Farkas Attila Márton

magyar egyiptológus, publicista, antropológus

Farkas Attila Márton, röviden: FAM, írói álnevén: Martin Ethelwolf (Budapest, 1965. július 20. –) magyar egyiptológus, kulturális antropológus, vallástörténész, publicista, esszéista. Kutatási területe a buddhista vallástörténet, vallásfilozófia, valamint az ókori egyiptomi túlvilághit. Tudományos munkássága mellett a baloldali és ökopolitikai publicisztika egyik vezető alakja. A 2000-es években Puzsér Róberttel közösen filmkritikákat írt és filmekkel kapcsolatos rádióműsort is vezetett, de azóta is számos téren együttműködnek.

Farkas Attila Márton
SzületettFarkas Attila Márton
1965. július 20. (58 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaegyiptológus, kulturális antropológus, publicista
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Egyetemi tanulmányainak megkezdése előtt a Buddhista Misszió által fenntartott Kőrösi Csoma Sándor Intézetben tanult buddhista filozófiát és szanszkrit nyelvet. 1990 és 1992 között a Történelmi Igazságtétel Bizottság megbízásából az 1956-os forradalom után kivégzett személyek anyagait kutatta. Kezdetben régészetet tanult az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, majd megkezdte egyiptológiai és kulturális antropológiai tanulmányait, amikből 1996-ban, illetve 1997-ben diplomázott. 1997 és 2000 között PhD-tanulmányokat folytatott az ELTE-n, doktori értekezését 2005-ben védte meg.

1994 és 1997 között A Tan Kapuja Buddhista Főiskola oktatója volt, ahol a buddhizmus alapjait és vallástörténetét oktatta. 1995-ben ösztöndíjasként résztvevője a thébai magyar expedíció ásatásainak. 1998 és 2003 között a Luft Ulrich vezette keleti sivatagi expedíció tagja volt, itt sziklarajzokat és -feliratokat dolgozott fel. PhD-ösztöndíjasként az ELTE egyiptológiai tanszékén oktatott. 2002 és 2003 között Budapest Főváros Levéltára támogatásával a Történeti Hivatalban kutatott a késő-kádári korszak gödöllői ellenzéki mozgalmairól. 2004-től az MTA Kultúrakutató Intézete szimbólumkutató csoportjának kutatója. Emellett 2003 és 2005 között sajtótörténeti kutatást végzett az idegenség fogalmáról az 1945 és 2000 közötti időszakban. Ugyanekkor a Debreceni Egyetem-ELTE Társadalomtudományi Kar támogatásával életútinterjúkat készített a magyarországi holokauszt egyes túlélőivel. 2005-ben visszatért a buddhista főiskolára, ahol a Kelet-Nyugat Kutatóintézet egyik alapítója és oktatója lett.

Oktatói és kutatói tevékenységén kívül aktív publicisztikai tevékenységet is folytat. Írásai elsősorban a baloldali, illetve ökopolitikai gondolkodás, valamint a magyarországi szélsőjobboldal helyzetével foglalkoznak, de irodalomkritikai cikkeket is írt. Neveltetésénél fogva a jobboldalon kezdte a politizálást. 1984-ben barátaival Isaszegen síremléket állított a szovjet és román csapatok ellen harcoló magyar katonáknak, ami az első ilyen emlékmű az országban. 1989 januárjában belépett a Független Kisgazdapártba (FKGP), és aktívan részt vett Roszík Gábor első ellenzéki országgyűlési képviselő helyi kampányában. 1999-ben, a Seattle-ből kiinduló antiglobalizációs mozgalmak hatására fordult a rendszerkritikai baloldal felé. Tagja volt az Attac-nak és rendszeresen publikált az indymedia.org-on is. A Lehet Más a Politika kezdeményezés egyik alapítója volt. A 2014-es országgyűlési választáson a 2009-ben párttá alakult ökopolitikai szervezet országos listáján szimbolikus helyen szerepelt, azonban később eltávolodott tőlük.

Ezenkívül több film elkészítésében is részt vett (Az eskü – forgatókönyvíró, Géniusz, az alkimista – írói konzulens). 1993 és 2001 között több műsora volt a Tilos Rádióban. 2009 és 2011 között A hét mesterlövésze címmel heti rendszerességgel filmeket feldolgozó rádióműsort vezetett Puzsér Róberttel közösen. Ezenkívül a Bëlga együttes Arany című lemezén több dal szövegírója volt. Harrison Fawcett (Fonyódi Tibor) róla mintázta Aranypiramis c. kalandregénye őrült egyiptológus főszereplőjét, Martin Ethelwolfot, de a műben Farkas A. Marton néven is megjelenik, mint a sírrablók szövetségének legendás alapítója.

2011-től Puzsér Róberttel és meghívott vendégeikkel vezeti az Apu azért iszik, mert te sírsz! című rendezvénysorozatot, amely társadalmi problémákat és spirituális, kulturális kérdéseket feszeget.

Könyvei szerkesztés

  • Ísvarakrisna: A számvetés megokolása – Patandzsali: Az igázás szövétneke (Tenigl-Takács Lászlóval, 1994)
  • Buddhizmus Magyarországon. Az alternatív vallásosság egy típusának anatómiája (1998)
  • Az alkímia eredete és misztériuma (2001)
  • Filozófia előtti filozófia. Szimbolikus gondolkodás az ókori Egyiptomban (2003)
  • Arrobori, avagy a honi politikai közbeszéd természetrajza (2006)
  • Az edény széttörése – Bevezetés az iszonyológiába (2007)
  • A zsidók szégyene (tézisdráma Puzsér Róberttel, 2014)
  • Apu azért iszik, mert te sírsz! (Puzsér Róberttel, 2016)
  • Céljainkon túl – 21. századi buddhista tanulmányok a tudat, az idő és a valóság természetéről (2020)
  • Apu azért iszik, mert te sírsz! – A jövő az, ami lenni szokott (Puzsér Róberttel, 2022)
  • Patandzsali: Jóga-szútra (Tenigl-Takács Lászlóval, 2022)
  • Spiritusz – Hermetika a 21. században (2022)

Források szerkesztés