Eskelesz Iszachar Berus
Eskelesz Iszachar Berus (Krakkó, 1692 – Bécs, 1753. március 2.) országos főrabbi
| Eskelesz Iszachar Berus | |
| Született |
|
| Elhunyt | 1753. március 2. (60-61 évesen)[1] Bécs[2] |
| Állampolgársága | Habsburg Birodalom |
| Gyermekei | Bernhard von Eskeles |
| Szülei | |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Sírhelye | Jewish cemetery in Roßau[1] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Veje volt Wertheimer Sámsonnak, a bécsi bankárnak, aki országos főrabbi címet kapott a császártól. Ezt a „Landesrabbiner” címet előbb Morvaországra, majd VI. Károly császártól 1725. szeptember 10-én Magyarországra vonatkozólag is kiterjesztette a Wertheimer Sámson egyéb méltóságait öröklő Eskeleszre, aki nem is járt Magyarországon, de a császári rendelet értelmében felügyeleti jogot gyakorolt a hazai zsidó hitközségeken, melyeknek ügyei ő alá tartoztak.
Eskelesz címeiben nem kevesebbet használt, mint a következőket: „Isachar Bär von Krakkau, Rabbi von Nikolsburg und Mähren, Eisenstadt und Ungarn und der Bezirk von Mainz”. „Országos rabbi”-állása tulajdonképpen az adóbeszedésben állt, mint a középkorban több országos rabbiságnál Nyugat-Európában. Amikor 1742-ben a zsidó fejadót emelték, Eskelesz és báró d’Aguilar keresztülvitték Mária Teréziánál annak elengedését.
Források szerkesztés
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 241. o. Online elérés
- ↑ a b https://davidkultur.at/artikel/r-isaschar-berusch-ben-r-gabriel-eskeles-in-wien-zur-geschichte-der-familie-eskeles-serie-teil-ii, 2021. augusztus 4.
- ↑ Wer einmal war. Das jüdische Großbürgertum Wiens 1800-1938 A–K, 587