Eos

Eos
	koronás vöröslóri ; (Eos histrio)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Papagájalakúak (Psittaciformes);
Család:	szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae);
Alcsalád:	Lóriformák (Loriinae);
Nem:	Eos; Wagler, 1832
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Eos témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Eos témájú médiaállományokat és Eos témájú kategóriát.

Az „Eos” lehetséges további jelentéseiről lásd: Eos (egyértelműsítő lap).

Az Eos a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a szakállaspapagáj-félék (Psittaculidae) családjába tartozó nem.^[1]^[2]

Rendszerezésük szerkesztés

A nemet Johann Georg Wagler német ornitológus írta le 1832-ben, az alábbi 6 faj tartozik ide:

kékcsíkos vöröslóri (Eos reticulata)
kékfülű vöröslóri (Eos cyanogenia)
koronás vöröslóri (Eos histrio)
csuklyás vöröslóri (Eos squamata)
malukui vöröslóri (Eos bornea)
félmaszkos vöröslóri (Eos semilarvata)

Előfordulásuk szerkesztés

Indonézia tartozó szigeteken honosak. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki esőerdők, mangroveerdők és cserjések, valamint ültetvények. Állandó nem vonuló fajok.

Megjelenésük szerkesztés

Testhosszuk 24-31 centiméter körüli.

Életmódjuk szerkesztés

Kizárólag folyékony táplálékon élnek, nektáron, virágmézen, fák és gyümölcsök nedvein. Nevét Éószról ( a görög mitológiában a hajnal istennője) kapta, mert fajai vörösek. Tollaik csúcsa többnyire sötétebb.

Magyar neve: ecsetnyelvű lóri. Ez fő jellegzetességére utal, miszerint a nyelve csúcsán ülő szemölcsökből piciny, szálkaszerű nyúlványok ágaznak ki (Romhányi, 72. old.). Farka rövid és lekerekített.