A fejszámolás szó szerint értendő fogalom, jelentése fejben számolni. Az alábbi cikkben különböző hasznos és érdekes trükkök találhatók, melyek által nem csak leegyszerűsíthetjük a fejben való számításainkat, hanem biztos tudásra is szert tehetünk vele. Hogyan kell két-háromjegyű számokat fejben négyzetre, köbre emelni? Háromjegyű számokat összeszorozni, osztani és gyököt vonni belőlük?

Mindenki képes rá, hiszen a fejszámolás nem veleszületett képesség. Mindenki képes határok nélkül fejleszteni a memóriáját, logikáját és matematikai készségét. Egy idő után a sok gyakorlás miatt az ember képes ráérezni egyre gyorsabban a matematikai műveletek könnyebb útjára, így egyre gyorsabban jut majd el majd a végeredményhez is.

A fejszámolás titkainak értékéből nem von le az, ha tudják, hogyan működik. Mikor a számtan megy, akkor nem akadunk el magával a számolással, és a számok csodálatos természetére. A fejszámolás elsajátításával a racionális számok olyan gyorsan eszedbe jutnak majd, hogy a fejedben kicsit több hely marad azon gondolkodni, miért működik így a világ, és rájössz arra, hogy a természetben mindennek megvan a végeredménye'” – Bill Nye

Szorzás 11-gyel szerkesztés

Kétjegyű számok szorzása szerkesztés

Könnyen észrevehető egy érdekes szabályosság kétjegyű számok és 11 szorzása esetén. Főleg, ha nincs benne 10-es átlépés. Nézzük meg egy példán, miről is van szó:

 

A szabály, hogy adjuk össze a szám számjegyeit, és írjuk be a két szám közé.

 

Az eredmény 594, mert

 

A következő, a tízes átlépés. Mi történik a következő szorzásnál?

 

Ugyanúgy összeadjuk a számjegyeket.

 

Mivel tízes átlépés történt, az 1-et hozzáadjuk a szám első jegyéhez, és a 3-ast pedig beírjuk a két szám közé, ahogy eddig csináltuk. Tehát a szorzás így néz ki:

 
 

Háromjegyű számok szorzása szerkesztés

Ha háromjegyű számot szorzunk 11-gyel, össze kell adni az első és a középső számjegyet, a középső és az utolsó számjegyet, majd be kell írni őket az első és az utolsó számjegy közé. Például:

 

Ha tízes átlépés történik:

 

Ugyanúgy összeadjuk a számjegyeket, mint az előző példában.

  és  

Először 1-et hozzáadunk a 9-hez az első tízes átlépés miatt és leírjuk mellé a 7-est. Ezután nézzük a 15-öt. Mivel itt is tízes átlépés van, 1-et hozzá kell adnunk az előző számjegyhez, a 7-hez, utána pedig leírhatjuk az 5-öst, majd végére a 7-est.

 
 

Természetesen a módszer többjegyű számokra is működik.

 
 
 
 

A módszer helyessége azonossággal belátható:

Ha  , akkor

 

Négyzetre emelés szerkesztés

5-re végződő számok szerkesztés

Amikor egy szám 5-ösre végződik, akkor egy egyszerű szabály alapján rögtön kiszámolhatjuk a négyzetét. Vegyünk egy kétjegyű számot:

 

Vegyük az első számjegyet, szorozzuk meg a nála 1-gyel nagyobb számmal, majd írjuk oda a végére a 25-öt.

 

A 100-zal való szorzás csak formailag szükséges, mert a 72 két helyiértékkel előrébb van mint a 25.

A tétel könnyen bizonyítható:

Ha  , akkor

 

Egy különleges eset szerkesztés

Tegyük fel, hogy két olyan kétjegyű számot szorzunk össze, melyeknek első számjegye megegyezik, második számjegyeik összege pedig 10. Ilyenkor az első számjegyet megszorozzuk a nála 1-gyel nagyobb számmal, ezt leírjuk, majd a végére az egyes helyiértékeken álló számjegyek szorzatát tesszük.

 
 

A módszer helyessége azonossággal belátható:

Ha  , akkor

 

Négyzetre emelés általánosan szerkesztés

Vegyünk egy kétjegyű számot. Legyen ez a 67. A 67-et kerekítjük tízes helyiértékre, így lesz belőle 70. Mivel 3-mal tértünk el, ezért a 67-ből levonjuk a 3-at. Így kaptunk két számot: A 70-et és a 64-et. Szorozzuk össze őket és adjuk hozzá az eredeti szám és a kerekített szám különbségének négyzetét.

 

A magyarázat a következő algebrai összefüggés:

 

Összeadás szerkesztés

Kétjegyű számok szerkesztés

Három- és többjegyű számok szerkesztés

Kivonós módszer szerkesztés

Kivonás szerkesztés

Kétjegyű számok szerkesztés

Három- és többjegyű számok szerkesztés

Komplementerek szerkesztés

Szorzás szerkesztés

Egyjegyű számok szorzása többjegyűvel szerkesztés

Többjegyű számok szorzása többjegyűvel szerkesztés

Komplementerek használata szerkesztés

Osztás szerkesztés

Gyökvonás szerkesztés

Érdekességek szerkesztés

Kamatos kamat, adójárulék stb. szerkesztés

A fejszámolás története szerkesztés

Fejszámoló művészek szerkesztés

Lásd még szerkesztés

Irodalomjegyzék szerkesztés

  • Arthur Benjamin & Michael Shermer: Fejszámolás, Partvonal Kiadó, 2006

Külső hivatkozások szerkesztés