Fábiánsebestyén
Fábiánsebestyén község Csongrád-Csanád vármegye Szentesi járásában, a megye északkeleti részén, Szentestől 16 kilométerre keletre.
| Fábiánsebestyén | |||
 | |||
| Fábiánsebestyéni vasútállomás tehervágánygépkocsival | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Csongrád-Csanád | ||
| Járás | Szentesi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dr. Kós György (független)[1] | ||
| Irányítószám | 6625 | ||
| Körzethívószám | 63 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1843 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 27,05 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 71,73 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 41′, k. h. 20° 28′Koordináták: é. sz. 46° 41′, k. h. 20° 28′ | |||
 Fábiánsebestyén
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
| |||
| Fábiánsebestyén weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fábiánsebestyén témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
A Körös–Maros közén helyezkedik el, a Szentes, Orosháza és Szarvas városok által közrefogott háromszög közepe táján, bár a három közül Szenteshez van a legközelebb. Északról és nyugatról is szentesi külterületek határolják, további szomszédjai kelet felől Eperjes, délkelet felől Árpádhalom, dél felől pedig Nagymágocs.
Megközelítése szerkesztés
Központján kelet-nyugati irányban a Gyomaendrőd-Szentes közt húzódó 4642-es út halad keresztül, szomszédai közül Eperjessel a 4403-as, Árpádhalommal a 4449-es út köti össze. A 4445-ös út a 45-ös főúttal köti össze, Szentes belterületének érintése nélkül, és egy szakaszon a közigazgatási határszélén halad el a 4402-es út is.
Vonattal a MÁV 147a számú (Szentes-Orosháza) vonalán érhető el. A vonalnak nem kevesebb mint hat megállási pontja volt a település területén – Szentes vasútállomás felől sorrendben Kórógy, Pusztatemplom, Fábiánsebestyéni csemetekert, Fábiánsebestyén, Mikeccsárda és Almáskert –, de az áthaladó járatok ma már legfeljebb csak Pusztatemplom mh.-nál és Fábiánsebestyén mh.-nál állnak meg. Ez utóbbi egyébként 2009-ig vasútállomásként üzemelt, innen ágazott ki az egykori Fábiánsebestyén–Árpádhalom-vasútvonal, amely 1972-ben szűnt meg.
Története szerkesztés
Néveredete a 13. századbeli templomépítés hatására alakult, mikor a két védszent nevének összevonásával az ismeretlen pogány neve eltűnt, s keresztény néven lett ismeretes.[3] (Szt. Fábián + Szt. Sebestyén)
Adataink szerint a hódtavi csata után telepített kun falu volt.[3] E nép a nagy pusztítás után saját területén a régi kiváltságait megtartva, kapitányok irányítása alatt élt és jobbágyi helyzetben az állattenyésztésen kívül földműveléssel is foglalkozott. Kunszállás jellegét megőrizte, mert fekvésénél fogva is abba a területsávba tartozott, amelyet Máma-homokjával (ma Máma-puszta) a tétényi országgyűlés (1279) után ismét kunokkal telepítettek be.[3] Alárendelt szerepük a 15. században kezdődött. Mindenkor függetleníteni akarták magukat a vármegyei hatóságoktól és ez az oka egyrészt, hogy Fábiánsebestyén falu hol Csongrád, hol Békés és Heves vármegye tartozékaként szerepelt.[3] A mohácsi vész előtt is feltűnik a neve, de már mint földművelő kunok falujáé.[3]
A község első ismert birtokosa a Gutkeled nemzetségbeli Maróthi család volt. Maróthi János macsói bán Zsigmond királytól 1403-ban kapta meg a gyulai uradalmat, és ő építtette a gyulai várat. A Kórógy-ér partján templomot építtetett Szent Fábián és Szent Sebestyén vértanúk tiszteletére.
A 15. század második felében a Hunyadiak családi birtoka, amelyet Hunyadi János halála után Szilágyi Erzsébet örökölt. Mátyás király csak 1487 körül rendelkezett, hogy a családi birtokot fia számára megerősítse. Az 1490. júniusi budai országgyűlés által kijelölt birtokok közé tartozott Fábiánsebestyén is. Corvin János hűséges embereinek meg jutalmazására 1497-ben Gyula várának kötelékéből az enyingi Török családnak adományozta. A Török család eladta Porkoláb Mártonnak, akinek már 1504-ben birtokai között szerepel. A birtokszerzés, ami Porkoláb Mártonnak egész sor népes falut juttatott, királyi megerősítésre szorult. Ezért Porkoláb Márton királyi oklevelet eszközölt ki birtokaira, melyben Fábiánsebestyén is szerepel. Az oklevél kelte 1515 és a budai káptalan adta ki.[3]
1542-ben Izabella királyné hűtlenség miatt Mágócsy Gáspárt (Porkoláb Márton fiát) megfosztotta birtokaitól. Ekkor veszett el számára Fábiánsebestyén, amelyet Izabella megbízottja, Mágócsy András kapott. Rövid idő múlva azonban visszanyerte jószágait, s a testvérek édesanyjuk halála után osztoztak birtokaikon. A családi birtokosztáskor már Csongrád vármegyei helységnek írják az előbbi évektől eltérően. Ebben az időben a Csanádi káptalannak is voltak itt kisebb birtokai.[3]
Az 1552. évi török pusztítások érzékenyen érintették ezt az eléggé népes falut. Bár behódolt falu volt, 1559-ben is Gyula várának kellett adóznia. 1559-től Bornemissza Gergely foglalta el Mágócsy Gáspár birtokait, így a várhoz legközelebb eső Fábiánsebestyént is, amelyet későbben a gyulai várhoz csatolt. Mágócsy Gáspár – a kor szokásainak megfelelően – a protestantizmust kezdettől fogva rákényszerítette a jobbágyokra is. Különösen első neje, Patocs Anna révén terjesztette itt az új hitet. [3]
A török hűbérúr távolléte alatt szabadon garázdálkodtak a portyázó végvári katonák. A 17. században sok panaszt intéztek az erdélyi fejedelemhez, amelyekben a főkérés mindig oltalomlevél elnyerése volt. Így kapott védelmet Móricz Márton Báthory Gábor fejedelemtől a lippai és borosjenői várkapitányok zsarolásai ellen.[3]
1621-ben Bethlen Gábor fejedelem hűtlensége miatt megfosztotta Móricz Mártont, birtokait Fizetés ellenében ruszkai Kornis Zsigmondnak adományozta. 1668-ban Kátay Ferenc kezén van, de mint örökös nélkül álló utolsó férfitag, eladta báró Keglevich Miklósnak 10.000 Ft-ért. 1682-ben már eladás folytán Bereczky Andrásnak is volt itt birtokrésze. 1728-ban Harruckern János kapta, ekkor Szegedhez tartozó puszta.[3]
Az elpusztult község még 1852-ben is puszta.[3] A helyén kialakult tanyás pusztaközség 1874-ben kisközséggé szerveződött.
Lakossága: [3]
- 1869-ben 784,
- 1880-ban 881,
- 1900-ban 1053,
- 1910-ben 1210 fő.
Vallás szerint 1890-ig a reformátusok voltak többségben.[3]
A lakosság megélhetését mindenkor a mezőgazdaság biztosította, a két világháború között Rosenthal Adolf modernül felszerelt uradalmi birtoka működött itt. Az 1940-es években a magyar nép ízlését és a táj építészeti hagyományait őrző mintatervek alapján kezdődött a faluközpont kiépítése. Ma ennek egyedülálló nevezetessége a fából faragott szobrok parkja. A virágokkal díszített falu utcái, terei és lakói évente visszatérő programokkal várják a látogatókat: a május eleji Lovasnapok, az augusztusi Falunapok, az Almabál és a Búcsú. A Szentesi kistérséghez tartozó község jellegzetes alföldi táji környékén számos kirándulási lehetőség, látnivaló található: a középkori település Pusztatemplomának romja a községtől nyugatra 4 km-re a Kórógy-ér melletti dombon található, a népi építészeti emléket képviselő Cserna-féle szélmalom a Gádoros felé vezető út mentén megújult környezetben áll. A falu határában lévő vizek, tavak vonzzák a madárvilágot és a horgászokat. A falutól északra elterülő Cserebökényi puszták növény- és állatvilága a Körös–Maros Nemzeti Park védelme alatt áll. A határ kiváló lehetőséget nyújt lovaglásra, vadászatra (fácán, vadnyúl). A közeli települések nevezetességei: Nagymágocs és Derekegyház kastélya, Szentes termálfürdője és a Széchenyi-liget, a csongrádi Körös-torok, valamint Gyopárosfürdő pihenési lehetőségei, a szarvasi arborétum, Szarvas, Békésszentandrás és a Körös horgászvizei, -üdülői.
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
| Név | Párt | Terminus | Megjegyzés / Források |
|---|---|---|---|
| Csepregi Antalné | KDNP | 1990–1994 | Az 1990-es választási eredmények:[4] |
| Dr. Kós György | független | 1994 óta | Az 1994-es választási eredmények:[5] |
| Az 1998-as választási eredmények:[6] | |||
| A 2002-es választási eredmények:[7] | |||
| A 2006-os választási eredmények:[8] | |||
| A 2010-es választási eredmények:[9] | |||
| A 2014-es választási eredmények:[10] | |||
| A 2019-es választási eredmények:[1] |
Népessége szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2080 | 2032 | 1970 | 1883 | 1846 | 1843 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,6%-a magyarnak, 1,1% németnek mondta magát (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,4%, református 7,9%, evangélikus 1,7%, felekezeten kívüli 33,8% (27,7% nem nyilatkozott).[12]
Nevezetességei szerkesztés
- Pusztatemplom-rom a Kórógy-ér partján
- Cserna-szélmalom
- Szoborpark
- Világháborús emlékmű
- Korábban többször adott otthont fogathajtó bajnokságoknak is.[13]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Fábiánsebestyén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l m Csongrád vármegye - Vármegyei Szociográfiák 1. (Budapest, 1938) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 4.)
- ↑ Fábiánsebestyén települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Fábiánsebestyén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
- ↑ Fábiánsebestyén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Fábiánsebestyén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Fábiánsebestyén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Fábiánsebestyén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 11.)
- ↑ Fábiánsebestyén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Fábiánsebestyén Helységnévtár
- ↑ Fogathajtó bajnokság. [2021. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 9.)
