Fenyves (Szlovákia)
Fenyves (1887-ig Borova, szlovákul Borová, németül Joachimsthal) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.
| Fenyves (Borová) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Nagyszombati |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1589 |
| Polgármester | Blanka Matovičová |
| Irányítószám | 919 61 (pošta Ružindol) |
| Körzethívószám | 033 |
| Forgalmi rendszám | TT |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 467 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 67 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 233 m |
| Terület | 5,91 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 23′ 18″, k. h. 17° 26′ 35″Koordináták: é. sz. 48° 23′ 18″, k. h. 17° 26′ 35″ | |
| Fenyves weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyves témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Nagyszombattól 11 km-re nyugatra fekszik.
Története szerkesztés
A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a kőkorszakban is éltek emberek. Megtalálták itt az i. e. 4. évezredből származó lengyeli kultúra nyomait, a falu végén álló Szent Orbán kápolna környékén pedig a későbronzkori luzsicai kultúra cserépmaradványai kerültek elő.
Neve a cseh bor (= fenyőerdő) főnévből származik.
A község területe a 13. században a pozsonyi, később a vöröskői váruradalomhoz tartozott. Korábbi temploma a 14. században Szent Joachim tiszteletére épült. A mai községet 1589-ben említik először, a 16. században lakói protestánsokká lettek, nagyrészt mezőgazdaságból éltek. 1670-ben felépült a ma is álló templom.
Vályi András szerint "BOROVA. Tót falu Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, fekszik Bánok Sz. Györgynek szomszédságában, mellynek filiája, Szuha Városával határos, lakosai leg inkább horvátok, határbéli földgye jó, szőlő hegye termékeny, a’ Vereskői Uradalomhoz tartozik, második Osztálybéli"[2]
Fényes Elek szerint "Borova, tót falu, Pozson, az uj rend. szerint Nyitra vgyében, Szuhához fél órányira: 343 kath. lak. Határja igen szép buzát terem; rétje jó; erdeje van. F. u. gr. Pálffy Ferencz. Ut. p. Nagy-Szombat."[3]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 411, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 329 szlovák lakosa volt.
2011-ben 396 lakosából 367 szlovák.
Híres személyek szerkesztés
- Innét származik Igor Matovič (1973) szlovák politikus, médiavállalkozó, miniszterelnök.
Nevezetességei szerkesztés
- Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1670-ben épült korabarokk stílusban.
Külső hivatkozások szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források szerkesztés
- Adrián Lančarič 2013: Dejiny obce Borová od začiatku 19. storočia do roku 1918. Diplomamunka.
