Wikipédia

Erdei ujjaskosbor

növényfaj

Az erdei ujjaskosbor (Dactylorhiza fuchsii) a kosborfélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, erdőkben, hegyi réteken élő, Magyarországon védett növényfaj.

Erdei ujjaskosbor
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények
Törzs: Zárvatermők
Osztály: Egyszikűek
Rend: Spárgavirágúak
Család: Kosborfélék
Nemzetség: Dactylorhiza
Tudományos név
Dactylorhiza fuchsii
(Druce) Soó
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Erdei ujjaskosbor témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei ujjaskosbor témájú médiaállományokat és Erdei ujjaskosbor témájú kategóriát.

Megjelenése szerkesztés

Az erdei ujjaskosbor 38–50 cm magas, lágyszárú, évelő növény. Ikergumói a talajban találhatók. Szárán 6-9 sűrűn foltos levelet fejleszt. Az alsó levelek alakja tojásdad vagy tojásdad-lándzsás, csúcsuk legömbölyített, a végük felé a legszélesebbek, hosszuk 7–20 cm, szélességük 1,5-3,9 cm. A felsőbb levelek lándzsásak, 1,2-2,4 cm szélesek; a legfelsőbb 1-3 pedig kicsi, murvalevélszerű. A virágzat murvalevelei zöld színűek, hosszuk 0,7-2,2 cm, szélességük 0,2-0,4 cm.

Májustól júniusig virágzik. Virágzata tömött, hengeres vagy kúpos, 6–12 cm hosszú fürt, amelyet 30-35 bíborlila, rózsaszín vagy akár fehér virág alkot. A külső lepellevelek (szirmok) közül a külsők elállók, hosszuk 7–11 mm, szélességük 3-4,2 mm. A középső külső lepellevél, valamint a belső lepellevelek sisakká borulnak össze. A mézajak hossza 7–9 mm, szélessége 9–13 mm, mélyen háromkaréjú, a középső lebeny ék alakú és többnyire hosszabb az oldalsóknál; sötétrózsaszín vagy lila, vonalakból és foltokból álló mintázat díszíti. A sarkantyú hossza 6,1-7,8 mm, vastagsága 1,5-2,2 mm.

Termése 10–13 mm hosszú, 4–5 mm vastag toktermés, benne átlagosan 4200 (410-10300) apró maggal.

Hasonló fajok szerkesztés

A foltos ujjaskosbor, a széleslevelű ujjaskosbor és a hússzínű ujjaskosbor hasonlít hozzá.

Alfajai szerkesztés

  • Dactylorhiza fuchsii subsp. carpatica (Batoušek & Kreutz) Kreutz – Szlovákia
  • Dactylorhiza fuchsii subsp. fuchsii (Írországtól Szibériáig előfordul)
  • Dactylorhiza fuchsii subsp. hebridensis (Wilmott) Soó – Brit-szigetek
  • Dactylorhiza fuchsii subsp. okellyi (Druce) Soó – Brit-szigetek
  • Dactylorhiza fuchsii subsp. psychrophila (Schltr.) Holub – Közép- és Észak-Európától Nyugat-Szibériáig
  • Dactylorhiza fuchsii subsp. sooiana (Borsos) Borsos – Szlovákia, Magyarország; nálunk ez a fehér virágú, bíborlila mintázatú változat a leggyakoribb.

Elterjedése szerkesztés

Eurázsiai faj. Európának atlanti, középső, északi és keleti feléről ismert; Ázsiában Szibériában és Mongóliában honos. 2500 méteres magasságig is hatol. Magyarországon inkább a magasabb hegyvidékek növénye (állományainak 53%-a itt található), míg az alacsonyabb hegyvidékre 31%, a dombvidékre 13% jut. Leggyakoribb az Északi-középhegységben; ezenkívül a Zalai-dombságon, a Bakonyban, az Őrségben, a Szigetközben, Kőszeg és Sopron környékén vannak szórványos előfordulásai. A Mecsekből kipusztult.

Életmódja szerkesztés

Bükkösökben, gyertyános- és cseres-tölgyesekben, hegyi és lápréteken, gesztenyésekben él, de előfordul üde talajú, árnyékos-félárnyékos pionír termőhelyeken (gyümölcsösök, árokszélek, útbevágások) is. A talaj kémhatását illetően nem különösebben válogatós, élőhelyein a talaj pH-ját 5,8-7,5 közöttinek (átlagosan 6,55) mérték.

A csírázás után 6-15 évvel virágoznak először (régebbi megfigyelések szerint 8 év is eltelhet a csírázás után az első zöld hajtás fejlesztéséig). Élettartama 35-35 év. A virágzást a hajtás nagysága (leveleinek összterülete) befolyásolja: a tízleveles nagy hajtások biztosan virágoznak, a hatlevesek esetében egyforma az esélye a virághozásnak és a vegetatív állapotnak, míg a négylevelesek nem rendelkeznek elég tápanyaggal a virágok fejlesztéséhez.

Hajtásai márciusban bukkannak elő és júliusra érik el maximális méretüket. Május közepétől június végégig virágzik, középnapja június 11. Megporzásáról rovarok, többek között méhek, cincérek (pl. foltos virágcincér, székfű-álcincér) gondoskodnak. A megtermékenyülés hatékonysága 35-82%-os. Szükség esetén önmegporzás is előfordulhat. A termések július-augusztusra érnek be. Nemzetségének számos tagjával, illetve a Gymnadenia, Nigritella és Pseudorchis nemzetségekkel is hibridizálódhat; Magyarországon eddig csak a hússzínű ujjaskosborral alkotott hibridjét figyelték meg.

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Az erdei ujjaskosbor nagy területen elterjedt, populáció viszonylag stabilak. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján "nem fenyegetett" státusszal szerepel. Magyarországon eddig összesen 67, 1990 óta 39 állományát mérték fel, visszaszorulása 42%-os. Teljes egyedszámát néhány ezres nagyságrendűre becslik. 1982 óta védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

  •  
    Élőhelyén
  •  
    Habitusa
  •  
    Virágzata
  •  
  •  
    Virága
  •  
    Levele

Kapcsolódó cikkek szerkesztés

Források szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Erdei_ujjaskosbor&oldid=23507942”