Wikipédia

Fellner Sándor

(1857–1945) magyar építész

Toronyi Fellner Sándor (Pest, 1857. január 21.[1] – Budapest, Erzsébetváros, 1945. január 14.)[2] zsidó származású magyar építész, a századforduló jelentős alkotója. Fő műve a Pénzügyminisztérium régi palotája a budai várban, illetve a Legfelsőbb Bíróság épülete a pesti Markó utcában.

Fellner Sándor
Született1857. január 21.
Pest
Elhunyt1945. január 14. (87 évesen)
Budapest VII. kerülete
Nemzetiségemagyar
Iskolái
Munkái
Jelentős épületeiPénzügyminisztérium Budán, Frankel Leó úti zsinagóga, Gerbeaud-ház, Ritz Szálló (Budapest)
A Wikimédia Commons tartalmaz Fellner Sándor témájú médiaállományokat.

Életpályája szerkesztés

Fellner Antal (1807–1881)[3] és Heiman Borbála (1837–1901)[4] fia.[5] A budapesti Műegyetem, a bécsi művészeti akadémia (Akademie der bildenden Künste), majd a párizsi szépművészeti iskola (École des Beaux-Arts) növendéke volt. Huszonkét éves korától Budapesten élt és alkotott. Eklektikus stílusban magánvillákat, bérházakat, és vidéken kastélyt épített. Az esztergomi Bakócz-kápolna felméréséről készült jelentését Pulszky Károllyal közösen publikálta. Halálát tüdőgyulladás okozta.

Családja szerkesztés

Első felesége Goldstein Ida (1868–1907)[6][7] volt, akitől 1895. március 4-én megszületett Kálmán nevű fia.

Második felesége Haas Zsófia (1868–1945)[8] volt, akivel 1911. március 6-án Budapesten kötött házasságot.[9]

Fia: Fellner Kálmán Antal György (1895–?). Menye 1923–1939 között: Szilassy Janka.[10]

Unokái: Fellner György és Fellner Sándor.[11]

Unokaöccse Fellner Ferenc orvos, operaénekes.

Ismert épületeinek listája szerkesztés

 
A Tökölyanum emléktáblája
  • 1881: Mezőtúri kaszinó és bazárépület – csak tervek készültek róla, végül nem épült meg[12]
  • 1884–1885: Villaépület, Budapest, Rippl-Rónai utca 11. / Andrássy út 124.[13]
  • 1886: Vasvári Pál utcai zsinagóga, Budapest, Vasvári Pál u. 5, 1061[14]
  • 1887: Sternthal-bérház, Budapest, Andrássy út 12., 1061[12]
  • 1887–1888: Frankel Leó úti zsinagóga, Budapest, Frankel Leó út 49, 1023[14]
  • 1889: Bulyovszky nyaraló, Budapest, Andrássy út 124., 1062[14]
  • 1890: Bérházak saját használatra, Budapest, Kálmán utca 17, és 19, 1054[12]
  • 1893: Villaépület, Budapest, Lendvay utca 24., 1062 (Quittner Zsigmonddal közösen)
  • 1894: A Szobi utca 3. szám alatti Keppich-magánpalota, velencei gótikus stílusban készült el, amelyben 1956-tól évtizedekig a Mentőkórház működött,[15][16] Budapest, Szobi utca 3., 1067[14]
  • 1894/1895: Palik Ucsevni Arthúr bérpalotája, Budapest, Papnövelde utca 10., 1056[12]
  • 1896: Pasteur Intézet pavilonja, Budapest, Városliget (alkalmi épület a millenniumi kiállításra)[14]
  • 1899–1904: Az egykori Pénzügyminisztérium épülete a Budai Várnegyedben, a Szentháromság téren, gazdag díszítésű neogótikus stílusban, Budapest ostroma után átépítve, felső szintjét lebontva (a későbbi Schönherz Zoltán BME-kollégium, a Magyar Nemzeti Levéltár egyik épülete, Magyarság Háza), Budapest, Szentháromság tér 6., 1014[14]
  • 1900: Rico kötszergyár, Budapest, Váci út (2000 körül elbontva)[12]
  • 1901: Széchényi-kastély, Felsősegesd, ma: Segesd, Kanizsai u. 1, 7562[12]
  • 1904: Gerbeaud Emil bérháza, Budapest, Duna utca 1., 1056[12][17]
  • 1906: Sváb-kastély, Diósjenő, Szociális otthon 7., 2643[12][18]
  • 1906: Lukács László és felesége palotája, Budapest, Benczúr utcai 21., 1068[12][19]
  • 1907–1908: Tökölyanum, szerb diákok otthona, Budapest, Veres Pálné utca 17–19., 1053[12][20]
  • 1909 körül: vagyontalan állami tisztviselők özvegyei és árvái segélyezésére szánt alap bérház, Budapest, Március 15. tér 8., 1056[12]
  • 1909–1911: Az egykori Lágymányosi Dohánygyár épülete (napjainkban Budapest Főváros Kormányhivatala Földhivatali Főosztálya és egyéb irodák, valamint Synlab, a Lechner Tudásközpont, és a Cardsoft Zrt. működik benne), Budapest, Budafoki út 59-63., 1111[21][22]
  • 1910–1913: A Ritz Szálló a Dunakorzón, Budapest, Eötvös József (ma: Széchenyi tér, a háborúban kiégett majd lebontották.)[14]
  • 1910–1911: Gross-palota, Budapest, Sütő utca 2., 1052[23]
  • 1913–1918: Igazságügyi palota, Budapest, Markó utca 16., 1055[14][24]

Egyéb közreműködései szerkesztés

Képgaléria szerkesztés

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 55/1857. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  2. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 3826/1945. folyószáma alatt.
  3. ↑ Fellner Antal halotti bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség halotti akv. 953/1881. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  4. ↑ Fellner Antalné halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 387/1901. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  5. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 4/1855. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  6. ↑ Fellner Sándorné Goldstein Ida halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 435/1907. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  7. ↑ Fellner Sándorné Goldstein Ida gyászjelentése (1907. augusztus 20.) Az Ujság, 5. évfolyam, 198. szám, 18. oldal Online elérés
  8. ↑ Fellner Sándorné Haas Zsófia halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 6299/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  9. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 103/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  10. ↑ Fellner Kálmán és Szilassy Janka házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 736/1923. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  11. ↑ 160 éve született Fellner Sándor építész
  12. ↑ a b c d e f g h i j k http://epklub.blogspot.com/2017/10/160-eve-szuletett-fellner-sandor-epitesz_18.html
  13. ↑ Déry: Terézváros–Erzsébetváros, i. m., 65. o.
  14. ↑ a b c d e f g h https://epiteszforum.hu/egy-nagyszeru-historista-fellner-sandor
  15. ↑ Zsiray-Rummer Zoltán: Egy velencei palota a Terézvárosban. Magyar Hírlap, 2015. május 7. [2019. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 5.)
  16. ↑ műemlékem.hu – Mentőkórház
  17. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=duna-u-1&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
  18. ↑ https://www.kastelyok.com/adatlap.php?details=694
  19. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=06&cim=benczur-u-21&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
  20. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=veres-p-u-17-19&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
  21. ↑ Dohány Múzeum – Budapest-Lágymányosi Dohánygyár, képek a dohánygyárról, (Hozzáférés: 2017. december 5.)
  22. ↑ https://budapestcity.org/muemlekek/11/Lagymanyosi-dohanygyar/index.html
  23. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=suto-u-2&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
  24. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=marko-u-16&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
  25. ↑ Tóth, i. m., 350. o.
  26. ↑ a b Tóth, i. m., 354. o.
  27. ↑ Tóth, i. m., 349. o.
  28. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=salgotarjani-u-6eh&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
  29. ↑ Tóth, i. m., 378. o.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fellner_Sándor&oldid=26977690”