Felőr
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Felőr (románul Uriu, németül Er) községközpont és falu Romániában Beszterce-Naszód megyében.
| Felőr (Uriu) | |
 | |
| A felőri református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Község | Felőr |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 427365 |
| Körzethívószám | 0x63[1] |
| SIRUTA-kód | 35278 |
| Népesség | |
| Népesség | 1399 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 610 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 200 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 12′, k. h. 24° 03′Koordináták: é. sz. 47° 12′, k. h. 24° 03′ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Déstől 15 km-re északkeletre, az E-58-as út mellett, a Nagy-Szamos jobb partján fekszik, sík téren, közepén folyik keresztül a határán eredő kis, ma Styubej patak, az egykori Giczi gödrének két oldalán.
Története szerkesztés
1332–1337-ben Eer vagy Eur néven említik először. 1405-ben-Felewr.1580-ban Fel-Őr. 1612-ben-Feleör, 1750-ben Fell-Őr, 1831-ben románul Uriu de Sus, 1910-ben 1217, többségben magyar lakosa volt, jelentős román kisebbséggel. Kezdettől fogva Csicsóvár tartozéka volt s azután is, hogy 1405-ben a losonczi Bánffyak kezére került. A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Dési járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 3540 lakosából 2527 román, 969 magyar, 42 cigány és 1 német volt.
Látnivalók szerkesztés
- A falu keleti végén a Szamos partján korai magyar földvár sáncai látszanak.
- A falunak 15. századi gótikus református temploma van. Azóta több újításon ment keresztül, közelebbről 1896-ban, mely alkalommal a mészréteg alól több felirás került elő. Az északi oldalon a bejáróval szemben vakolatba vésve: „HOC TEMPLVM RENOVATUM EST PROPRIO AERE CIRCUMSPECTI VIRI JAKOBI ZEPHI AD MEMORIAM SUI NOMINIS SEMPITERNAM ANNO REPORATAE (?) SALVTIS. MDCXXII. JULI XIII.” A keleti oldalon az ivezet felett: „Anno MDCLXXVI.” A szószék felett a koronán pelikán és e felirat: Anno 1684 die 21 Septembris Col. 3. V. 2. idézete után „Szabó Jánosné Erdős Kata és unokái.” Az északkeleti falban kivül egy gömb alakú kö van, a népbeszéd azt álitja, hogy egy ágyúgolyó.
- A csiktusnádi Betegh család kúriája, átépítve klasszicista stílusban az 1870-es évek táján. Jelenleg kábeltévé-társaság és kocsma működik benne, a hátsó részében családok is laknak.
- "Kendertó"- a tó több mint 90 éve létesült - régebb ott áztatták a kendert, most "Balta lui OTTO" néven ismert és kitűnő horgásztó.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
.svg){kind=small}