Wikipédia

Erdőbénye

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

Erdőbénye község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tokaji járásban található. Egyike Tokaj-Hegyalja legrégebbi településeinek, hajdani mezővárosainak. A honfoglalástól kezdődően magyar faluként tartják számon. Hegyekkel körülvett, őslénytani érdekességekben és ásványokban gazdag területen helyezkedik el.

 A településen világörökségi helyszín található 
Erdőbénye
Erdőbénye címere
Erdőbénye címere		 Erdőbénye zászlaja
Erdőbénye zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásTokaji
Jogállásközség
PolgármesterKántor Dezső (független)[1]
Irányítószám3932
Körzethívószám47
Testvértelepülései
Lista
Gyergyócsomafalva község
Népesség
Teljes népesség963 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség23,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület45,8 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájHegyalja[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 16′ 06″, k. h. 21° 21′ 22″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 06″, k. h. 21° 21′ 22″
Erdőbénye (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Erdőbénye
Erdőbénye
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Erdőbénye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőbénye témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

A település a Mulató-hegy köré épült, a Zempléni-hegység és az Alföld találkozásánál, az Aranyosi-völgy kapujában fekszik. A megyeszékhelytől, Miskolctól 58 kilométerre keletre, Sárospataktól 22 kilométerre nyugatra, a tokaji borvidéken helyezkedik el. A környék három másik, kisebb városától, Encstől, Tokajtól és Abaújszántótól nagyjából 20-30 kilométerre található.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Baskó, északkelet felől Erdőhorváti, délkelet felől Olaszliszka és Szegilong, dél felől Bodrogkisfalud, délnyugat felől Mád, nyugat felől Tállya és Abaújszántó, északnyugat felől pedig Sima. A legközelebbi települések: Szegilong 6, Sima 7, Olaszliszka és Tolcsva 8-8 kilométerre; az összes többi határos település központja ennél hosszabb úton érhető el Erdőbénye felől.

Megközelítése szerkesztés

Közúton a község három irányból érhető el: Abaújszántó-Sima és Szegilong felől egyaránt a 3705-ös, Tolcsva felől pedig a 3717-es úton.

Vasútvonal nem érinti, ennek ellenére a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal egyik megállóhelye az Erdőbénye megállóhely nevet viseli; utóbbi Szegilong belterületén helyezkedik el, nem messze a településen átvezető 3801-es és a 3705-ös utak találkozásától, Erdőbénye központjától bő 7 kilométerre délkeletre.

Története szerkesztés

A tokaji borvidék mértani középpontjában (és csak néhány kilométerre Tállyától, ami Európa mértani középpontja) fekvő község első írásos említése 1404-ből származik. Berényiek voltak a község első birtokosai, 1428-ban, Belecsényi István, majd Pallagi István, később a Pálóczyaké, Gerencséri Balázsé, majd Rozgonyiaké. 1486-ban Lorántffyak és Rákócziak kezébe került. II. Rákóczi Ferenc adományaként több család kezébe vándorolt, végül az Erdődyek kapták meg.[4]

A középkor folyamán még két különálló részből, Mező- és Egyházas-Bényéből állt. A hatalmas erdőségekkel, kiváló adottságú szőlőhegyekkel bíró Erdőbénye évszázadokon keresztül Hegyalja egyik legjelentősebb települése volt, vásártartási és borkereskedési joggal. 1604-tól a Rákóczi-birtok része, minek köszönhetően jelentős fejlődésnek indult. A Rákócziak gazdasági központot alakítottak ki, nagy kúriát építettek, amely alól indul ki a Hegyalja egyik legnagyobb, egybefüggő, több szintes, ma is összesen 22 ágú pincerendszere. Erdőbénye borkereskedelemmel összefüggő jelentőségét jelzi, hogy volt idő, amikor a település egyszerre több mint száz bodnárnak adott munkát.[4]

1739-ben egy pestisjárvány majdnem teljesen kipusztította.

  • A 18. század végén nyílt posta első postamestere Kossuth Lajos nagyapja, Wéber András volt.
  • A község híres volt kádárairól, ők látták el hordókkal Tokaj-Hegyalját.

Műemlékei szerkesztés

Szirmay Ödön 1830-ban, Erdőbényétől 5 km-re, mélyen a hegyek között, egy fürdőtelepet épített ki, pavilonokkal, kastélyszerű fürdő- és vendégházzal. A 260 m-es tengerszint feletti magasságban lévő, klimatikus, magas hegyek által védett ásványos fürdő hamarosan rendkívül népszerűvé vált, újabb fellendülést hozva a település életében. Erdőbénye-fürdő országosan ismert és látogatott gyógyfürdővé vált, ahol nem csak a korának legnépszerűbb báljait tartották, hanem teret adott a szabadelvű köznemeseknek is, melynek köszönhetően a reformkor egyik jelentős közéleti-szellemi helye is lett. A fürdő és az üdülőtelep az utóbbi évektől ismét látogatható.[4]

Erdőbénye jelentős műemlékei az 1548-ban épült támpilléres római katolikus templom, az 1787-ben épült református templom és a Rákóczi-kúria (utóbb a Szirmay, ill. Ferenczy családok birtokában). 1831-ben kolerajárvány pusztította a település lakóit. A falu határában, a Mulató-hegy oldalában áll a járvány áldozatainak emlékére emelt oszlop, a Koleráskő.[4]

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Bajnok Imréné (független)[5]
  • 1994–1998: Bajnok Imréné (független)[6]
  • 1998–2002: Bajnok Imréné (független)[7]
  • 2002–2006: Bajnok Imréné (független)[8]
  • 2006–2010: Kántor Dezső (független)[9]
  • 2010–2014: Kántor Dezső Dénes (független)[10]
  • 2014–2019: Kántor Dezső Dénes (független)[11]
  • 2019-től: Kántor Dezső (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1144
1123
1081
982
960
963
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,5%-a magyarnak, 4,2% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (2,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,1%, református 31,6%, görögkatolikus 4,2%, felekezeten kívüli 4,8% (6,8% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 88,6%-a vallotta magát magyarnak, 4,2% cigánynak, 0,2-0,2% szlováknak, németnek és ruszinnak, 0,1% ukránnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,3% volt római katolikus, 22,6% református, 4,2% görög katolikus, 0,1% egyéb keresztény, 0,1% ortodox, 5,8% felekezeten kívüli (30,7% nem válaszolt).[14]

Látnivalók szerkesztés

Koleraoszlop

Szent György-templom

Református templom

 
Erdőbénye, Szirmay-kastély

Mulató-hegy

  • Szirmay-kastély[15]
  • Fekete-Budaházy-kúria. 1650-ben épült kora barokk stílusban.
  • A falu határában található gyógyvízforrás már a középkorban népszerű volt. Mai gyógyfürdőjét Szirmay Ödön kezdte építtetni 1830 körül.
  • Nyaranta a faluban fafaragótábort tartanak.
  • Mózes ház - amiben egy anakonda él.
  • Bor, mámor, Bénye fesztivál 2009 óta
  • Erdőbényei Tengerszem
  • Szokolya-hegy- Sólyom-kői sziklák
  • Tájház
  • Szepsi Laczkó Máté Emlékház
  • Kovácsműhely Múzeum

Itt születtek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Erdőbénye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ a b c d Erdőbénye | Illés Pince, Erdőbénye. www.illespince.hu. (Hozzáférés: 2016. december 3.)
  5. ↑ Erdőbénye települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Erdőbénye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  7. ↑ Erdőbénye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  8. ↑ Erdőbénye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  9. ↑ Erdőbénye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  10. ↑ Erdőbénye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  11. ↑ Erdőbénye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12.
  12. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  13. ↑ Erdőbénye Helységnévtár
  14. ↑ Erdőbénye Helységnévtár
  15. ↑ Szirmay-kastély. [2013. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 20.)

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Erdőbénye&oldid=26664803”