Elemelnevezési vita
Elemelnevezési vita, angolul Element naming controversy a neve annak a vitának, amely az amerikai, német és szovjet tudományos kutató névadó bizottságok, valamint a nemzetközi kémiai névadó szervezet IUPAC között a hatvanas években kezdődött, és amely egyes újonnan felfedezett transzurán elemek elnevezését illette. A transzurán elemek annyiban különböznek a többitől, hogy természetes állapotban nem találhatók, mindegyiket mesterségesen, emberi közreműködéssel állították elő. A valóságban nem közvetlenül az uránt, vagyis a 92-es rendszám után következő elemek nevén volt a vita, hanem a fermiumnál, a 100-as rendszámúnál újabb elemeknél, ami miatt a vitát egyesek transzfermium háborúnak is becézik.[forrás?]
A vita eredete szerkesztés
Megegyezés szerint újonnan felfedezett elemek elnevezési jogával azok felfedezője rendelkezik, de a névadók ellenzik újonnan felfedezett elemek életben levő személyek neve után való elnevezését.[forrás?] Az amerikai és szovjet kutatók között a hatvanas években kezdődött a vita a 104-es, 105-ös és 106-os rendszámú elemek elnevezésével kapcsolatban, mert mindkét csoport magának tulajdonította ezek felfedezését, és így azok elnevezési jogát. Mindkét csoport más nevet adott a 104-es és 105-ös elemnek, elvetve a másik csoport által adott nevet. Az amerikaiak a 107-es elemet seaborgiumnak nevezték el G. T. Seaborg amerikai kémikusról, de a szovjet kutatók ellenvetésére, azon megokolással, hogy ő a névadáskor még életben volt, a IUPAC a javaslatot elvetette.[1] Einstein is meg Fermi is életben volt még az einsteinium és a fermium nevek javaslata idején, de a javaslat titok volt a hidegháború körülményei között. Az SzSzKSz a 104-es elemet kurcsatóviumnak akarta nevezni Igor Kurcsatovról, aki a szovjet atombomba tervezője-kivitelezője volt, de emiatt az amerikaiak a nevet ellenezték.
A vita hivatalos résztvevői szerkesztés
A két fő ellenfél:
- az amerikai csoport: Lawrence Berkeley Laboratory és
- az orosz csoport: Dubnai Egyesített Atomkutató Intézet (angolul: Joint Institute for Nuclear Research, JINR; oroszul: Объединённый институт ядерных исследований, ОИЯИ)
A bíráló hatóság: IUPAC.
A 107-es és a 109-es elem feltalálója vitathatatlanul német volt, de egy német csoportot is belevontak a vitákba, amikor a bizottság azt javasolta, hogy az amerikaiak által eredetileg a 105-ös elemre javasolt hahnium nevet a 108-as elem kapja meg.
Megjegyzés: Az elemek pontos magyar neve eltérhet az itteni cikk táblázataiban használt angol nevektől, de a vita eredményeként adott nevek magyar változata az utolsó, összefoglaló táblázatban meg van adva.
| Csoport | Rendszám | Név | Névadó |
|---|---|---|---|
| Amerikai | 104 | rutherfordium | Ernest Rutherford |
| 105 | hahnium | Otto Hahn | |
| 106 | seaborgium | Glenn T. Seaborg | |
| Szovjet | 104 | kurchatovium | Igor Kurcsatov |
| 105 | nielsbohrium | Niels Bohr |
Darmstadt szerkesztés
A német csoport általi javaslatok a 107, 108, 109 rendszámú elemekre:[2]
| Rendszám | Név | Névadó |
|---|---|---|
| 107 | nielsbohrium | Niels Bohr |
| 108 | hassium | Hessen, Németország |
| 109 | meitnerium | Lise Meitner |
IUPAC szerkesztés
A IUPAC szervetlen kémia nevezéktani bizottsága 1994-ben a következő neveket javasolta:
| Rendszám | Név | Névadó |
|---|---|---|
| 104 | dubnium | Dubna, Oroszország |
| 105 | joliotium | Frédéric Joliot-Curie |
| 106 | rutherfordium | Ernest Rutherford |
| 107 | bohrium | Niels Bohr |
| 108 | hahnium | Otto Hahn |
| 109 | meitnerium | Lise Meitner |
Ez a javaslat az orosz–amerikai vitát próbálta megoldani a vita tárgyául szolgáló elemek nevének az orosz és az amerikai javaslatok közötti megosztásával, a 104-es rendszámú elemet a szovjet Egyesített Atomkutató Intézet székhelye, Dubna után nevezve el, a 106-os rendszámú elem elnevezésére pedig nem használva az amerikai Seaborg nevét.
A IUPAC javaslatra tett ellenvetések szerkesztés
Az American Chemical Society (röviden ACS) vagyis amerikai kémiai társaság tiltakozott a IUPAC javaslat ellen azon az alapon, hogy az amerikai csoportnak vitathatatlanul kizárólagos, tetszés szerinti joga volt a 106-os rendszámú elem megnevezéséhez. A IUPAC bizottság úgy határozott, hogy a 106-os elem elnevezését az amerikaiak az oroszokkal közösen döntsék el, de a dubnai csoportnak nem volt javaslata.
Hasonlóképpen a német csoportnak az amerikai csoport javaslata ellen volt kifogása: nem akarták, hogy a 108-as rendszámú elem „hahnium” legyen, mert azt nem Hahn fedezte fel.[3]
Ezenkivül az American Chemical Society ragaszkodott, hogy a 104-es és 105-ös elemeket rutherfordiumnak illetve hahniumnak nevezzék, azzal érvelve, hogy már számos amerikai könyv ezeket a neveket használta.
Megoldás szerkesztés
Végül is 1997-ben a Genfben a IUPAC 39-ik Általános Közgyűlése a következő elnevezésekben állapodott meg:
- 104 - rutherfordium, vagyis raderfordium
- 105 - dubnium
- 106 - seaborgium, vagyis sziborgium
- 107 - bohrium
- 108 - hassium, vagyis hasszium
- 109 - meitnerium, vagyis meitnérium
Így a felfedezői nevezőjog a 106-os és 109-es rendszámok között sértetlen maradt, azzal a kivétellel, hogy a 107-es elem nem nielsbohrium, hanem egyszerűbben bohrium lett, mert a megegyezés a nevezőnek kizárólag a családnevére vonatkozik. A vita tárgyaként szolgáló két, 105-ös és 106-os elemek elnevezése pedig megosztódott.
Összefoglalás szerkesztés
A periódusos rendszer 1997 óta érvényes magyar neveivel együtt
| Rendsz | Rendszeres | Amerikai | Orosz | Német | IUPAC 94 | IUPAC 97 | Magyar név |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 104 | unnilkvadium | rutherfordium | kurchatovium | — | dubnium | rutherfordium | raderfordium |
| 105 | unnilpentium | hahnium | nielsbohrium | — | joliotium | dubnium | dubnium |
| 106 | unnilhexium | seaborgium | — | — | rutherfordium | seaborgium | sziborgium |
| 107 | unnilszeptium | — | — | nielsbohrium | bohrium | bohrium | bohrium |
| 108 | unniloktium | — | — | hassium | hahnium | hassium | hasszium |
| 109 | unnilennium | — | — | meitnerium | meitnerium | meitnerium | meitnérium |
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Seaborg keserűen jegyezte meg egy gyűlés alkalmával: „Az IUPAC elvetette a seaborgium nevet, mert még életben vagyok, és ezt be is tudják bizonyítani” Dr Glenn T. Seaborg: An early history of LBNL [1][halott link]
- ↑ [2] IUPAC verabschiedet Namen für schwere Elemente
- ↑ http://www.gsi.de/documents/DOC-2003-Jun-35-5.pdf (németül).
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Element naming controversy című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.