Enoch A. Bryan

tankerületi felügyelő, oktató, több egyetem rektora

Enoch Albert Bryan (Bloomington, 1855. május 10.Pullman, 1941. november 6.) tankerületi felügyelő, a Vincennes-i Egyetem latin- és görög szakos oktatója, majd 1883 és 1893 között az intézmény vezetője, valamint a Washingtoni Állami Egyetem harmadik rektora.

Enoch A. Bryan
Született1855. május 10.[1]
Bloomington
Elhunyt1941. november 6. (86 évesen)[1]
Pullman
Állampolgárságaamerikai
Foglalkozása
  • tanár
  • iskolafelügyelő
  • író
Iskolái
SírhelyePullman City Cemetery[2]
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Bryan 1855. május 10-én született az Indiana állambeli Bloomingtonban. Enoch édesapja John Bryan presbiteriánus tiszteletes, édesanyja pedig Eliza Jane Phillips Bryan. John Bryan 1855 januárjától szolgálta a bloomingtoni kongregációt, majd szeptembertől a közösség állandó lelkipásztora lett.[3]

Bryan tanulmányainak egy részét otthon, egy részét pedig köziskolákban töltötte,[4] majd beiratkozott az Indianai Egyetem ókortörténeti kurzusára, ahol 1878-ban A.B (alap-), majd 1884-ben A.M (mester-) fokozatot szerzett; utóbbi végzettséget 1893-ban a Harvard Egyetemen is megkapta.[5] Enoch Bryan négy egyetemen is megkapta a jog tiszteletbeli doktora címet: a Monmouth-i Főiskolán (1902),[6] a Michigani Állami Egyetemen (1907), az Indianai Egyetemen (1920), valamint a Washingtoni Állami Egyetemen (1929).[7]

Bryan 1881. május 12-én feleségül vette az 1856. március 10-én, az Illinois állambeli Grayville-ben született Harriet „Hattie” Williamset.[8] A házaspárnak négy gyermeke született: Bertha E. (1881–1900), Arthur William, Eliza és Gertrude.[9] Enochnak három testvére volt: Jennie Bryan, Joseph Bryan, valamint William Lowe Bryan,[10] aki 1902 és 1937 között az Indianai Egyetem rektora volt.[11]

Dr. Enoch A. Bryan 1941. november 6-án hunyt el Pullmanben;[12] búcsúztatása 8-án volt a Fairmount temetőben,[13] ahol Bertha lányával és az 1935. november 26-án elhunyt feleségével közös sírba temették.

Munkássága szerkesztés

Enoch Albert Bryan három éven át töltötte be a grayville-i tankerület felügyelői tisztségét, majd 1882-től a Vincennes-i Egyetem latin- és görög szakos oktatója,[4] a rákövetkező évtől pedig az intézmény vezetője lett.[14][15][5] Az 1801-ben Vincennes városában alapított egyetemnek 1891-ben tizenkét oktatója volt; egyikük a botanika-fizika szakos William Jasper Spillman, aki Bryan érkezett a Washingtoni Mezőgazdasági Főiskola és Tudományos Iskolába (ma Washingtoni Állami Egyetem).[16]

Enoch 1893-ban, három évvel az állami törvényhozás általi megalapítás, és egy évvel a megnyitás után érkezett a Palouse-völgyi intézménybe. A férfi tevékenységének köszönhetően 1894-re a főiskolának tizennégy oktatója volt, akik az angol nyelv, a botanika, a kémia, a fizika, az állattan, a mezőgazdaság és a kertészet területén tanítottak, valamint voltak köztük település- és gépészmérnök oktatók is. Enoch történelem- és politikatudományi professzor, rektor, valamint a mezőgazdasági kísérleti állomás igazgatója volt.

Bryan egyik eredménye a szabadelvű- és a gyakorlati oktatás egyesítése; az egyetemen ma is eszerint tanítanak. 1905-ben a törvényhozás a szakterületek bővülése miatt engedélyezte a névváltoztatást, ekkor az intézményt Washingtoni Állami Főiskolára keresztelték át. Albert Bryan 1915-ben a földadományozási törvényhez kapcsolódóan alapított felsőoktatási intézményeket összefogó szervezet vezetője lett, majd ez év december 15-én a Washingtoni Állami Főiskola rektorává választották.

Albert Bryan tevékenységének elismeréséül George A. Frykman professzor egy centenáriumi visszaemlékezésben a következőket írta: „Amikor 1915 júniusában megkezdődött Bryan utolsó rektori ciklusa, az oktatók és hallgatók számában történt drasztikus növekedés rámutatott, hogy a Washingtoni Állami Főiskola előtt fényes jövő áll”.[17]

Az igazgatótanács 1916. május 12-i döntésével az új könyvtár és díszterem Dr. Enoch A. Bryan Rektor Emeritus nevét viseli;[18] az egyetem óratornyát magába foglaló épület ma az intézmény legismertebb pontja.[19]

1970. december 1-jén az Egyesült Államok Kongresszusa a Kígyó-folyón a Kis Lúd-gátnál található tavat Bryan tó névre keresztelte.[20]

Enoch Bryan rektori megbízatásának lejártával 1917 és 1923 között Idaho állam oktatási biztosának szerepét töltötte be,[21] majd 1939-ig a Washingtoni Állami Egyetem gazdaságtörténeti oktatója volt,[14] ekkor nyugdíjazásával a Professor Emeritus cím birtokosa lett.[15]

A férfi három könyvet írt: ezek a The mark in Europe and America (1893), a The History of the State College of Washington (1928) és az Orient Meets Occident: The Advent of the Railways to the Pacific Northwest (1936).

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Find a Grave (angol nyelven)
  3. William Owen: Diary of William Owen from November 10, 1824 to April 20, 1825. (angolul) Indianapolis: Bobbs-Merrill Company. 1906. 476. o. Hozzáférés: 2019. június 25.  
  4. a b Theophilus Adam Wylie: Indiana University, its history from 1820, when founded, to 1890: With biographical sketches of its presidents, professors and graduates, and a list of its students from 1820-1887. (angolul) Indianapolis: W.B. Burford. 1890. Hozzáférés: 2019. június 25.  
  5. a b Nelson Wayne Durham: History of the City of Spokane and Spokane County, Washington: From Its Earliest Settlement to the Present Time. (angolul) 3. kötet. Chicago: S.J. Clarke Publishing Company. 1912. Hozzáférés: 2019. június 25.  
  6. Indiana University, 1820-1920: Centennial Memorial Volume. Bloomington (Indiana): Indianai Egyetem. 1921. Hozzáférés: 2019. június 25.  
  7. Office of the President: Enoch A. Bryan Records 1888-1952 Archives 158 (angol nyelven). Washingtoni Állami Egyetem. (Hozzáférés: 2019. június 25.)
  8. History of Knox and Daviess Counties, Indiana: From the Earliest Time to the Present; with Biographical Sketches, Reminiscences, Notes, Etc.; Together with an Extended History of the Colonial Days of Vincennes, and Its Progress Down to the Formation of the State Government. (angolul) Chicago: Goodspeed Publishing. 1886. Hozzáférés: 2019. június 25.  
  9. Ancestors of Enoch Albert Bryan Ph.D (angol nyelven). Millennia, 2006. február 10. [2012. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 26.)
  10. Guide to the Enoch Albert Bryan Family Correspondence (angol nyelven). Washingtoni Állami Egyetem. (Hozzáférés: 2019. június 26.)
  11. Who’s Who in the World. (angolul) Abingdon-on-Thames: Europa Publications. 1911. Hozzáférés: 2016. június 26.  
  12. Past Presidents (angol nyelven). Washingtoni Állami Egyetem. [2022. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 26.)
  13. A pullmani temető sírhely-keresője (angol nyelven). City of Pullman. [2017. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 26.)
  14. a b Enoch A. Bryan Records (angol nyelven). Washingtoni Állami Egyetem. (Hozzáférés: 2019. június 27.)
  15. a b Guide to the Enoch Albert Bryan Family Correspondence (angol nyelven). Washingtoni Állami Egyetem. (Hozzáférés: 2019. június 27.)
  16. Richard Gause Boone: A History of Education in Indiana. (angolul) New York: R. Appleton. 1892. Hozzáférés: 2019. június 26.  
  17. Enoch A. Bryan (angol nyelven). Washingtoni Állami Egyetem. [2019. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 27.)
  18. Bryan Hall History (angol nyelven). Washingtoni Állami Egyetem. (Hozzáférés: 2019. június 28.)
  19. Robert Frank: Bryan Clock Tower to receive facelift (angol nyelven). Washingtoni Állami Egyetem, WSU Insider, 2010. március 30. (Hozzáférés: 2019. június 28.)
  20. Little Goose Lock and Dam: Environmental Impact Statement. (angolul) Walla Walla (Washington): U.S. Army Engineer District. 1975. 82. o. Hozzáférés: 2018. június 28.  
  21. Arbutus. (angolul) Bloomington (Indiana): Indiana University. 1921. 361. o. Hozzáférés: 2019. június 28. WorldCat  

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben az Enoch Albert Bryan című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.