Wikipédia

Erdőszentgyörgy

város Romániában, Maros megyében

Erdőszentgyörgy (románul Sângeorgiu de Pădure, németül Sankt Georgen auf der Heide) város Romániában, Maros megyében. A Kis-Küküllő középső szakaszának legnagyobb települése, egykori járási székhely.

Erdőszentgyörgy (Sângeorgiu de Pădure, Sankt Georgen auf der Heide)
Erdőszentgyörgy címere
Erdőszentgyörgy címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
Rangváros
KözségközpontSângeorgiu de Pădure
Beosztott falvak
PolgármesterCsibi Attila (RMDSZ)
Irányítószám547535
Körzethívószám+40-265
SIRUTA-kód119331
Népesség
Népesség4509 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság3626 (74%, 2021)[3]
Község népessége4875 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség0,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7142 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 25′ 49″, k. h. 24° 50′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 49″, k. h. 24° 50′ 30″
Erdőszentgyörgy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőszentgyörgy témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A felújított Rhédey-kastély

Fekvése szerkesztés

Marosvásárhelytől 37 km-re délkeletre, a Kis-Küküllő jobb és bal partján, a Küsmöd-patakának torkolatánál, az Erdőszengyörgyi-medencében fekszik, Szovátától 26 km-re.

Nevének eredete szerkesztés

Névmagyarázata szerint egy erdőkkel körülvett dombtetőn Szent György tiszteletére szentelt kápolnáról nevezték el. Egy másik, manapság egyre erőteljesebb teret nyerő kutatás során nevének eredete az „Erdő” családnévből származik. A tézis szerint a Felső Kis Küküllő mentén minden települést anno egy család birtokolt, ez nem volt másképp Erdőszentgyörgy esetében sem.

Története szerkesztés

Erdőszentgyörgyöt 1333-ban Sancte Georgio néven említik először, a pápai tizedjegyzékben, de az erdőszentgyörgyi székelyek települése minden valószínűség szerint sokkal régebbi. A szabad székelyek mellé a 16. században jobbágyokat és zselléreket is telepítettek. A hagyomány szerint a Rhédey-kastély helyén apátsági templom és kolostor állt sarokbástyákkal megerősítve, majd 1569-ben a Kornissok építtettek kastélyt a romokra. Templomában tartották 1618-ban az unitárius zsinatot. A település 1620-tól a Rhédeyek birtoka. 1640. július 30-án Tholdalagi Mihály itt tartotta lakodalmát második feleségével, Petki Erzsével. A lakodalmon részt vett I. Rákóczi György, Erdély fejedelme, a moldvai és a havasalföldi vajda is. [4] [5] 1910-ben 2571 lakosából 2179 magyar, 351 román, 20 német volt.

A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott.

2003-ban nyilvánították várossá.[6]

1992-ben 4794 lakosából 3322 magyar, 1163 román, 199 cigány, 4 német.

2002-ben 5492 lakosából 4247 magyar, 1097 román, 145 cigány.

2011-ben 5166 lakosából 3969 magyar, 916 román, 63 cigány anyanyelvű.[7]

Látnivalók szerkesztés

  • Nevezetessége a 18. század végi, volt Rhédey-kastély, amely egy 16. századi kastély helyén épült 1759-ben, 1808-ban újjáépítették. Ez az a kastély, amelyben Rhédey Klaudia, Teck Mária brit királyné nagyanyja, II. Erzsébet brit királynő ükanyja felnőtt.
  • Református temploma gótikus, a 13. – 14. század fordulóján épült. Itt tartották 1618-ban az unitárius zsinatot, 1640-től a reformátusoké. 1935-ben Debreczeni László a templom külső falán székely írásos feliratot talált, melyet az 1730-as évekre datálnak. A torony a reformáció idején épült, 1760-ban a templomot átépítve helyreállították. Kegyura a Rhédey- és a Wesselényi család volt. A templom alatti sírboltot 1614-ben fejedelmi rendeletre elfalazták. Itt van a Rhédey család kriptája is. A falu feletti északi dombtetőn ma már csak romokban áll a Rhédey-mauzóleum, ahonnan ide hozták az 1841-ben meghalt szépséges Rhédey Klaudia grófnőnek, Sándor württembergi herceg hitvesének, az angol királyi család ősének földi maradványait. A templomot 1935-ben unokájának, Mária brit királynénak az adományából restaurálták, ő állíttatta a fekete márvány emléktáblát is.
  • Ortodox temploma 1838-ban a régi fatemplom helyett épült. Zsinagógája is van.
  • A Zeyk család udvarháza 16. századi.
  • Az északi rész feletti Várhegyen állítólag egykor vár állott, de annak semmilyen nyoma nem látható.

Híres emberek szerkesztés

Testvértelepülések szerkesztés

Hivatkozások szerkesztés

  1. ↑ 2021-es romániai népszámlálás
  2. ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  4. ↑ G. Kemény József Új Magyar Múzeum 5. kötet 26,27,28.old. https://books.google.hu/books?id=8KZEAAAAIAAJ&pg=PA417&lpg=PA417&dq=petki+erzsebet&source=bl&ots=BXIS88eX9j&sig=ACfU3U0R3oOOuPYtq2QPjQWwvcV_vyJItw&hl=hu&sa=X&ved=2ahUKEwit_aWd4eP1AhWJgv0HHdj-DmoQ6AF6BAhFEAM#v=onepage&q=petki%20erzsebet&f=false Hozzáférés 2022.02.03
  5. ↑ Tholdalagi család. (Nagy-Ercsei gróf és n.-iklódi †) https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/tizenegyedik-kotet-B410/tholdalagi-csalad-nagy-ercsei-grof-es-n-iklodi-B879/ Hozzáférés: 2022.02.03
  6. ↑ LEGE nr.409 din 17 octombrie 2003 pentru declararea ca oraş a comunei Sângeorgiu de Pădure, judeţul Mureş. Monitorul Oficial, 740. sz. (2003. október 22.)
  7. ↑ Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Mureș (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. [2017. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 2.)

További információk szerkesztés

Marosvásárhely (37 km) Nyárádszereda (22 km) Szováta (26 km)
Nyárádtő (29 km)

 
   Erdőszentgyörgy   
 

Székelyudvarhely (64 km)
Erzsébetváros (.. km) Segesvár (45 km) Székelykeresztúr (29 km)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Erdőszentgyörgy&oldid=27038124”