szerkesztés
A település a 14.–15. században az Egerváriak birtoka volt. Az Egervári család legkiemelkedőbb tagja, Egervári László volt, aki Mátyás király uralkodása alatt mint bizalmi ember szerepelt, a főrendek sorába emelkedett, és akit II. Ulászló király tett az ország tárnokmesterévé. Egervári László építtette a mai vár elődjét és a település ma is álló templomát, mely 1495-re Szent Katalin tiszteletére épült fel, és a templom mellett 1510-re ferences kolostor is épült, melynek befejezése Egervári Bereck püspök nevéhez fűződik. A kolostor azonban az idők folyamán elpusztult.
Egervár 1497-ben Ulászló királytól mezővárosi jogokat kapott. Egervár a 15. században élte fénykorát.
A Kanizsaiak és a Nádasdyak alatt szerkesztés
A település az Egerváriak után a Kanizsai család, majd a Nádasdyak birtoka lett. A település történetéhez a család tagjai közül Nádasdy Tamás, Nádasdy Ferenc és Nádasdy Kristóf neve és tevékenysége kötődik. Nádasdy Tamás 1542-ben országbíró, 1554-ben az ország nádora lett. A fennmaradt adatok szerint nem sokat tartózkodhatott itt, nevében az ügyeket apja, Nádasdy Ferenc, Vas vármegye főispánja intézte, helyreállíttatta az ekkor már erősen romló várat is.
Egervárt az 1550-es években általában Sárvárról igazgatták, azonban a Nádasdy-birtokok között bizonyos mértékű önállóságot élvezett. Az egervári uradalomhoz ekkor kilenc falu tartozott. Lakosai 1554-ben harmincnégy porta után adóztak. Az 1500-as évek közepén Nádasdy Kristóf átépíttette a várat négysaroktornyos, olaszbástyás várrá, melynek átépítése 1569-re fejeződött be.
1600 körül Kanizsa is török kézre kerül, mely idő után az erődítmény a nyugati országrész egyik legfontosabb végvára lett. Törvénycikkek sora rendelkezett megerősítéséről. A török hódoltság idején Egervár nem pusztult el teljesen, bár megmaradt lakói ebben az időszakban magyar földesuruk mellett a töröknek is adóztak.
Egervár a Széchenyiek alatt szerkesztés
1676-tól 1873-ig a Széchényi család Egervár birtokosa. A család tagjai közül Széchényi György állította helyre romjaiból a templomot, újra betelepítette a falut, termelőképessé tette a szétzilált uradalmat. Fia, Széchényi Zsigmond a mezőváros számára helyi törvénykönyvet alkotott, szabályozta a szőlőhegy rendjét is. Széchényi Ignác nevéhez a templom teljes barokk átalakítása kötődik 1749–1757 között. Ekkor készült a templom szószéke és oltára, melyek a magyar barokk művészet kiemelkedő alkotásai.
A Rákóczi-szabadságharc idején Egervár határában zajlott 1706-ban az úgynevezett győrvári csata, mely a szabadságharc egyik legjelentősebb, kuruc győzelmet hozó csatája volt.
A vár mai formáját 1712–1713-ban Széchényi Zsigmond idejében kapta, aki ekkor az épület megmentése végett felszámolta a külső védelmi rendszert, és lebontatta az épület északi szárnyát.
A 18. század végén Széchényi Ferenc birtoklásának időszakában komoly gazdasági fellendülés volt érezhető, majd a 19. század második felére Egervár jelentősége erősen háttérbe szorult a Széchényi család más, sokkal jobban jövedelmező birtokai közt. A Széchényiek 1873-ban Solymosy Lászlónak adták el a várat és az uradalmat.
A Solymosyak idején szerkesztés
A Solymosy család kiemelkedő képviselője volt ifjú báró Solymosy László, aki 1930-tól 1945-ig élt Egerváron.
A falu az 1940-es évek után szerkesztés
A falu élete az 1940-es évek végétől kezdődően ismét jelentősen megváltozott. 1948-ban Egervár néven egyesült Egervár és Déneslak, majd 1991-ben a hajdani Déneslak részét képező Lakhegy önálló településként kivált Egervárból.
Egervár 1950-től Zala megyéhez tartozik. Az 1950-es évektől szinte napjainkig meghatározta fejlődését a tíz kilométerre lévő, rendkívül gyors fejlődésnek indult megyeszékhely, Zalaegerszeg.
Lakossága a 20. század közepéig a mezőgazdaságból élt. Az 1950-es évektől egyre többen vállaltak munkát Zalaegerszegen, az iparban, kereskedelemben.
Egervár a középkortól napjainkig megőrizte körzeti központ szerepét. Az 1940-es évektől kezdődő jelentős mértékű elvándorlás az 1980-as évek végén megállt, az 1990-es évektől ismét a lélekszám gyarapodása jellemzi a települést.
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1990–1994: Győri József (független)[5]
- 1994–1998: Győri József (független)[6]
- 1998–2002: Győri József (független)[7]
- 2002–2006: Győri József (független)[8]
- 2006–2010: Németh József (független)[9]
- 2010–2014: Szijártó József (független)[10]
- 2014–2019: Gyerkó Gábor (független)[11]
- 2019-től: Gyerkó Gábor (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1051 | 1042 | 1012 | 1014 | 1027 | 1067 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 97,5%, német 1,5%. A lakosok 75,6%-a római katolikusnak, 1,07% reformátusnak, 0,58% evangélikusnak, 5,6% felekezeten kívülinek vallotta magát (16,9% nem nyilatkozott).[12]
Nevezetességei szerkesztés
- Egervári várkastély
- Római katolikus templom
- Egervári László mellszobra Túri Török Tibor alkotása
Egervári László mellszobra Egervár, Túri Török Tibor alkotása
A település az irodalomban szerkesztés
- Érintőlegesen szerepel a település Bödőcs Tibor humorista első regényében, a zalai vidéki helyszínek sokaságát felvillantó Meg se kínáltak című kötetben (a 42. fejezetben).
További információk szerkesztés
- Balogh János: Egervár története; Szolcsányi biz., Eger, 1881
- Az egervári vár története; szerk. Lackner László; tan. Degré Alajos et al.; 3. jav. kiad.; Zala megye Idegenforgalmi Hivatala., Zalaegerszeg, 1979
- Vándor László: Egervár, várkastély; TKM Egyesület, Bp., 1998 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
- Srágli Lajos–Vándor László: Egervár; szerk. Srágli Lajos; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2000 (Száz magyar falu könyvesháza)
- Egervári Nádasdy-Széchényi-Várkastély Reneszánsz Látogatóközpont. Várkastélytörténet, kiállításvezető, érdekességek; szerk. Virág Zsolt; Várkastély, Egervár–Bp., 2013
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Egervár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
- ↑ A Zalaegerszegi kistérség közkincs kerekasztala: Településnevek története a Zalaegerszegi kistérségben. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 19.)
- ↑ Egervár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Egervár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Egervár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Egervár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Egervár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Egervár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Egervár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
