Encsencs
Encsencs község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.
| Encsencs | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Járás | Nyírbátori |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Szedlár János (független)[1] |
| Irányítószám | 4374 |
| Körzethívószám | 42 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1806 fő (2023. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 60,88 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 31,9 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 44′, k. h. 22° 07′Koordináták: é. sz. 47° 44′, k. h. 22° 07′ | |
 Encsencs
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |
| Encsencs weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Encsencs témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
A vármegye és a Nyírség délkeleti részén helyezkedik el, nem messze a román határtól. A környező települések közül Nyírbátor 12, Nyíradony 21,5, Mátészalka 28,5, Nyírbéltek 4, Nagykálló pedig 30,5 kilométer távolságra található.
A közvetlen szomszédos települések: északkelet felől Piricse, délkelet felől Nyírbéltek, délnyugat felől Nyírlugos, nyugat felől Nyírmihálydi és Nyírgelse, északnyugat felől pedig Nyírbogát.
Megközelítése szerkesztés
Zsáktelepülésnek tekinthető, mert közúton csak egy útvonalon közelíthető meg, a Nyírbátor-Nyírbéltek-Nyírábrány közt húzódó 4906-os útból Piricse déli széle közelében kiágazó 49 131-es számú mellékúton. Az ország távolabbi részei felől a Debrecen-Mátészalka közti 471-es főútról érhető el a legegyszerűbben, a megközelítési iránytól függően nyíradonyi vagy nyírbátori letéréssel.
Története szerkesztés
Encsencs neve írásos alakban 1321-ben tűnik fel először, Enchenck alakban. Ekkor már egyháza is említve van, urai Pál bán fiai voltak.
A 14. század elején, még 1321-ben csere útján a Báthori-családbelieké lett, majd az egymással rokoni kapcsolatban lévő Báthori, Rakamazi, Zeleméri családok birtoka.
A 15-16. században a Báthori-család somlyói ágának birtoka, a Báthoryak kihalta után Bethlen Gábor és I. Rákóczi György birtokai közé tartozott. 1631-ben I. Rákóczi György folytatott pert érte Vetésy Istvánnal és Kállay Miklóssal.
A Rákóczi-szabadságharc idején Károlyi Sándor birtoka, de fejedelmi adományként Csicseri Orosz Pálnak is voltak itt birtokrészei.
1756-1760-ban gróf Károlyi György vásárolta meg birtokai nagy részét, mely vételt 1776-ban adománylevelével a király is megerősít, s a későbbiekben is a Károlyi család birtoka marad.
A falu és lakossága a második világháború alatt sokat szenvedett.
Jelenkor szerkesztés
A lakosság elsősorban mezőgazdasági termelésből él, főként dohányt, uborkát, paprikát, paradicsomot, s gyümölcsöt (alma, meggy) termelnek.
A községben van háziorvos, védőnő, állatorvos.
Sportolási lehetőség a helyi futball- és lövészklubban van.
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1990–1994: Kóródi László (független)[3]
- 1994–1998: Kóródi László (független)[4]
- 1998–2002: Szedlár János (független)[5]
- 2002–2006: Szedlár János (független)[6]
- 2006–2010: Szedlár János (független)[7]
- 2010–2014: Szedlár János (független)[8]
- 2014–2019: Szedlár János (független)[9]
- 2019-től: Szedlár János (független)[1]
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1977 | 1975 | 1958 | 1870 | 1821 | 1806 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 86%-a magyar, 14%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,8%-a magyarnak, 20,1% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,5%, református 63,4%, görögkatolikus 21,8%, felekezeten kívüli 1,6% (6,3% nem válaszolt).[11]
2022-ben a lakosság 91,6%-a vallotta magát magyarnak, 22,1% cigánynak, 0,3% románnak, 0,1-0,1% görögnek, szerbnek, németnek, szlováknak, ukránnak és horvátnak, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 4% volt római katolikus, 51% református, 17,1% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,2% ortodox, 0,1% izraelita, 7,2% felekezeten kívüli (18,9% nem válaszolt).[12]
Nevezetessége szerkesztés
Református templomát a Szentlélek tiszteletére szentelték. A török pusztítások után sokáig elhagyottan hevert, majd a reformátusok vették birtokukba, akik 1828-1829-ben átépítették. Az épület késő barokk stílusban épült, homlokzati-tornyos, egyhajós téglatemplom.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Encsencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Encsencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Encsencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Encsencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Encsencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Encsencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Encsencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
- ↑ Encsencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Encsencs Helységnévtár
- ↑ Encsencs Helységnévtár
További információk szerkesztés
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
