Wikipédia

Filmtechnika

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Ez a szócikk vagy szakasz kronológiát használ folyó szöveg helyett.
„A cikkek formája a természetes, folyamatos próza.” (Lásd Stilisztikai útmutató.)
Kérjük, segíts átírni a szócikket folyó szöveggé!
Ennek a szócikknek hiányzik vagy nagyon rövid, illetve nem elég érthető a bevezetője.
Kérjük, segíts olyan bevezetőt írni, ami jól összefoglalja a cikk tartalmát, vagy jelezd észrevételeidet a cikk vitalapján.

A filmtechnika története.

A kezdetek szerkesztés

Milyen eseményeket tekinthetünk a filmvetítés létrejöttének technikai vívmányai között?

  • 1485. Leonardo da Vinci: Vetítőlencse feltalálása
  • 1643. Athanasius Kircher jezsuita atya: A fény és az árny nagy művészetéről c. könyvben a vetített képről
  • 1798, Párizs, Robertson: vetített képek egy kapucinus kolostor pincéjében, lencsék mozgatásával az alak megmozdul!

Vizuális érzékelés szerkesztés

A vizuális érzékelés, stroboszkopikus hatások (mozgás illúzióját keltő)

  • 1830. Faraday-kerék
  • 1830. John Hershet: az első rajzos optikai játék
  • 1832. Joseph Plateau (belga fizikus): Phenakistiskop, kartontárcsa közepén tükörrel, amelynek nyílásain (10 db) át nézve figurák mozgásokat végeznek
  • 1834. Horner (angol): Zootrop „életkerék” (kartonszalagon képek), amely a legdivatosabb játék lett a maga korában
  • 1860. Elméleti áttörés: Hermann Helmholtz német fiziológus: nála lett a stroboszkópia tudományos kutatás tárgya.

Sztroboszkóp egyesítése a vetítéssel szerkesztés

  • 1853. Franz von Mekatins altábornagy (osztrák): Kinesticope: azaz a Zootrope alakjainak kivetítése
  • 1870. Coleman Sellers (amerikai): a forgó kerékbe fényképeket helyezett
  • 1870. Henry Renno Heyl: ehhez hozzátette Franz von Mekatins vetítőkészülékét
  • 1874. P. Janssen (francia csillagász): csillagászati revolvere, Daguerre-féle alkalmazása, amellyel minden 72. másodpercben egy felvételt készített, így örökítette meg a Vénusz átvonulását a Nap előtt!
  • 1877. Charles Emil Reynaud: Praxinoscope, tükörberendezéssel vászonra tudott vetíteni, üveglemezre festett képek ezek, amelyeket szövet anyaggal kapcsol össze. Ő használt először filmorsót!
  • 1878. Eadweard Muybridge (San Franciscó-i fényképész): 24 fényképezőgéppel egy vágtató lóról sorozat felvételt készít
  • 1881. ezeket a felvételeket Reynaud gépébe helyezte
  • 1882. Etienne-Jules Marey (francia fiziológus): fényképező puska, a legelső mozgókép felvevőgép! Kör alakú lemezre 12 képet készített másodpercenként.
  • 1892. Optikai színház C.E.Reynaud): az első folyamatos mozgóképvetítések a nagyközönség számára. Összesen 12 800 előadásuk volt, közel 500 000 néző előtt: Világító pantomimek (első igazi film) - ez 300 képből állt, 22 m hosszú volt és kb. 6-8 perc időtartamú

Fényképezés szerkesztés

  • 1823. Nicéphore Niepce: egy felvételt készített 14 órás expozíciós idővel
  • 1839. Louis Daguerre: félórásra rövidült a megvilágítási idő
  • 1851. Másodpercekre sikerült levinni kolloid módszerrel, nedves lemezre
  • 1878. R. Maddox: 1/200 másodperces expozíciót tett lehetővé
  • 1878. Abney: brómezüst, zselatinos szárazlemez eljárás

Szakaszos mechanizmusok megteremtése szerkesztés

Alt, Bayer, Ray német tudósok és Cserbises orosz matematikus elméletei alapján!

  • 1893. A máltai kereszt
  • 1893. Marey: primitív szakaszos mozgás létrehozása

A filmszalag feltalálása szerkesztés

  • 1879. Az első fényképészeti film: Ferrier
  • 1881. Lumière fivérek: ezüst-bromid alapú száraz fényképészeti lemez
  • 1882. Moszkva, I. Boldírjev: éghetetlen, átlátszó, elasztikus anyaga
  • 1884. D. Karbut: fényérzékeny réteggel bevont celluloid szalagot készít
  • 1887. Graff és Jougla: celluloid tekercs ipari gyártásának kezdete
  • 1888. O. Prince: perforált papír majd celluloid szalagja, másodpercenként 10-12 képet vett fel
  • 1888. Thomas Alva Edison: Kinetoszkóp, perforált celluloid filmszalaggal (csak egy ember láthatta egyszerre, és a készülék elektromos izzólámpa felhasználásával készült) 1890-től 35 mm-es film használata

Először rögzít mozgóképet filmre!!

Fényvetítés és elektromos energia szerkesztés

  • 1870. C. Chevalier (párizsi), Voigtländer (bécsi): fényképészeti objektív
  • 1889. O. Prince és V.F. Grip objektíves vetítőgépe, valamint a negatív és pozitív folyamat kidolgozása

Filmvetítés megszületése szerkesztés

  1. Marey: képszalag szakaszos mozgása, felvétel és a vetítés megfordíthatósága
  2. Georges Demenÿ: szakaszos továbbítás, műszaki megoldások
  3. T.A. Edison: 35 mm-es képméret, filmszalag perforálása
  • 1895. március 22. az első film bemutatója Párizsban a Nemzeti Iparpártoló Társulatnak
  • 1895. június vetítések Lyonban
  • 1895. december 28. Párizs, Boulevard des Capucines: Grand Café indiai szalonjában, egy alagsori biliárdteremben - az első belépődíjas előadás (11db 1-2 perces film)

További technikai újítások szerkesztés

A további technikai lépések címszavakban:

  • 1900. Gaumont – az első keskenyfilmes gép, a 15 mm-es „zsebkrono” (chrono de poche), Demenÿ szabadalmának felhasználásával
  • 1911. Eugéne Lauste (Angliában) – az első hangos film, benne hangos résszel
  • 1927. január 23. A dzsesszénekes (USA) az első teljes estés hangosfilm)
  • 1915. Technicolor (színes) eljárás létrejötte (másolatok nyomás segítségével)
  • 1922. 16 mm-es film első alkalmazása
  • 1925. A fekete kalóz (USA) az első színes film
  • 1935. Kodakrom eljárás - három egymásra helyezett emulzióréteg

935. Rouben Mamoulian: Hiúság vására, az ezzel a technikával készült első egész estés film.

  • 1938. kísérleti vetítések térhatás elérésére - szemüveggel nézve (USA, Németország, Szovjetunió)

Irodalom szerkesztés

  • Nemes Károly: A filmtörténet alapjai, Filmarchívum 1971
  • Jeab Vivié: A filmtechnika története és fejlődése, Filmarchívum 1961

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Szabadalmi szám: FR 219.830 du 3/03/1892 – Fonoszkópnak nevezett készülék, amely közvetlen nézés vagy fény segítségével kivetítve reprodukálja a beszéd és az arckifejezés mozgásának látszatát. (Appareil dit Phonoscope reproduisant l'illusion des mouvements de la parole et de la physionomie par vision directe ou par projection au moyen d'une lumière.)
  2. ↑ Szabadalmi szám: FR 233.337 du 10/10/1893 – Készülék, egyenlő időközönként és nagyon gyorsan ismétlődő fotografikus képsorozatok érzékeny filmre történő készítésére (Appareil destiné à prendre des séries d'images photographiques à des intervalles de temps égaux et très rapprochés sur une pellicule sensible.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Filmtechnika&oldid=20016517”