Fekete Pál (operaénekes)

(1900-1959) magyar operaénekes, színész

Fekete Pál, eredeti nevén: Vörös Pál (Budapest, 1900. november 4. – Budapest, Terézváros, 1959. január 3.)[4] magyar operaénekes (tenor), színész. A magyar operajátszás történetének egyik legkiválóbb karakter- és buffótenorja. A második világháború előtt nagy népszerűségre tett szert „slágerénekesként” és filmszínészként is.

Fekete Pál
1958-ban a Magyar Rádió stúdiójában
1958-ban a Magyar Rádió stúdiójában
SzületettVörös Pál
1900. november 4.[1][2]
Budapest
Elhunyt1959. január 3. (58 évesen)[1][2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaBruszt Margit
(h. 1935–1959)
SzüleiVörös István
Pollák Mária Sára
Foglalkozása
  • operaénekes
  • táncdalénekes
  • filmszínész
Iskolái
SírhelyeFarkasréti temető (8/1 (8/A)-1-176)[3]
Zenei pályafutása
Aktív évek1917–1959
KiadókHomocord
Hangtenor

A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete Pál témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában tanult, amit 1916-ban[5] fejezett be. Az alig tizenhét éves fiút a Belvárosi Színház szerződtette. Fellépett az Apolló Kabaréban, az Andrássy úti Színházban és a Fővárosi Operettszínházban, közben százszámra készítette a lemezeket slágerekből és operettrészletekből. 1928-ban szerepelt először filmben. A színészi működés mellett végezte el a Zeneakadémia ének szakát, majd 1929–30-ban Berlinben képezte tovább magát. Visszatérésekor a Magyar Királyi Operaház szerződtette kórustagnak. 1931-ben kapott először egy kis szólószerepet, a Strázsamesterét a János vitézben. Filmes karrierje is folytatódott.

1939-ben a második zsidótörvény miatt eltávolították az Operából és a szórakoztatóiparba kényszerült. 1941-ben a Kamara Varietében, 1943–44-ben a Komédia Orfeumban lépett fel. A felszabadulás után magánénekesként térhetett vissza a Magyar Állami Operaházba. Pályája csúcspontját az Otto Klemperer budapesti évei alatt felújított Hoffmann meséi négyes tenorszerepe jelentette (ez a darab is a zsidótörvények miatt hiányzott a repertoárról). Korai haláláig a társulat vezető comprimario énekesévé tette kiváló színészi képessége. Örökébe Kishegyi Árpád lépett.

Sírja a Farkasréti temetőben található [8/A-1-176].[6]

Szerepei szerkesztés

Magyar Rádió szerkesztés

  • Kemény Egon–Gál György Sándor–Erdődy János: Komáromi farsang (1957), daljáték 2 részben

Filmjei szerkesztés

Diszkográfia szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b Catalog of the German National Library (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  3. http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. szeptember 22.
  4. Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 9/1959. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 11.)
  5. Egyes források szerint 1920-ban.
  6. Adatlapja Archiválva 2019. május 30-i dátummal a Wayback Machine-ben a Nemzeti Örökség Intézetének honlapján.
  7. Kemény Egon: Ma éjjel CD

Források szerkesztés