Ernyi Mihály

(1770–1820) magyar színész

Ernyi Mihály, névváltozat: Ernst (1770. – Debrecen, 1820) magyar színész, színigazgató, műfordító.

Ernyi Mihály
Született1770[1]
nem ismert
Elhunyt1820 (49-50 évesen)
Debrecen
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaszínész
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Az úttörők egyike, aki már az első pesti magyar színésztársaság tagja volt (1793–1796 között húsz forint havi fizetéssel); midőn a társaság vándorútra kelt, Ernyi fölváltva (1803–1806) Erdélyben, Kolozsvárt, Szegeden, Debrecenben és ismét Pesten (1807–1808) működött; míg végre Wesselényi Miklós báró 1808 tavaszán a kolozsvári színház igazgatóságához hívta meg, és magántitkárául fogadta; 1812-ben azonban súlyosan megbetegedett, és azóta nincs több adat róla.

Felesége 1793-tól Termetzky Franciska, szintén színésznő volt és az első magyar színtársulatnál, később férje társaságában játszott (1790-től); fordította az Uj emberi nem c. színművet Schröder Fr. L. után németből (előadták 1795. szeptember 16. és 1807. augusztus 19.)

Kötetben megjelent művei szerkesztés

  • A tündér alma avagy: Nádír és Nadine, babonás énekes játék. Kolozsvár, 1803.
  • Medéa és Jázon, egy musikalis szomoru duodram 1 felv. Debrecen, 1808. (Zenéje Steltzer Jánostól.)

Fordításai szerkesztés

Színdarabjai, melyeket többnyire németből fordított vagy alkalmazott színre, első előadásuk sorrendjében a következők:

  • Ziegler Fr. W.: Pesten és Budán: szokás megköti a józan érzést (1793)
  • Kotzebue: Az álorczások (1794)
  • Hensler K. F.: A halotti tor vagy Tiszta feketébe, nem fehérbe(1794)
  • Kurländer: Háladatos fiú (1794)
  • Hensler: Pestre vándorló szabólegény, vagy a komáromi nénikék (1795)
  • Schröder Fr. L.: Szabó és ennek fia (1795)
  • Kotzebue: A szerecsen rabok (1798)
  • Bretzner: Csupa mulattató kompliment (1803)
  • Kotzebue: Nagy atyafiság (1803)
  • Ziegler Fr. W.: Megszabadulás napja (1803)
  • Eső után napfény süt (1803)
  • Vendégi jus (1804)
  • Kotzebue: A rossz kedv (1804)
  • Kotzebue: A virtus próbaköve a szerencsétlenség (1804)
  • Kotzebue: A nagy zűrzavar (1805)
  • Kotzebue: Szegénység és nemes szív (1805)
  • Kotzebue: Az igazság jutalma (1805)
  • Kratter: Katinka (1805)
  • Iffland: Az erősen megfeszült húr elpattan (1805)
  • Kotzebue: A fogoly (1805)
  • Kotzebue: Igazság jutalma (1805)
  • Ziegler Fr. W.: A világ hangja s a szív jósága vagy A szokás megköti a józan érzést(1805)
  • Ziegler Fr. W.: A jó barátok (1805)
  • Kotzebue: Agyvelő tehetségének jelei (1807)
  • Ziegler Fr. W.: Világ hangja (1807)
  • Ternó (1808)
  • Guiscardi grófok (1808)
  • Asztalos és még valami (1808)
  • Szinjátszó akaratja ellen (1810)
  • Ziegler Fr. W.: A nagylelkű fejedelem (1811)
  • Ziegler Fr. W.: Hibás lépés (1811)
  • Kotzebue: Montfaucon Johanna (1812)
  • Iffland: Tölgyfa-koszorú (1813)
  • Schmidt: Az erkölcs próbaköve a szerencsétlenség (1831)
  • A párisi vízhordó (1831)
  • Minden lévbe kanál, vagy vőlegény a kandallóban (1833)
  • Ziegler: Szokás hatalma és szív jósága (1834)
  • Zschokke: Cserkoszorú (1834)
  • Ziegler: Fejedelmi nagyság (1834)
  • Perinet Joachim: Prágai két néne (1835)
  • Hensler: Királyunkért és hazánkért (1835)
  • Kotzebue: A törvény szava a nép szava, vagy a számkivetett ügyvéd (1835)
  • Ziegler: Stadinger, vagy a kovács leánya (1835)
  • Kotzebue: A pajzán ifjú (1835)

Források szerkesztés

  1. Ernyi Mihály, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03609/03911.htm