Ernst Jandl (Bécs, Ausztria, 1925. augusztus 1.Bécs, 2000. június 9.) osztrák költő, író.

Ernst Jandl
Élete
Született1925. augusztus 1.
Bécs
Elhunyt2000. június 9. (74 évesen)
Bécs
SírhelyWiener Zentralfriedhof
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers, próza
Kitüntetései
  • Anton Wildgans-díj (1982)
  • Grand Austrian State Prize for Literature (1984)
  • Büchner-díj (1984)
  • Großes Goldenes Ehrenzeichen des Landes Steiermark (1995)
  • Nagy Aranymedál az Osztrák Köztársaság Szolgálatáért (1996)
  • manuskripte award (1982)
  • Kleist-díj (1993)
  • Kassel Literary Prize (1987)
  • Mülheimer Dramatikerpreis (1980)
  • Kiddo Leespluim (1999)
  • Österreichischer Kunstpreis für Literatur (1978)
  • Hörspielpreis der Kriegsblinden (1969)
  • Georg-Trakl-Preis für Lyrik (1974)
  • City of Vienna Literature Prize (1976)
  • Grand Austrian State Prize (1984)
  • Preis der deutschen Schallplattenkritik (1985)
  • Medal of Honor for the city of Vienna (1986)
  • Deutscher Kleinkunstpreis (1988)
  • Osztrák Tudományos és Művészeti Díj (1990)
  • Peter-Huchel-Preis (1990)
  • Friedrich Hölderlin-díj (1995)
  • Order of Honour (Styria) (1995)
Ernst Jandl aláírása
Ernst Jandl aláírása
Ernst Jandl weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ernst Jandl témájú médiaállományokat.

Élete szerkesztés

Ernst Jandl egy banktisztviselő és egy tanárnő gyermekeként született. Édesanyja, aki 1940-ben hunyt el, verseket és prózaműveket írt, az ő hatására kezdett alkotni Jandl is kilencéves korában. Első verse 12 éves korában jelent meg Hochwasser címen a Neuigkeits-Welt-Blatt című lapban.

Az érettségit követően munkaszolgálatos volt, majd behívták a hadseregbe. A hadifogságot követően germanisztikát és anglisztikát tanult Bécsben az egyetemen. Ezt követően 1950-től középiskolai tanárként dolgozott, és emellett kezdett többet írni.

1954-ben találkozott Innsbruckban Friederike Mayröckerrel, aki szintén tanárnőként dolgozott, de Jandlhoz hasonlóan fiatal, feltörekvő költőként és íróként is ismert volt. A kapcsolat kedvéért mindketten elváltak és egészen Jandl 2000-ben bekövetkezett haláláig együtt éltek és részben alkottak is.

Hangutánzó, csupa kisbetűvel írt, kísérleti költészetet képviselő alkotásait a kora kulturális provokációként értékelte. Hosszú ideig nem volt olyan kiadó, amely megjelentette volna műveit. Első sikereit csak az 1960-as évek közepén érte el, pályafutása vége felé pedig az egyik legjelentősebb és legbefolyásosabb költőként értékelték személyét az egész német nyelvterületen. 1984-ben Büchner-díjjal tüntették ki.

Jandl 2000. június 9-én hunyt el szívelégtelenségben Bécsben.

Fontosabb művei szerkesztés

  • lechts und rinks. gedichte, statements, peppermints
  • laut und luise
  • Interpretationen, Gedichte von Ernst Jandl
  • ernst jandl, aus dem wirklichen Leben: gedichte und prosa

Magyarul szerkesztés

  • A fanatikus zenekar; vál., ford., utószó Eörsi István; Európa, Bp., 1979 (Napjaink költészete)
  • Idegenből. Beszédopera hét jelenetben; ford., utószó Eörsi István; Európa, Bp., 1983 (Modern könyvtár)
  • A nemkívánatos személy. Válogatott versek Eörsi István fordításában; Ferenczy, Bp., 1995