Wikipédia

Felix Salten

Felix Salten, Salzmann Zsigmond (Pest,[1] 1869. szeptember 6. – Zürich, 1945. október 8.) magyar származású osztrák író. Nevét 1923-ban írt munkája, a Bambi tette világhírűvé. Németországban 1936-ban betiltották a könyveit. Két évvel ezután Bécsből menekülnie kellett és a svájci Zürichbe költözött.

Félix Salten
Felix Salten 1910 körül
Felix Salten 1910 körül
Élete
Születési névSiegmund Salzmann
Született1869. szeptember 6.
Osztrák–Magyar Monarchia, Pest
Elhunyt1945. október 8. (76 évesen)
Svájc, Zürich
SírhelyIsraelite Cemetery Lower Frisian Mountain
SzüleiPhilipp Salzmann
HázastársaOttilie Metzeles
GyermekeiAnna Katharina Rehmann-Salten
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)kritika, novella, utazási könyvek és esszé jellegű írások
Első műveBambi (1923)
Fontosabb műveiBambi (1923)
KitüntetéseiBécs város díszpolgára (1931)
Félix Salten aláírása
Félix Salten aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Félix Salten témájú médiaállományokat.

Fiatalsága szerkesztés

Siegmund Salzmann néven született Pesten, majd háromhetes korában családja Bécsbe költözött. Apja, Salzmann Fülöp, a pesti sürgőny iróda ügykezelője, anyja Singer Mária.[2] A 19. század végén több más zsidó család is kivándorolt Magyarországról Ausztriába, miután 1867-től ott lehetőségük nyílt a teljes állampolgárság elnyerésére. Amikor apja csődbe jutott, kénytelen volt iskoláit korán abbahagyni és munkába állni egy biztosítási irodában. Emellett versekről és könyvekről írt ismertetőket újságokban. Közben csatlakozott a Fiatal Bécs Körhöz. Bécsben felvették a „Zur Wahrheit” nevű szabadkőműves páholyba.

Munkássága szerkesztés

1887-től hírlapíró Bécsben; 1890-től 1892-ig szerkesztője volt az Allgemeine Kunst-Chroniknak, melybe az irodalmi rovatot is írta; azután a Wiener Allgemeine Zeitung szerkesztőségébe lépett. Ezeken kívül munkatársa volt a Frankfurter Zeitung, N. Illustrirte Zeitung, a Gartenlaube és a Freie Bühnenek.

1902-ben Émile Zoláról írt nekrológja ismertette meg nevét a szélesebb irodalmi körökkel, majd hamarosan elismert kritikusként teljes munkaidőben jelentetett meg művészeti és színházi kritikákat a bécsi sajtóban. 1901-ben megalapította Bécs első, de rövid életű irodalmi kabaréját. 1900-ban publikálta első, rövid történetekből álló gyűjteményét. Ezután majd minden évben publikált valamilyen művet, novella- és esszégyűjteményt, utazási könyvet, regényt. Továbbra is jelentetett meg írásokat szinte az összes fontosabb bécsi lapban. 1925-ben elnöke lett az osztrák P.E.N. klubnak, mely tisztséget 1934-ig viselte.

Leghíresebb munkája a Bambi, melyet 1923-ban írt. 1928-ban fordították angolra. Az angol fordítást Thomas Mann ajánlotta a rajzfilmkészítő Walt Disney figyelmébe. 1933-ban 1000 dollárért eladta a megfilmesítési jogot Sidney Franklin rendezőnek, aki később továbbadta a Walt Disney stúdiónak. 1942-ben került a mozikba az írása alapján készített film. Később még írt más regényeket is a Bambi szereplőivel, többek közt a Bambi gyermekei-t és egy mókus életéről szóló regényt, a Perri-t. Az állatregényeken kívül más műfajokban is megfordult, Josephine Mutzenbacher álnéven írt több pornográf regényt is, az egyik Magyarországon Egy bécsi kurva emlékei címmel jelent meg.

Ottilie Metzl színésznővel kötött házasságából két gyermeke született, Paul és Anna-Katherina. Az 1930-as években a nácizmus előretörése miatt egyre veszélyesebbé vált az életük, Adolf Hitler 1936-ban betiltotta könyveit. Két évvel ezután Bécsből a svájci Zürichbe költözött, majd haláláig ott élt.

Magyarul megjelent művei szerkesztés

  • Művészek feleségei; ford. Rózsa Géza; Lampel, Bp., 1911 (Magyar könyvtár)
  • Frohgemuth Olga. Egy színésznő regénye; ford. Pajzs Elemér; Tevan, Békéscsaba, 1918
  • Bambi. Regény; ford. Fenyő László; Pantheon, Bp., 1929 (A kiválasztottak)
  • A szőnyeg. Egy és más a szőnyegekről, e nélkülözhetetlen iparcikk minden barátjának ajánlva; ford. Herczeg Géza; Fischer, Wien, 1930
  • Flórián; ford. Sz. Sőtér Gyuláné; Franklin, Bp., 1937 (Külföldi regényírók)
  • Perri. Egy mókus regénye; ford. Dormándi László; Pantheon, Bp., 1938
  • Bambi gyermekei. Történet az erdőről és lakóiról; ford. Juhász Vilmos; Pantheon, Bp., 1940
  • Renni. Egy szanitéckutya története; ford. Juhász Vilmos; Pantheon, Bp., 1941
  • Tizenöt nyulacska. Sorsok erdőn, mezőn. Regény; ford. Kassai Zoltán; Griff, Bp., 1943
  • Jó pajtások. Történetek állatokról, erdőről, mezőről; ford. Kassai Zoltán; Griff, Bp., 1944
  • Veronka kedves; ford. Kondor László; Halász, Bp., 1946
  • Amiről az erdő mesél; ford. Kassai Zoltán; Magyar Téka, Bp., 1947
  • Legszebb mesék; ford. Palotai Boris; Athenaeum, Bp., 1948
  • Bambi. Erdei élettörténet; ford. György Ferenc; Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, Bratislava, 1957
  • Bambi gyermekei; ford. György Ferenc; Móra, Bp., 1968
  • Bambi gyermekei; ford. Stark Ferenc; Móra, Bp., 1992
  • Hopsz és társa; ford. Kassai Zoltán, átdolg. Dibás Gabriella; Gulliver, Bp., 1992
  • Bambi. Erdei történet; ford. Nádori Lídia; Móra, Bp., 2013
  • Bambi; újra elmesélte Elke Leger, ford. Kincses Edit; Ciceró, Bp., 2016 (Klasszikusok kisebbeknek)
  • Bambi; ford. Tekei Erika; Roland, Bp., 2016 (Olvastad már?)
  • Renni. Egy mentőkutya története. Regény; ford. Juhász Vilmos; K.u.K., Bp., 2016
  • Bambi; Bookman, Héderfája, 2017

Egyéb szerkesztés

  • Bambi. Felix Salten meséje alapján; ill. Walt Disney; Mladost, Zagreb 1960 – képes mesekönyv
  • Chászárné Simon Aliceː Olvasmánynapló Felix Salten Bambi című regényéhez; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1997 (Olvasmánynapló-sorozat)

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. [2014. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 24.)
  2. ↑ familysearch.org - Izraelita Hitközseg, Pest - Siegmund Salzmann - 1869. Sep 6.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Felix_Salten&oldid=24006040”