Fenyőkút
Fenyőkút (népiesen Fenyőkútja, románul: Fântâna Brazilor) Korond községhez tartozó falu Erdélyben, Hargita megyében.
| Fenyőkút (Fântâna Brazilor) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hargita |
| Község | Korond |
| Rang | falu |
| Községközpont | Korond |
| Irányítószám | 537063 |
| SIRUTA-kód | 84219 |
| Népesség | |
| Népesség | 293 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 291 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 29′ 11″, k. h. 25° 15′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 29′ 11″, k. h. 25° 15′ 04″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Fenyőkút Korondtól 6 km-re fekvő szétszórt házcsoportokból és esztenákból alakult szórványtelepülés. A Melegpatakfő (1005 m ) és a Datka (963 m) között fekvő szórványfalut Korondról a piac érintésével, az Észak-vize mentén közelíthetjük meg, egyes részeit pedig a 13A műútról a Köves-, Égettvész- és Nagy-Lapos-patak mentén vezető ösvényeken.
Története szerkesztés
Régen Korond 12. tízeseként tartották nyilván. 1898-ban törzskönyvezték. A korondi lakosság legelőként használta a "hegyen" lévő területeket. Orbán Balázs a korondi fennsíkot szépnek találta, az irtványokon a legelésző nyájakat és a regényes fekvésű pajtákat emelte ki. A hagyomány szerint az első "fészekrakók" a múlt század első felében telepedtek fel Korondról, s égetéssel, favágással irtották az erdőt, bővítették a művelhető földeket és legelőket. 1903-ban 31 ház jelzi az alakuló bokortanyát.
A trianoni békeszerződés előtt Udvarhely vármegye Parajdi járásához tartozott.
Lakossága szerkesztés
1910-ben 243-an, 1992-ben 401-en (mind magyarok) laktak Fenyőkúton. A lakosság fő foglalkozása ma is a havasi állattenyésztés.
1992-ben 401 lakójából 401 magyar volt. A falu lakóinak túlnyomó többsége római katolikus vallású, de szép számban élnek itt unitáriusok is.
Nevezetességek szerkesztés
- A település kultúrháza a Fenyőkúti Kultúrotthon.
- A faluban található egy kis fatemplom, aminek védőszentje Szent Bertalan apostol, ez a helybélieknek búcsújáró helye is egyben. A búcsú alkalmából falunapokat is szerveznek.
- A település iskolájának építése 1912-ben fejeződött be.
- Itt található a fenyőkúti tőzegláp.
Források szerkesztés
- [1] Archiválva 2008. szeptember 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
- [2]
- Sóvidék - Tanyavilág
- Szekeres Lukács Sándor: Kodáros kincsei, Fejezetek Felsősófalva és a Székely-Sóvidék történelméből/
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro
.svg){kind=small}