Wikipédia

Etiópia

állam Kelet-Afrikában
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az idegen nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott átírási szabályok szerint szerepelnek, át kellene javítani őket.

Etiópia, 1936-ig: Abesszínia Kelet-Afrika egyik állama, „Afrika szarvánál” található. Határai északon Eritrea, észak-keleten Dzsibuti, keleten és dél-keleten Szomália, délen Kenya és nyugaton Szudán és Dél-Szudán. Fővárosa, egyben legnépesebb városa Addisz-Abeba, Afrika egyik legnagyobb metropolisza.[5]

Etióp Szövetségi Demokratikus Köztársaság
የኢትዮጵያ ፌዴራላዊ ዲሞክራሲያዊ ሪፐብሊክ
(Ityop'iya Federalawi Demokrasiyawi Ripeblik)
Etiópia zászlaja
Etiópia zászlaja		 Etiópia címere
Etiópia címere
Nemzeti himnusz:
Wedefit Gesgeshi Widd Innat Ittyoppya
FővárosaAddisz-Abeba
é. sz. 9°, k. h. 40°Koordináták: é. sz. 9°, k. h. 40°
Államformaköztársaság
Vezetők
ElnökSahle-Work Zewde
MiniszterelnökAbij Ahmed
Hivatalos nyelvamhara, oromo, szomáli, afar, tigrinya [1]
Beszélt nyelvekszámos etnikai nyelv
Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint104 957 438 fő (2017)[2]
Rangsorban12
Becsült127 000 000 [3] fő (2023. szept.)
Rangsorban12
Népsűrűség127 [4] fő/km²
GDP2023
Összes150,299 millió
Egy főre jutó (1423,41$)
HDI (2008)0,503 (155) – 
Földrajzi adatok
Terület1 127 127 km²
Rangsorban26
Víz0,7%
IdőzónaEAT (UTC+3)
Egyéb adatok
PénznemEtióp birr (ETB)
Nemzetközi gépkocsijelETH
Hívószám251
Segélyhívó telefonszám
  • 911
  • 907
  • 939
  • 991
Internet TLD.et
Villamos hálózat220 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • Schuko
  • AC power plugs and sockets: British and related types
  • SEV 1011
  • Type L
  • Type E
Közlekedés irányajobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Etióp Szövetségi Demokratikus Köztársaság témájú médiaállományokat.
térkép szerkesztése

Legalább kilencven etnikai csoportjával és nyelvével [6] egy soknemzetiségű állam és egyben a világ legnépesebb, tengerparttal nem rendelkező országa.[7] Népessége nagyon gyorsan növekszik, 2023. szeptemberi 127 millió fős népességével a Földön a 11. legnépesebb,[3] Afrikában pedig Nigéria után a 2. legnépesebb állam.[8]

A 21. században a gazdasága nagyarányú növekedésnek indult,[9] de még mindig egyike a legszegényebb és legkevésbé fejlett országoknak. Ennek ellenére feltörekvő hatalomként is számon tartják.[10][11]

Neve szerkesztés

Az ókortól 1941-ig leginkább Abesszíniának hívták.

Mai neve a görög Αιθιοπία [Aithiopia] latinosított változata (Aethiopia, Ethiopia), amely a görög Αιθίοψ [Aithiopsz] összetett szóból származik. Az αιθω [aithó] + οπψ [ópsz] alkotóelemek jelentése: aithó = „égni, égek”, ópsz = „arc”, így az együttes jelentésük „égett vagy napsütött arc”, vagyis „ember napsütötte arccal”.[12]

Hérodotosz ókori görög történész az elnevezést Afrika Szaharától délre eső részeire használta, amelyeket akkoriban az Ecumenén (lakható világ) belül ismertek.[13]

Földrajz szerkesztés

Az országnak 5328 km-es határa van: Dzsibutival 349 km, Eritreával 912 km, Kenyával 861 km, Szomáliával 1600 km, Dél-Szudánnal 883 km, Szudánnal 723 km közös határa van.

Domborzata szerkesztés

Etiópia Afrika második legmagasabban fekvő országa Lesotho után, hiszen területének kb. a fele több mint 1200 m magasan fekszik.

Központi részét egy hatalmas fennsík, az ún. Etióp-magasföld uralja és amelyet a Nagy-hasadékvölgy oszt ketté. A fennsík magassága átlagosan 1500–3000 m tszfm., amelyből 4000 métert meghaladó csúcsok emelkednek ki. Az egész masszívumot mély szakadékokkal tagolt hegygerincek és folyóvölgyek jellemzik, főként az északi részen.

Északkeleten fekszik a Danakil-mélyföld félsivatagi vidéke, délkeleten az óceán felé fokozatosan alacsonyodó, bazalttal borított szomáli lépcsővidék határolja.

Az ország legmagasabb hegyei: a Simien-hegységben vannak: Rász-Dasen (4620 m, Afrika 4. legmagasabb csúcsa), Talo (4413 m), Guma Terara (4231 m) és Guge (4203 m). Az országban több vulkán ma is működik.

Az ország fővárosa, Addisz-Abeba is 2370 m magasan fekszik.

 Lásd még: Etiópia vulkánjainak listája
  •  
    Domborzati térkép
  •  
    Műholdkép
Etiópia nagyméretű domborzati térképe (nyitható térkép) >>>>>>>>>>
 
 
Addisz-Abeba
 
Gondar
O g a d e n
O g a d e n
 
Danakil-
mélyföld
 
Tana-tó
 
Dire Dawa
 
Adama
 
Mek’ele
 
Bahir Dar
 
Awassa
 
Jimma
 
Dessie
 
Harar
 
Jijiga
 
Debre Zeyit
 
Etiópia éghajlati térképe
  sivatagi
  félsivatagi
  szavannai
  trópusi
  hegyvidéki
Földrajzi képek
 
Az Etióp-magasföld egy részlete, háttérben a Ras Dashan
 
A Simien Nemzeti Park egy része
 
Simien-hegység
 
Jellemző tájkép az ország északi részén, Tigré államban
 
Wondo Genet
 
Tájkép Addis Zemen és Gondar között
 
A Danakil félsivataga
 
Félsivatagi tájkép, Oromia
 
Vulkánok a Danakil-mélyföldön (Erta Ale)
 
A Kék-Nílus egy vízesése
 
A Simien-hegység egy vízesése
 
Wonchi-tó
 
Az Omo völgyének felső része

Vízrajz szerkesztés

Az ország legjelentősebb folyója a Nílus egyik forrásága, a Kék-Nílus. A Nílus vízrendszeréhez tartoznak még a Sobat, az Atbara és a Tekeze folyók is.

Az Indiai-óceánba ömlik a Dzsubba és mellékfolyója a Shebelle. Lefolyástalan területek vizeit gyűjti össze az Omo és az Avas (Awash).

Etiópia legnagyobb tava a Tana-tó. Az ország legnagyobb krátertava a Shala, a Langano pedig a legmagasabban fekvő tó. A száraz területeken számos sós tó fekszik, legjelentősebb az Abbé-tó. Etiópiához tartozik a Turkana-tó kisebb, északi része is.

Éghajlat szerkesztés

Az ország teljes egészében a trópusokon fekszik, de az Egyenlítőhöz való közelségét ellensúlyozza a domborzat. Az időjárás általában napos és száraz. A csapadék mennyisége délről észak felé csökken, mennyisége és eloszlása azonban résztájanként változó.[14] Rövid esőzések előfordulnak februártól áprilisig, a nagy esőzések pedig június közepétől szeptember közepéig. Míg délen e kétszakaszos esőzések jellemzőek, északon már csak a nyári félév 4–6 hónapában van csapadék.[14]

A keleti, szomáliai (Ogaden) régió, a Danakil-mélyföld és az Afar régió forró, napos és száraz éghajlatú, sivatagi vagy félsivatagi körülményekkel.

Az ország túlnyomó részén az éghajlat jellegzetes magassági övezetekbe rendeződik, ez alapján az éghajlata 3 zónára osztható:

  • 1800 méter alatt van a trópusi forró éghajlat területe, az úgynevezett kolla öv. Az alacsonyabb részeken minden hónap középhőmérséklete meghaladja a 20 °C-ot.
  • 1800 és 2500 m között van a meleg-mérsékelt öv, a vojna dega. Az állandó tavasz birodalma ez, ahol az évi középhőmérséklet 15–19 °C.
  • 2500 m felett van a hűvös-hideg zóna, a dega. Itt az év bármely szakában hajnali fagyok is előfordulhatnak.

Addisz-Abeba napi középhőmérséklete 8 és 24 °C között változik évszaktól függően. Az évi csapadékmennyiség 500 mm. Az ország hegyvidékein 2500 mm is előfordul.

Élővilág, természetvédelem szerkesztés

Képek az élővilágról
 
Szervál
 
Fehérfülű turákó
 
Pelikánok a Tana-tavon
 
Szavannasas egy elgázolt sakál teteménél
 
Krokodil
 
Pávián
 
Hím dzseládapávián
 
Foltos hiénák
 
Fekete mamba
 
Vadszamár
 
Hegyi nyala
 
Nílusi víziló
 
Etióp farkas
 
Lobelia rhynchopetalum
 
Fa termetű Euphorbia

Etiópiában az afrikai kontinens szinte valamennyi vegetációtípusa megtalálható. A „kolla” övben – főként az Etióp-magasföld nyugati lejtőin és a mélyen bevágódott folyóvölgyekben – a trópusi esőerdő kelet-afrikai változata fejlődött ki. A kevesebb csapadékot kapó területeken a szavannák, ligetes, fás-füves puszták uralkodnak. A „vojna dega” öv fennsíkjait egykor hegyi erdők és szavannák borították. A nedvesebb erdők cserjeszintjéből, Kaffa (ma Kefa) régióból származik (és vadon ma is terem) a kávéfajták őse, az arab kávécserje.

A több évezred óta folytatott földművelés az eredeti növényzet nagy részét kipusztította. Csak foltokban maradtak fenn fás-füves pusztaságok. A „dega” öv a nagy kiterjedésű legelők birodalma.

Állatvilága tipikusan afrikai, kelet-afrikai, a jellegzetes patásokkal és ragadozókkal. A főemlősök közül előfordul a törpe fülesmaki, a brazza cerkóf, a nyílt szavannák jellegzetes állata a huszármajom, a kutyafejű, illetve a galléros pávián stb. Sok ragadozó él itt: a macskafélék közül előfordul a gepárd, az oroszlán, a leopárd, a sivatagi hiúz, a cibetmacskafélék sok faja, a hiénafélék közül három faj. A páratlanujjú patások közül a vadszamár, a síkvidéki és a Grevy-zebra. A párosujjú patások jellegzetes képviselői a folyami disznó, a tehénantilop, a Grant-gazella, a homoki gazella, a Thomson-gazella. A nagy testű szarvasmarhafélék közül a kafferbivaly, a jávorantilop, a nagy- és kiskudu. Madárvilága szintén gazdag: strucc, kis flamingó, pirosszemű réce, karvalykeselyű, pelikán, koronás sas stb.[14]

 Lásd még: Kategória:Etiópia állatvilága

Nemzeti parkok szerkesztés

 Bővebben: Etiópia nemzeti parkjainak listája

Természeti világörökségei szerkesztés

Az UNESCO világörökség listájára felvették Etiópia egyik nemzeti parkját:

Környezeti problémák szerkesztés

Az Etiópiát érintő fő környezeti problémák a talajerózió és a talajromlás, az erdőirtás és az erdőpusztulás, a vízhiány, a biodiverzitás csökkenése és a különböző típusú emberi szennyezések.

Bár a biodiverzitást elméletileg számos nemzeti park és más terület védi, az ország politikai és gazdasági helyzete miatt az élővilág helyzete törékeny. Az emberi tevékenység, a kiterjedt erdőirtás és az intenzív orvvadászat károsítja a biológiai sokféleség megőrzését.[15]

A 20. század elején Etiópia területének 35%-át borították fák, de 100 év múlva, a 21. század elejére ennek töredéke maradt.[16][17]

Történelem szerkesztés

 Bővebben: Etiópia történelme
 
A középkori Fasil Ghebbi palotaegyüttese Gondarban

Az Etióp-felföldön az i. e. II. évezred óta biztosan szemita nyelvű népek élnek. Az i. e. I. évezredben már fejlett civilizáció volt itt. 315 után kereszténnyé lett az akkoriban éppen egységes ország. Ez a keresztény hatalom a 6. században átmenetileg a mai Jemenre is kiterjesztette hatalmát, így köze volt az iszlám vallás keletkezéstörténetéhez. Amikor az Etióp-felföldet körös-körül iszlám országok vették körül, Etiópia elszigetelődött, belsőleg elgyengült, a központi hatalom szétforgácsolódott. A 16. században a portugálokkal sikerült kapcsolatot teremtenie, segítségükkel vertek vissza egy nagyon jelentős ellenséges támadást. Az ezt követő időszakhoz kapcsolódik a kora-újkori Etióp Birodalom virágkora, nagyszabású infrastrukturális beruházások valósultak meg és felépült a királyi palotakomplexum, a Fasil Ghebbi is. 1632-ben viszont kiűzték Etiópiából a jezsuitákat és minden más nyugati keresztényt. Ismét az elszigetelődés korszaka következett, 1858-ig. A 19. század második felében ismét megerősödő császári hatalom kiterjesztette dél felé az ország határait, és ahhoz is volt elég ereje, hogy az Adua városánál 1896-ban megvívott csatában visszaverje az olasz gyarmatosító törekvéseket.

Az első világháború kitörésekor Afrikában csak két független állam volt: Etiópia és Libéria. A világháborúban Etiópia nem vett részt, bár Törökország szövetségese volt. A későbbiekben az olasz fasiszták az abesszíniai háborúban ismét megkísérelték Etiópia meghódítását. 1935-ben indított támadásuk nyomán átmenetileg (1941-ig) elfoglalták Etiópiát, és az „Olasz Birodalomhoz” csatolták. Őket a britek űzték el, akik 1944-ben visszaadták Hailé Szelasszié császárnak az uralmat.

Hailé Szelassziét világszerte hősként ünnepelték, a rasztafarik egyenesen istennek látták. De képtelen volt jól kormányozni. Korrupció és éhínségek nyomorították országát. 1974-ben szélsőbalos katonatisztek megdöntötték hatalmát. 1975-ben, máig tisztázatlan körülmények között érte a halál, egyes feltételezések szerint meggyilkolták. A Mengisztu Hailé Mariam által vezetett rezsim a Szovjetunió támogatásával remélte a kitörést az elmaradottságból. Politikájuk tovább súlyosbította a gazdasági nehézségeket. Az éhínségek tovább ismétlődtek és nemzeti alapú gerillaharccal kellett szembenézni Eritreában és Tigre tartományban.

1977-ben Szomália megtámadta Etiópiát. Az ogadeni háborúban az etióp csapatok kubaiak részvételével, jelentős szovjet katonai szállításokkal megtámogatva gyors győzelmet arattak, de a belső nehézségeken nem tudtak úrrá lenni. A Szovjetunió széthullásával nem maradt a rezsimnek támogatója, így végül tagjainak menekülniük kellett az országból a mindent elfoglaló lázadók elől.

Azóta Etiópia többpárti demokrácia. 1993-ban népszavazás eredményeként elismerte Eritrea függetlenségét. Az új Eritreával 1998-ban súlyos áldozatokat követelő határháborúba keveredett. Ezt a konfliktust 2000-re rendezték. Etiópia ma gazdaságilag gyenge, fejletlen ország viszonylag erős hadsereggel. Bár többpárti demokrácia, a választások tisztaságát rendszeresen vitatják.

Legújabban a szomáliai konfliktusba avatkozott be katonailag, megmentve a nemzetközileg elismert kormányt az iszlám felkelőkkel szemben.

2018 júliusában békét kötött Eritreával.[18]

2020-ban, az észak-etiópiai Tigrében háború robbant ki a kormány és a Tigré Népi Felszabadítási Front között.[19] A konfliktus több százezezer ember életét követelte és humanitárius válságot idézett elő. A térségben éhínség tombolt és milliókat (különösen gyerekeket) fenyegetett éhhalál (ennek veszélye még most is fennáll). A háborúba Etiópia oldalán Eritrea is beavatkozott, mivel annak területén is jelentős tigrinya nemzetiségű lakosság él, akik támogatják a tigréi felkelőket. A háborút végül 2023 elejére megegyezéssel zárták a felek.[20]

Államszervezet és közigazgatás szerkesztés

 
A pénzügyminisztérium épülete Addisz-Abebában

Alkotmány, államforma szerkesztés

1974 előtt Etiópia abszolút monarchia volt. Az utolsó császár Hailé Szelasszié volt. Akkor katonák vették át az ország irányítását és szocialista népköztársaság lett.

1991 óta Etiópia szövetségi köztársaság. Az alkotmányt 1995-ben fogadták el. Az ország államfője egyben a parlament elnöke is. A miniszterelnök a legerősebb pártból kerül ki. Parlamentje kétkamarás. A Szövetségi ház 198 képviselővel és a Népi képviselőház 548 képviselővel alkotja a parlamentet, amelyet öt évre választanak meg.

Etiópia az alábbi nemzetközi szervezeteknek tagja: ENSZ, Afrikai Unió, Világbank, IMF.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás szerkesztés

Politikai pártok szerkesztés

 Bővebben: Politikai pártok Etiópiában

Államfők szerkesztés

Államfők 1974 óta

A Derg elnökei:

  • Aman Mikael Andom: 1974. szeptember 12. – 1974. november 17.
  • Mengisztu Hailé Mariam: 1974. november 17. – 1974. november 28.
  • Tafari Benti: 1974. november 28. – 1975. február 3.
  • Mengisztu Hailé Mariam: 1977. február 11. – 1987. május 10.

Etióp Népi Demokratikus Köztársaság:

Etiópia:

  • Tesfaye Gebre Kidan: 1991. május 27. – 1991. május 28.
  • Meles Zenawi: 1991. május 28. – 1995. augusztus 22.

Etióp Demokratikus Szövetségi Köztársaság:

Kormányfők szerkesztés

Kormányfők 1942 óta

Etióp Császárság:

  • Makonnen Endelkachew: 1942- 1957. november 1.
  • Abebe Aragai: 1957. november 27. - 1960. december 15.
  • Imru Hailé Szelasszié: 1960. december 12. - 1960. december 15. (államcsíny)
  • Tsehafti Taezaz Aklilu Abte-Wold: 1961. április 17. - 1974. március 1.
  • Endelkachew Makonnen: 1974. március 1. - 1974. július 22.
  • Mikael Imru: 1974. augusztus 3. - 1974. szeptember 12.

A Derg kormányzása alatt a tisztséget nem töltötték be.

Etióp Népi Demokratikus Köztársaság

  • Fikre Szelasszié Wokderes: 1987. szeptember 10. - 1989. november 8.
  • Hailu Yimenu: 1989. november 8. - 1991. április 26.
  • Tesfaye Dinka: 1991. április 26. - 1991. május 27.

Etiópia:

  • Tesfaye Dinka: 1991. május 27. - 1991. június 6.
  • Tamirat Layne: 1991. június 6. - 1995. augusztus 22.

Etióp Demokratikus Szövetségi Köztársaság:

Közigazgatási beosztás szerkesztés

 
Etiópia államai és a két önkormányzattal rendelkező város
 Bővebben: Etiópia közigazgatása

Etiópiát 1995 óta tíz, etnikai-nyelvi alapon kijelölt szövetségi állam és két önkormányzattal rendelkező város alkotja:

  1. Addisz-Abeba
  2. Afar
  3. Amhara
  4. Benishangul-Gumuz
  5. Dire Dawa
  6. Gambela
  7. Harar
  8. Oromia
  9. Szidama (2020-ban jött létre)[21]
  10. Szomália (Somali)
  11. Déli nemzetek, nemzetiségek és népek (Southern Nations)
  12. Tigré (Tigray)

Védelmi rendszer szerkesztés

Az etióp hadseregről gyakran azt mondják, hogy a környező államok közül a legerősebb és az afrikai kontinens öt legerősebb hadserege közé tartozik.[22] A GFP 2023-ban (Egyiptom, Algéria, Dél-Afrika és Nigéria mögött) a világ 49. legerősebb hadseregének sorolta be.[23]

 Lásd még: Etiópia hadereje

Népesség szerkesztés

Képek
 
Addisz-Abeba, Churchill út
 
Utcakép egy vidéki településről Ogaden régióban
 
Életkép az ország déli részéről, Omo folyó völgye
 
Daró törzsi asszonyok
 
Etióp fiatalok Gondarban
 
Lányok Afar régiójában (ÉK-Etiópia)
 
Emberek Tigré (Tigray) államban (Észak-Etiópia)
 
 
 
Oromók mosnak
 
Hamar törzsi táncosok (DNy-Etiópia)
 
Etióp ortodox keresztény templom
 
Keresztény templom, Awassa
 
Népsűrűségi térkép

Általános adatok szerkesztés

Az ország népessége robbanásszerűen növekszik. Az 1950-es évek vége óta hatszorozódott. Az ország becsült népessége 2023 szeptemberében mintegy 127 millió fő,[3] ezzel (2023-ban) a 11. legnépesebb ország a Földön.[3]

Az évi növekedés 1984 és 1994 között 2,8%, 1994 és 2007 között pedig 2,6%-os volt, amivel Etiópia a leggyorsabban növekvő népességű országok közé tartozik.

A természetes szaporodás mértéke egy 2009-es becslés alapján kimagasló: 32‰ (a nyolcadik legnagyobb).[24] Ennek fő oka, hogy a születési arányszám nagyon magas: 44‰ körüli (a hetedik legmagasabb érték), a termékenységi mutató pedig egy nőre átlagosan 6,1 szülést jelez. A halálozások aránya 12‰.

Etiópia népességének növekedése[25]
Év Népesség (millióban)
1960 22 M
1970 28 M
1980 35 M
1990 48 M
2000 66 M
2010 87 M
2020 112 M
2023 szept. 127 M [3]

2023-ban az átlagos népsűrűség 127 fő/km²,[3] az Etióp-magasföld esetében ennek két-háromszorosa, a keleti országrészé kb. negyede.

Az országban nagyon sok a fiatal: 2023-ban az átlagéletkor 18,8 év.[3]

Legnépesebb települések szerkesztés

 Bővebben: Etiópia városai

2023 szeptemberében a népességének 22,1% -a városlakó (közel 28 millió fő).[3]

A városlakók aránya 1985-ben 11,6%,[3] 1960-ban pedig csak 6,6% volt.[3]

Etnikai megoszlás szerkesztés

 
Etiópia és Eritrea fő népcsoportjai:
  amharák
  oromók
  szomáliak
  tigrinyák

  főváros
  nagyobb város

A 20. században az amharák voltak az államalkotó népcsoport. A legmagasabb réteget az Etióp-magasföld északi és középső részén honos földművelő szemita népek az amharák és közeli rokonaik (pl. a tigrék) képviselik. A déli-délnyugati országrészen a hamita eredetű oromók (gallák) vannak többségben. A déli határvidékeken fekete-afrikai népcsoportok élnek, a keleti területeken szomáliak és afarok, a szudáni határ mentén pedig kisebb negrid népek.

Etiópia legnagyobb népcsoportjai (2007)[26]

népcsoport száma aránya (%) elsődleges lakhely (szöv. állam)
oromo (galla) 25 489 024 34,5 Oromia
amhara 19 870 651 26,9 Amhara
szomáli 4 581 794 6,2 Szomália
tigrinya 4 483 892 6,1 Tigré
szidamo 2 966 474 4,0 Déli nemzetek, nemzetiségek és népek
guragie 1 867 377 2,5 Déli nemzetek, nemzetiségek és népek
welaita 1 707 079 2,3 Déli nemzetek, nemzetiségek és népek
hadiya 1 284 373 1,7 Déli nemzetek, nemzetiségek és népek
afar (danakil) 1 276 374 1,7 Afar
gamo 1 107 163 1,5 Déli nemzetek, nemzetiségek és népek

Nyelvi megoszlás szerkesztés

 
„Etiópia” amhara nyelven írva

Az országban legalább kilencven nyelvet beszélnek.[6] A legnagyobb arányban beszélt az oromo és az amhara.[27][28]

 Bővebben: Etiópia nyelvei

Az országban öt nyelv hivatalos: az amhara, az oromo, a szomáli, az afar és a tigrinya.[1]

Korábban az amhara volt a szövetségi kormány egyetlen munkanyelve, de az 1994-es alkotmány hatályba lépése óta elvesztette egyetlen hivatalos nyelvi státuszát.[29]

Vallási megoszlás szerkesztés





 

Etiópia vallási megoszlása (2007)[30]

  Etióp ortodox (43,5%)
  Protestáns (18,6%)
  római katolikus (0,7%)
  muszlim (33,9%)
  törzsi vallású (2,6%)
  egyéb (0,7%)

Örményország után ez a második legrégebbi keresztény nemzet a világon. 330 körül az Akszúmi Királyság áttért a keresztény hitre.[31] Az ország lakosságnak ma közel 2/3-a keresztény, 1/3-a muszlim.

A 2007-es népszámlálás alapján az emberek legnagyobb része az ősi etióp (kopt) keresztény egyházhoz tartozik (43,5%), amely meghatározó az ország életében. További 18,6% a különböző protestáns felekezetek híve (főleg evangelikalizmus: P'ent'ay), 0,7% pedig római katolikus.

Az oromók egy része, a teljes szomáli lakosság, illetve egyéb kisebb népcsoportok népei azonban az iszlám követői (a teljes lakosság 33,9%-a).

Hagyományos (törzsi), illetve más vallású vagy vallástalan a lakosság 3,3%-a volt a 2007-es népszámláláskor.[32][33]

Szociális rendszer szerkesztés

Gazdaság szerkesztés

 
A Kereskedelmi Bank egy épülete a fővárosban
 
Földművesek
 
Kávészemek
 
Piackép, Dire Dawa
 
A főváros üzleti negyede

Általános adatok szerkesztés

Etiópia GDP-je 2009-ben vásárlóerő-paritás alapján 76,7 milliárd, folyó áron számolva 34,3 milliárd dollár volt. A GDP növekedése jelentős: 2007-ben és 2008-ban több mint 11%, 2009-ben 8%, amivel az országok között a negyedik helyet szerezte meg.[24]

A gyors növekedés ellenére azonban Etiópia még ma is Földünk egyik legszegényebb országa, ahol az egy főre jutó GDP összege mindössze 900 USD, amivel a 228 országot tartalmazó listán a 213-ik helyen található.[24]

Adósságállománya eléri a GDP 32%-át, amitből 12% a külső adósság (4,2 milliárd dollár).

Az ország bruttó nemzeti összterméke (GDP) a Világbank várakozásai szerint 8,2%-kal nőhet 2018-ban, ezzel a növekedési ütemmel az adott évben a világ hat leggyorsabban fejlődő gazdaságai közé tartozik.[34]

Gazdasági ágazatok szerkesztés

Mezőgazdaság szerkesztés

Természeti erőforrásai a népesség számához mérten szűkösek, az alapvető ellátást sem tudják biztosítani, főleg a nagymértékű erózió, illetve az elmaradott technika miatt.

A mezőgazdaság jellege a magassági övekhez igazodik. Az 1800 m-nél alacsonyabb forró övet (kolla) a nomád pásztorkodás jellemzi. Az Avas folyó mentén kisebb cukornádültetvények találhatók. A nedvesebb déli területeken megjelenik a kávé, amely a szabadban és ültetvényeken is terem. A kitűnő minőségű árucikk az ország exportjából 50-60%-kal részesedik, utána a főleg arab államokban keresett katcserje következik.

Az 1800–2500 m magasságban lévő meleg öv (vojna-dega) már a földművelés színtere. Itt terem az ország legfontosabb élelmiszernövénye, a teff (Eragrostis abyssinica), ebből készítik a kenyérhez való finom szemű, jól tárolható lisztet. Az öv magasabb részein megterem a búza, az árpa, illetve a kukorica és a köles. Itt termesztik a nép ellátásában fontos szerepet játszó hüvelyeseket és olajos növényeket (szezám, ricinus, repce), illetve gyümölcsöket. A régebben híres szőlőművelés a filoxéra pusztítása miatt lehanyatlott.

A nappal a földekre kihajtott, éjszaka istállóba zárt szarvasmarháknak a trágyáját eltüzelik, és csak nagyon kis része kerül a talaj javítására, akkor is jobbára a konyhakertekbe.

A magasföld déli, csapadékosabb részén megterem a banánhoz hasonló enszete (Ensete edulis), amely termése ugyan nem ehető, de törzsének anyagából lisztet őrölnek.

A 2500 m-nél magasabban levő hűvös öv (dega), a gyakori fagyok miatt alkalmatlan a földművelésre. A területet az alacsony színvonalú állattenyésztés hasznosítja, amely a mezőgazdaság termelésének 1/4-ét adja, de az ebből a mezőgazdasági ágazatból származó hús és bőr mennyisége kevés.

Etiópia gazdasága a mezőgazdaságon alapul. Ez a szektor adja a GDP 46 és az export 80%-át, miközben a lakosság 80%-át foglalkoztatja. A mezőgazdaság legfőbb problémáit a szárazság, a túllegeltetés, a talajpusztulás, és az erdőirtás okozzák. Valamennyi ok a túlnépesedésre vezethető vissza. Ezen túl a magas adók és a rendkívül alacsony színvonalú infrastruktúra is megnehezíti a termelést és az értékesítést.

A legfontosabb termesztett növények a következők (2007):[35] kávé (325 800 t), hüvelyesek (1,6 millió t, főleg bab), olajos magvúak (120 000 t), gabonafélék (kukorica 3,3 millió t, búza 2,2 millió t, cirok 2,1 millió t), burgonya (525 000 t), cukornád (1,1 millió t) és zöldségfélék (1,1 millió t).

Az állattenyésztés a lakosság 15%-ának ad megélhetést. Etiópiában van Afrika egyik legnagyobb állatállománya. A legnagyobb számban[36] (2007) szarvasmarhát (43 millió), tyúkféléket (36 millió), juhot (26 millió), kecskét (21 millió), szamarat (4,3 millió) és tevét (2,3 millió) tartanak.

Ipar szerkesztés

Az ásványkincsek legnagyobb része feltáratlan, csak nagyon kevés nemesfémet bányásznak. A mennyiségileg jelentős vízenergia még kihasználatlan. A feldolgozóipar gerince a kézművesség. A gyáripar államosított, és a fővárosba tömörül, legfontosabb ágazatai a textil- és élelmiszeripar.

A főváros, Addisz-Abeba az ország központjában fekszik, kereskedelmi, kulturális és közlekedési csomópont. Az afrikai országok által alapított Afrikai Unió központja is itt van, így a városnak politikai szerepe is van.

Az ipar részesedése a gazdaságból mindössze 4%, ám ez az utóbbi években némi emelkedést mutatott. Az üzemek túlnyomó többsége Addisz-Abebában koncentrálódik. Az 1990-es évek végén megkezdődött az állami vállalatok magánkézbe adása.

Legfontosabb ágazat az ipar termelési értékének 40%-át adó élelmiszeripar, valamint a textil- és bőripar, melyeknek szerepe az exportban is jelentős.

A nehézipari ágazatok közül egyedül az acélgyártás emelhető ki, melynek termelése a 2003-as 6000 t-ról 2007-re 110 000 t-ra nőtt[37] (ekkor 2008-ra már 350 000 t kapacitás kiépítését tervezték).

A másik említhető modern iparág a cementgyártás, melynek 1,7 millió tonnás termelése a hazai szükségletek 1/3-át fedezi.

Az ország energiahordozókban szegény, az energiatermelés 90%-át vízerőművek adják. A beépített vízerőművi kapacitás 2007-ben 650 MW volt, melyet további fejlesztésekkel duplájára terveztek emelni.

Kereskedelem szerkesztés

Főbb külkereskedelmi termékei:[38]

  • Exporttermékek: kávé, kat, arany, vágott virág, cink, bőrtermékek, élő állatok, olajos magvak
  • Importtermékek: élelmiszerek, gyógyszerek, kőolaj és kőolajipari termékek, vegyi anyagok, gépek, gépjárművek, textiláruk

Főbb kereskedelmi partnerek 2019-ben:[38]

  • Export:   Kína 17%,   USA 16%, Egyesült Arab Emírségek 8%, Szaúd -Arábia 6%, Dél -Korea 5%, Németország 5%
  • Import:   Kína 27%, India 9%, Egyesült Arab Emírségek 9%, Franciaország 9%, Egyesült Királyság 7%

Az országra jellemző egyéb ágazatok szerkesztés

Közlekedés szerkesztés

A közlekedés képekben
 
A főváros vasútállomása
 
Utcakép Hararban
 
Egy főút tehenekkel
 
A közlekedés egy módja
 
A főváros központjának egy útja
 
Egy távolsági busz
 
Utcakép az Omo völgyének egy településén
 
Hagyományos teherszállítás
 
Bole Nemzetközi Repülőtér terminálja

Közút szerkesztés

Az etióp kormány nagy erőfeszítéseket tett az ország közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése érdekében, de a 2010-es években az ország úthálózatának jelentős része még nem burkolt és csak a száraz évszakban használható.

Vasút szerkesztés

 Bővebben: Etiópia vasúti közlekedése

A vasútvonal hossza 681 km, amely Addisz-Abebából indul és Dzsibuti városban végződik.

Vízi szerkesztés

Etiópia tengerparttal nem rendelkezik, és Eritreával kötött megállapodás szerint Asseb és Massawa kikötőit használta 1997-ig; az eritreai-etiópiai háború óta azonban (2020-ig) csak Dzsibuti és a szomáliai Berbera kikötőjét használta.

Légi szerkesztés

2005-ben becslések szerint 84 repülőtér volt, amelyek közül azonban csak 14-en voltak burkolt futópályák. (2017-ben már 17-en.)[39] Az ország fő légi kapuja a főváros melletti Bole nemzetközi repülőtér.

Telekommunikáció szerkesztés

Hívójel prefix ET, 9E-9F
ITU zóna 48
CQ zóna 37

Kultúra szerkesztés

Hagyományosan a női szerephez tartoznak a háztartási munkák és a gyermeknevelés, ezen kívül a tűzifa és az ivóvíz beszerzése, míg a férfi szerephez a házon kívüli munkák, a földművelés. A házasodási szokások etnikai csoportonként változnak.[40] A vallás a legtöbb etióp számára fontos dolog. A népesség megoszlik a keresztény és az iszlám hitvallók között.

A társadalom nem ismeri el a homoszexualitást és a leszbikusságot, ezek nyilvánosság elé tárását elítélik és büntetik. A körülményektől függően ez jelenthet spontán testi bántalmazást, vagy a törvények általi ítéletet is, ami lehet több hét vagy akár több év is.

 
Az Omo-völgyi Szurma törzs asszonyai agyagkorongot viselnek kilyukasztott alsó ajkukban és fülcimpájukban
Kultúra képekben
 
Az Etióp Ortodox Egyház egy papja jellemző keresztekkel
 
Begena, pengetős, hagyományos hangszer
 
A nyugat-etiópiai Berta törzs esküvői fúvósai
 
Kebero (hangszer - dob)
 
Kalimba (hüvelyujj-zongora) a szurma (suri) törzsnél
 
Lalibela egy sziklatemploma
 
Akszúm romjai
 
Egy asszony kávét készít
 
Városi Habesha asszonyok
 
Asszonyok
 
Az Omo-völgy Hamar törzsének asszonyai
 
Murszi törzs tagjai
 
Jómódú családból származó oromo törzsi gyerekek
 
Városi iskolások
 
Banna törzs
 
Mecset Bahir Dar-ban
 
Keresztény templom a hívőkkel Turmiban
 
Esküvő
 
Menyasszony Tigray tartományban
 
Kézműves tárgy az etióp ortodox papok ábrázolásával

Oktatási rendszer szerkesztés

Az oktatást évezredeken keresztül az Etióp Ortodox Egyház irányította. A világi oktatás a 20. század elején indult meg. 1974 előtt a népesség 90%-a írástudatlan volt, csak a forradalom után indult meg az oktatási rendszer kiterjesztése a vidéki térségekre, így 2000-ben a lakosságnak már csak kb. 60%-a volt írástudatlan. Az írni-olvasni tudók aránya a 15 évesnél idősebb lakosságon belül 2003-ban átlagosan 43% volt, ami a nemek között nagy eltérést mutatott: a férfiaknál 50%, a nőknél 35%.

Az oktatás részesedése a GDP-ből 1992-ben 13%, 1999-ben 4,6%, 2006-ban pedig 6% volt.[24]

A közoktatás 12 évre terjed ki: az általános iskola 6, az alsó középiskola 4, a felső középiskola pedig 2 évig tart. Ezek elvégzése után lehet beiratkozni a kb. 130 főiskola és egyetem valamelyikére. A közoktatás 12 évfolyamán 2008-ban 16 161 528 gyerek tanult, a beiskolázási arány 2004-ben 93,4% volt.

Kulturális intézmények szerkesztés

Kulturális világörökség szerkesztés

 Bővebben: Etiópia világörökségi helyszínei

Az UNESCO szerint a kulturális világörökség részét képezik az alábbi, Etiópiában található emlékek:

Tudomány szerkesztés

Művészetek szerkesztés

A modern etióp zene egyik leghíresebb alakja Mahmoud Ahmed, aki az 1980-as években adta ki s európai barátainak ajándékozta Ere Mela Mela című kazettáját, amivel ismert lett.

Hagyományok szerkesztés

Gasztronómia szerkesztés

Az etiópok nagyon vallásosak, ezért pénteken és szerdán nem esznek húst.

Az etióp konyha leghíresebb étele az indzsera. Az ételeket hagyományosan kézzel eszik (kizárólag jobb kézzel), a húsokat egész apróra vágják, hogy egy-egy indzserából letépett darabbal könnyen meg lehessen fogni, ill. elfogyasztani. Az ételek lehetnek csípős paprikával készültek (kaj = piros), vagy kurkumával (alicsa).

A legnépszerűbb etióp étel a vot (wd) (angol írásmóddal: wot), ami egy pörkölthöz igen hasonló étel, amelyet csirkéből, marhahúsból, bárányból, különféle zöldségekből és fűszerekből készíthetnek.

Turizmus szerkesztés

 
A főváros látványa a Sheraton Hotelből

Főbb látnivalók szerkesztés

 
Ünnepi öltözetben lévő diakónusok a Timkat ünnepi körmenetben (2020. január 19., Washington, D.C., USA)
  • Addisz-Abeba látványa az Entoto-hegyről
  • Lalibela sziklába vájt templomai – A teljes egészében sziklából faragott, ma is működő templomok nagyok, művészileg kifinomultak és többnyire kiváló állapotban vannak.
  • Tana-tó
  • Az ország madárvilága
  • Simien Nemzeti Park – A Simien-hegységben a mély kanyonok és a bizarrul csipkézett hegyek félelmetes tájat formálnak. A Simien-hegység a természeti világ egyik csodája. Etiópia néhány endemikus vadon élő állatfajának fontos élőhelye. A terület kiváló túrázóhely, de autóval is megközelíthető.
  • A Kék-Nílus vízesése Bahir Dar mellett (T'is Isat Fwafwate)
  • Gondar erődvárosa, a Fasil Ghebbi – A királyi zárda falai féltucatnyi középkori palotát és rengeteg legendát rejtenek. Kívülről békés és hangulatos helyek találhatók, köztük a Fasiladas fürdő, a Kuskuam komplexum és a Debre Berhan Selassie templom, amelyet a legenda szerint egy méhraj mentett meg a fosztogató szudáni dervisektől.
  • Akszúm romjai
  • az Omo-völgy alsó szakasza
  • Tiya megalitjai
  • Timkat: a vízkereszt (epifánia) Krisztus megkeresztelkedését ünnepli egy január 19-én kezdődő háromnapos ünneppel. A regáliába öltözött papok mögötti körmenetben a templomi tabotokat (a frigyláda másolatait) Timkat előestéjének délutánján egy közeli vízhez viszik. Másnap reggel a tabotokat sok ének és tánc kíséretében visszaviszik a templomba. Etiópia legszínesebb fesztiválja.
  • Lac Abbé: A világon semmi más nem hasonlítható a Lac Abbé nagy, tüskés mészkőkéményeihez. A tájat forró források tarkítják, és a fumarolákon a gőz feljön a felszínre. Ezek a szürreálisnak tűnő alakzatok geológiai képződmények, a vulkáni tevékenység és a szélerózió évezredes eredményei.
  • Bale-hegység vagy Urgoma-hegység: Az etióp farkas a világ legritkább kutyafaja, de a Bale-hegység 4000 méter magasan fekvő Sanetti-fennsíkján szinte garantáltan megtalálható. A farkasok gyakran óriás vakondpatkányokra vadásznak (lásd: csupasz turkáló). A hegyek elsőrangú túracélpontnak számítanak, de Afrika legmagasabb, minden időjárási viszonyok között járható útján keresztül is át lehet haladni rajtuk.
  • Danakil-mélyföld: Az aktív vulkanikus Danakil-mélyföldön állandó lávató, sárga és narancssárga kénes kőzetek hatalmas mezője található. Ugyanilyen érdekes a szívós afar nép, amely a tűzforró, repedezett síkságon él. Rendszeresen indulnak túrák a mélybe, de az ideutazás nem könnyű az utak, a szolgáltatások és a normális hőmérséklet hiánya miatt. A Danakil-mélyföld barátságtalan, de a felfedezés élménye valódi. Ezt a területet a legjobban egy megbízható utazásszervezővel érdemes meglátogatni.

Javasolt oltások szerkesztés

A malária ellen van gyógyszer. Az egész országban nagy kockázata van a fertőzésnek, kivéve az ország középső és délnyugati részét.

Javasolt az oltás bizonyos területekre utazóknak:

Kötelező az oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Biztonság szerkesztés

A magyar konzuli szolgálat az eritreai, a szomáliai, a szudáni és a kenyai határ térségének 50 km-es övezetét, az Etiópia szomáliaiak lakta régiójának területeit (Fik, Degehabur, Gode, Korahe és Warder), valamint a Déli Nemzetek, Nemzetiségek és Népek államban elhelyezkedő Surma Woredát odautazásra nem javasolja.[41]

Sport szerkesztés

 
Addisz-Abeba stadionja
 
Kenenisa Bekele hosszútávfutó (elöl)

Az etiópok kedvelt sportja a genna, amely hasonlít a gyeplabdához, és amit karácsonykor játszanak.

Etiópia az olimpiákon eddig 38 érmet szerzett (18 arany, 6 ezüst, 14 bronz), mindegyiket atlétikából. Az etióp sportolók mind hosszútávfutásban diadalmaskodtak.

Híres sportolók szerkesztés

Labdarúgás szerkesztés

Az Etióp labdarúgó-válogatott eddig még nem jutott ki a világbajnokságra, de sok kisebb versenyt megnyert már:

Eredmények szerkesztés

Naptár szerkesztés

Etiópiának saját időszámítása van, az etióp naptár. Etiópiában a Julián naptár van érvényben. Néhány fontos nap a Gergely-naptár szerint nézve:

amhara nyelven oromo nyelven kopt nyelven dátum
Ter Amajjii Tubah január 9.
Yakatit Guraandhala Amshir február 8.
Magabit Bitootessa Baramhat március 10.
Miyazya Ebla Baramundah április 9.
Genbot Caamsaa Bashans május 9.
Sane Waxabajjii Ba'unah június 8.
Hamle Adoolessa Abib július 8.
Nehase Hagayya Misra augusztus 10.
Paguemen Qammee Nasi szeptember 6.
Maskaram Fulbaana Tut szeptember 11.
Teqemt Onkoloolessa Babah október 11.
Hehdar Sadassa Hatur november 10.
Tahsas Mudde Kiyahk december 10.

Ünnepnapok szerkesztés

Az ünnepnapok sora szeptember 11-ével, az etióp újévvel kezdődik. Az ortodox keresztény ünnepeket és az iszlám ünnepeket is megtartják.

Dátum magyar neve helyi neve
január 7. Ortodox karácsony Genna
változó Iszlám ünnep 'Īd ul-Adha
január 19. Az Úr megjelenése Timket
március 2. Adwa-i csata napja Ye'adowa B'al
változó Mohamed próféta születésnapja Mawlid an-Nabi
március/április Nagypéntek Siqlet
március/április Húsvét Fasika
május 1. A munka ünnepe  
május 5. A haza napja Arbegnoch Qen
május 28. Nemzeti ünnep (Derg rezsim vége)  
augusztus 18.   Buhe
szeptember 11. Etióp újév Inqut'at'ash
szeptember 27. A szent kereszt feltalálásának napja Meskel
változó A ramadán vége 'Īd al-Fitr

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b One to five: Ethiopia gets four new federal working languages | Africanews. web.archive.org, 2020. december 15. [2020. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. szeptember 8.)
  2. ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
  3. ↑ a b c d e f g h i j Ethiopia Population (2023) - Worldometer (angol nyelven). www.worldometers.info. (Hozzáférés: 2023. szeptember 7.)
  4. ↑ (2023. szept.) - https://www.worldometers.info/world-population/ethiopia-population/
  5. ↑ Staff, City Monitor: Where are the largest cities in Africa? (amerikai angol nyelven). City Monitor, 2023. október 10. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  6. ↑ a b Ethiopia. Ethnologue, 2020
  7. ↑ Bundeszentrale für politische Bildung: Äthiopien | APuZ, 2020. június 15.
  8. ↑ Population Projections for Ethiopia 2007–2037. www.csa.gov.et . [2020. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 25.)
  9. ↑ World Economic Outlook – October 2012 (angol nyelven). Nemzetközi Valutaalap. (Hozzáférés: 2018. október 6.)
  10. ↑ 5 reasons why Ethiopia could be the next global economy to watch (angol nyelven). World Economic Forum , 2019. szeptember 6. (Hozzáférés: 2022. március 10.)
  11. ↑ Africa, Somtribune: Ethiopia Can Be Africa's Next Superpower (brit angol nyelven). SomTribune , 2020. augusztus 29. (Hozzáférés: 2022. március 10.)
  12. ↑ A Greek-English Lexicon. Perseus 
  13. ↑ Perseus Project.
  14. ↑ a b c Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007
  15. ↑ Enjeux environnementaux en Ethiopie - Trip Harmonic. web.archive.org, 2016. március 3. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. szeptember 8.)
  16. ↑ Wayback Machine. web.archive.org. [2008. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. szeptember 8.)
  17. ↑ Environmental Issues in Ethiopia and Links to the Ethiopian Economy. (Hozzáférés: 2023)
  18. ↑ vége a háborúnak Etiópia és Eritrea
  19. ↑ Kitört a polgárháború Etiópiában (Mandiner)
  20. ↑ Fontos megállapodás született Etiópiában a kormány és a tigrinya vezetők között (Magyar Kurír)
  21. ↑ Council ratify Ethiopia’s new ethnic-Sidama statehood. Borkena.com . Borkena Ethiopian News. (Hozzáférés: 2020. július 12.)
  22. ↑ „Military power ranking in Africa 2023, by leading countries”, Statista 
  23. ↑ „2023 Ethiopia Military Strength”, Global Firepower 
  24. ↑ a b c d CIA World Fact Book - Ethiopia. [2018. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 10.)
  25. ↑ Archivált másolat. [2016. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 23.)
  26. ↑ Archivált másolat. [2009. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 21.)
  27. ↑ Population and Housing Census 2007 – National Statistical. Ethiopian Statistics Agency . (Hozzáférés: 2022. június 5.)
  28. ↑ Hudson, Grover (2012. április 19.). „Ethnic Group and Mother Tongue in the Ethiopian Censuses of 1994 and 2007” (angol nyelven). Aethiopica 15, 204–218. o. DOI:10.15460/aethiopica.15.1.666. ISSN 2194-4024. „A Nilo-Saharan people of the Sudan (BENDER 1975: 63); the 1994 census reported 307 ethnic-group members and 301 mother-tongue speakers. Surely mistakenly, the 2007 census reported 880,818 Shitagna speakers, a number reasonably that for Siltigna” 
  29. ↑ HOUSE OF THE FEDERATION. archive.wikiwix.com. (Hozzáférés: 2023. szeptember 8.)
  30. ↑ 2007 Ethiopian census, first draft, Ethiopian Central Statistical Agency (accessed 6 May 2009)
  31. ↑ Christianity in Ethiopia | Natural Incense from Ethiopia. www.boswelliaproject.com. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  32. ↑ https://web.archive.org/web/20120604045256/http://www.csa.gov.et/pdf/Cen2007_firstdraft.pdf
  33. ↑ 2007-es adatok, https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/et.html Archiválva 2018. december 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
  34. ↑ Africa’s economic outlook is promising for 2018, but there are clouds on the horizon. qz.com. (Hozzáférés: 2018. május 13.)
  35. ↑ http://faostat.fao.org/site/567/default.aspx#ancor
  36. ↑ http://faostat.fao.org/site/573/default.aspx#ancor
  37. ↑ http://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/country/2007/myb3-2007-et.pdf
  38. ↑ a b Archivált másolat. [2018. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 10.)
  39. ↑ CIA World Factbook. [2018. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 10.)
  40. ↑ http://www.everyculture.com/Cr-Ga/Ethiopia.html
  41. ↑ https://konzuliszolgalat.kormany.hu/utazasra-nem-javasolt-tersegek

Források szerkesztés

  • Jan Palmowski: Oxford Dictionary of Contemporary World History (Oxford University Press, 2004)
  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004 ISBN 963-9516-63-5
  • Szilassi P.: Ami a bulvárhírekből kimaradt… Etiópia geográfus szemmel Medicina Kiadó, 2014 ISBN 978-9632439-587
  • Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007
  • CIA World Factbook

További információk szerkesztés

Gasztronómiai vonatkozások szerkesztés

)

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Etiópia&oldid=26976209”