Fekete kökörcsin
A fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans) a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó mezei kökörcsin (Pulsatilla pratensis) egyik alfaja, illetve egyes szerzők[1] szerint önálló faj (Pulsatilla nigricans). Ismert feketéllő kökörcsin névalakja is.[2]Magyarországon védett, természetvédelmi értéke: 10 000 Ft.
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 10 000 Ft | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Pulsatilla pratensis subsp. nigricans (Störck) Zämels | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete kökörcsin témájú kategóriát. |
Megjelenése, felépítése szerkesztés
Bókoló, egyesével álló virágai csaknem teljesen feketék (enyhén lilásbíbor színűek). Levelei szeldeltek, szőrözöttek, selymesen borzasak. Sok hosszú, gyapjas, megcsavarodott bibeszállal ékes termése tollforgóra emlékeztet.
Életmódja, termőhelye szerkesztés
Félszáraz gyepek, sziklagyepek, sztyeppek növénye. Szereti a homokos talajt, a meleg, déli lejtőket, még a futóhomokon is megtelepszik.
Március–áprilisban virágzik. Gyakran nyílik együtt a tavaszi hériccsel és a leánykökörcsinnel. Szőrbóbitás magvait a szél messze röpíti, és azok árvalányhajéhoz hasonlóan, dugóhúzószerűen fúródnak a talajba. Magyarország több tájegységén megtalálható növényfaj, többek között a Cserhátban,[3][4] a Jászságban,[5] a Kisalföldön,[6] a Keszthelyi-fennsíkon,[7] a Pilisben,[8] a Mátrában,[9] valamint a Csombárdi-réten.[10]
Felhasználása szerkesztés
Mérgező növény, de gyógyhatású anyagokat is tartalmaz. Gyógyítottak vele juhhimlőt, de alkalmazták festésre is.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ D. Nagy Éva: Vadvirágok 2. Búvár Zsebkönyvek, Móra, 1976., p. 8.
- ↑ Csapody István – Csapody Vera – Jávorka Sándor: Erdő-mező növényei. Illusztrálta: Csapody Vera. Lektorálta: Priszter Szaniszló. Budapest: Natura. 1980. 96. o. ISBN 963-233-063-3 Készült Jávorka Sándor – Csapody Vera: Erdő-mező virága c. mű anyagának felhasználásával
- ↑ [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol51_p61-62.pdf Adatok a Cserhát flórájához]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
- ↑ Felhagyott szőlők botanikai és tájtörténeti vizsgálata az Északi-Cserhátban. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
- ↑ A Jászság flórája. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
- ↑ [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol171_p3-176.pdf A Kisalföldi meszes homokpuszta növényélete – egykor és ma. 100 éve jelent meg Polgár Sándor első leírása a győri homoki sztyeppvidékről]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
- ↑ A Gyötrős-tető (Keszthelyi-hegység) védett növényei. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
- ↑ A Pilis északi területének természeti értékei. termeszetvedelem.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
- ↑ [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
- ↑ Csombárdi-rét Természetvédelmi Terület (PDF). Duna-Dráva Nemzeti Park. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 17.)
Források szerkesztés
- Az első hazai vadvirágok
- Dr. Endrédi írása
- D. Nagy Éva: Vadvirágok 2. Búvár Zsebkönyvek, Móra, 1976., p. 8.
