Az ellevelesedés, ellombosodás, más néven a virág elzöldülése, fillódia (phyllodia) az a jelenség, amikor a növények virágos részei levélszerűen fejlődnek ki.

Aranyvessző fillódiája
Lila kasvirág ellevelesedése
Ellombosodásnak nevezik még az erdészetben azt a jelenséget, amikor a tűlevelű erdőt a szukcesszió folytán lomblevelű erdő váltja fel.

Rózsáknál már Johann Wolfgang von Goethe leírta,[1][2] azóta számos más növényfajnál megfigyelték. A jelenséget a szaporítószerveket meghatározó gének megváltozott működése okozhatja, ami megváltoztatja egyes fitohormonok koncentrációját, illetve a cukorszintet. Kiváltó tényezők még a vírus- vagy fitoplazma-fertőzés (pl. őszirózsa-sárgulás, herevirág ellevelesedése, szolbur[3]), szárazság, vagy – egyes termesztett rózsafajtáknál – a virágbimbó kifejlődése alatt fellépő túl magas hőmérséklet.[4] Köles esetében giberellinsav fitohormon adagolásával is kiváltható a fillódia.

Az alacsony kromoszómaszáma és apró genomja miatt genetikai modellorganizmus lúdfűben, melynek teljes genetikai állományát szekvenálták,[5][6] sikerült meghatározni, hogy a párta, a porzók, illetve a termés kifejlődésért felelős mely gének kikapcsolása okozza a megfelelő szaporítószervek vegetatív levelekkel való helyettesítését. A zöld virágú rózsa esetében valószínűleg a homológ gének sérültek.[7]

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Phyllody című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Phyllodie című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés

  1. Goethe, J.W. (1790): Versuch Die Metamorphose der Pflanzen. Mit Erl. U.e. Nachw. Von Dorothea Kuhn – Weinheim; Acta Humaniora, 1984. Plate XVIII
  2. Klein Gyula: A rendellenes fejlődésű levelekről EPA, Természettudományi közlöny 24. évf. 3. pótfüzet / 1892. június.
  3. Viczián Orsolya: A Magyarországon előforduló fitoplazmák molekuláris biológiai módszerekkel történő meghatározása és tanulmányozása 39. old. Doktori értekezés Gödöllő, 2002
  4. Sim S, Rowhani A und Golino D (2004): Phyllody in roses, American Rose, 38(18):32-34
  5. The Arabidopsis Genome Initiative (2000). „Analysis of the genome sequence of the flowering plant Arabidopsis thaliana”. Nature 408, 796–815. o. DOI:10.1038/35048692. PMID 11130711.  
  6. Bennett, M. D., Leitch, I. J., Price, H. J., & Johnston, J. S. (2003). „Comparisons with Caenorhabditis (100 Mb) and Drosophila (175 Mb) Using Flow Cytometry Show Genome Size in Arabidopsis to be 157 Mb and thus 25% Larger than the Arabidopsis Genome Initiative Estimate of 125 Mb”. Annals of Botany 91, 547–557. o. DOI:10.1093/aob/mcg057. PMID 12646499.  
  7. Pracros P, Renaudin J, Eveillard S, Mouras A, Hernould M (2006): Tomato flower abnormalities induced by stolbur phytoplasma infection are associated with changes of gene expression during flower development. Molecular Plant Microbe Interactions 19: 62-68

További információk szerkesztés