Feröer népessége 52 153 fő (2020. jan 1.)[1] +/-, ez az ország területére vetítve 34,9 fő/km²-es népsűrűséget jelent. A háztartások száma 17 694.[2]

Feröeri diák népviseletben

A népesség az elmúlt néhány évszázadban – néhány válságos időszakot leszámítva – folyamatosan emelkedett, és a születések száma ma is elegendő a népesség természetes reprodukciójához.[3]

Általános adatok szerkesztés

A lakosság 48%-a nő, 52%-a férfi. Jóllehet a nők a többi országhoz hasonlóan tovább élnek (a várható átlagos életkor a nők esetében 81,4, a férfiaknál 75,2 év), és így az idősebb korosztályokban többen vannak mint a férfiak, összességében (és főleg a 20-50 év közöttiek körében) jelentősen több a férfi, mint a nő. Ennek az az oka, hogy a nők nagyobb arányban költöznek külföldre (főként Dániába) tanulás és munka céljából, mivel a gépesítés a hagyományos mezőgazdasági és halfeldolgozási munkák csökkenéséhez vezet, és ezt nem ellensúlyozza a szolgáltatások és tudásalapú ágazatok munkahelyteremtése.[3]

Népességfejlődés szerkesztés

A népesség alakulása 1960 és 2023 között
Lakosok száma
34 266
36 804
39 731
42 468
46 501
46 580
45 788
49 157
49 506
54 149
1960196619731979198619921999200520122023
Adatok: Wikidata
Év Lakosság
1327 kb. 4000
1350 kb. 2000
1769 4773
1801 5255
1834 6928
1840 7314
1845 7782
1850 8137
1855 8651
1880 11 220
1900 15 230
1911 kb. 18 800
1925 22 835
1950 31 781
1970 kb. 38 000
1975 40 441
1985 45 749
1990. január 1. 47 787
1996. január 1. 43 358
2001. január 1. 46 196
2006. január 1. 48 125
2011. január 1. 48 447
2016. január 1. 49 136

Az ír szerzetesek csak kis csoportokban éltek, így az első jelentős népesség a viking bevándorlás folyamán jött létre a 9. században. A népesség 4000 fő körül ingadozott, és a 18. századig sosem lépte át az 5000 főt. 1349-1350-ben a népesség fele meghalt a pestisjárványban, amit egy újabb bevándorlási hullám ellensúlyozott.

Csak a mélytengeri halászat megjelenésével (s így a küzdelmes mezőgazdaságtól való függetlenedéssel), illetve az egészségügy általános fejlődésével indult meg a népesség növekedése. A 18. század végétől kezdve a népesség 200 év alatt megtízszereződött. Az elmúlt évszázadokban egyenletes volt a lakosság növekedése néhány válságos időszakot leszámítva. Az 1990-es évek elejének gazdasági válsága például érezhető kivándorlást okozott, de azóta megint pozitívra fordult a nemzetközi vándorlás egyenlege.[3]

Európa többi országához hasonlóan a születési arányszám itt is csökkent. Az utóbbi években 13 és 15 ezrelék között ingadozott, ami a legmagasabbak közé számít a kontinensen, és elegendő a természetes reprodukció biztosításához. (Ezt hosszú távon a kiegyenlítetlen nemi arányok ronthatják.) A termékenységi arányszám 2,5 (2008).[3]

Legnépesebb települések szerkesztés

Feröer legnépesebb települése a főváros, Tórshavn 12980 fős lakossággal. (A környező településeket is magában foglaló közigazgatási egység, Tórshavn község lakossága 19655 fő.) A 4666 lakosú Klaksvík a Norðoyar régió központja és az ország egyik legjelentősebb kikötővárosa. Hoyvík és Argir Tórshavn elővárosainak számítanak.

Nemzetiség és állampolgárság szerkesztés

 
A nyugati part általában meredek sziklafal; a legtöbb feröeri a lankásabb keleti partok öbleinek közelében él

A lakosság 98%-a dán állampolgár, azaz feröeri, grönlandi vagy dániai. A születési hely alapján: Feröeren született 91,7%, Dániában 5,7% és Grönlandon 0,3% (a többi a Dán Királyság területén kívül született, honosított dán állampolgár).

A külföldiek legnagyobb csoportja az izlandiak (0,4%), őket követik a norvégok (0,2%) és a lengyelek (0,2%), de összesen 77 különböző ország állampolgárai élnek a szigeteken.[4]

Jóllehet a feröeriek dán állampolgárok, általában szeretik hangsúlyozni, hogy nem dánok.[5]

Nyelv szerkesztés

A fenti számokból nem lehet kikövetkeztetni a feröeri anyanyelvűek számát: egyrészt sok feröeri él Dániában, sőt vannak akik ott születnek és később visszatérnek Feröerre; másrészt a szigeteken is sok dán anyanyelvű család él.

Az óészaki nyelvből származó feröeri a legkisebb germán nyelv. A 20. században az élet minden területén uralkodóvá vált, így a dán már inkább csak közvetítő nyelvként működik. A feröeri nyelvpolitika gondoskodik arról, hogy a modern élet igényeinek megfelelően új kifejezéseket alkossanak.[5]

A feröeriek többsége jól beszél angolul.[5]

Vallás szerkesztés

Feröeren 999-től kezdve terjesztette el a kereszténységet Sigmundur Brestisson, bár korábban is éltek a szigeteken ír szerzetesek.

Ma majdnem minden feröeri keresztény. 84%-uk az evangélikus Feröeri Népegyház tagja; 10-15% a William Gibson Sloan prédikátor működése nyomán létrejött testvérgyülekezetek tagja, a fennmaradó az egyéb keresztény felekezethez tartozók aránya.[4] A 7 templommal rendelkező pünkösdisták mellett az adventistákat érdemes említeni, akik egy viszonylag nagy iskolát tartanak fenn Tórshavnban. Végül a katolikusok száma mintegy 120;[6] egykori ferences iskolájuk ma Tórshavn község kezelésében van.

 
Porkeri fatemploma 1847-ből

A mintegy 15 bahá’í vallású lakos négy különböző helyen találkozik rendszeresen. Izlanddal ellentétben itt nincsen szervezett Ásatrú (újpogány) közösség.

A legismertebb templomok a Szent Olaf-templom és a Magnus-dóm Kirkjubøurban, a Tórshavni dóm, a szintén Tórshavnban található katolikus Mariukirkjan, a klaksvíki Christianskirkjan, a fámjini templom, Haldarsvík nyolcszögű temploma, valamint az 1847-ben épült porkeri-i fatemplom és az új templom Gøtában.

 
Az új templom Gøtában

A feröeri nyelvű Bibliafordítások 1948-ban (Victor Danielsen, Testvérközösségek) illetve 1961-ben (Jacob Dahl és Kristian Osvald Viderø, Feröeri Népegyház) jelentek meg.[7]

Jegyzetek szerkesztés

  1. IB01010 Changes in population by born, dead, migrated and village, monthly (1985-2020) (angol nyelven). Hagstova Føroya, 2017. július 12. (Hozzáférés: 2020. május 23.)
  2. Ársfrágreiding / Annual Report 2007 (feröeri, angol nyelven) (PDF). Postverk Føroya. [2009. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 30.)
  3. a b c d Rasmus Ole Rasmussen: Factsheet Denmark – The Faroes (angol nyelven) (pdf). Ministry of Foreign Affairs of Denmark, 2009. augusztus. [2010. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 10.)
  4. a b Factsheet (angol nyelven). faroestamps.fo, 2006. augusztus 18. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 25.)
  5. a b c Stephen Metcalf: Into the Mystical Unreal Reality of the Faroe Islands (angol nyelven). T Style Magazine: Travel. The New York Times, 2007. március 25. (Hozzáférés: 2010. július 17.)
  6. Short History of the Catholic Church (angol, dán, feröeri nyelven). katolsk.fo. (Hozzáférés: 2007. május 24.)
  7. 1000 Years of Christianity (angol, német, francia, dán, feröeri nyelven). tjatsi.fo. (Hozzáférés: 2007. május 24.)