Finnország elnöke

Finnország elnöke (finnül: Suomen Tasavallan Presidentti, svédül: Republiken Finlands President) címmel illetik Finnország államfőjét, akit a nép közvetlenül, hat évre választ. 1994 óta az elnök csak kétszer választható újra. A finn alkotmány szerint az elnöknek születésével finn állampolgárnak kell lennie. Az elnöki hivatal 1919 óta létezik. Jelenleg Sauli Niinistö Finnország elnöke, aki 2012. március 1. óta van hivatalban.

Sauli Niinistö, jelenlegi finn államelnök

Tarja Halonen, korábbi finn államelnök

Választások

A finn elnöki zászló

Az elnöki választás jelöltjei azon regisztrált politikai pártok soraiból kerülnek ki, amelyek a megelőző parlamenti választásokon legalább egy parlamenti széket szereztek. Egy jelöltet legalább 20.000 polgár is állíthat.

1919 és 1988 között az elnököt egy erre a feladatra kijelölt közjogi méltóság választotta közvetetten. Az 1988-as elnökválasztáson ezzel párhuzamosan egy közvetett és egy közvetlen választást hajtottak végre. ha a jelöltek egyike sem érte el a szükséges többséget, a választásra kijelölt közjogi méltóság határozta meg az elnök személyét. 1994 óta a finn elnököt a nép választja közvetlenül.

Ha csak egy jelölt indul, akkor automatikusan megkapja az elnöki tisztséget, választások nélkül. Más esetben a választás minden választási év januárjának harmadik vasárnapján zajlanak a választások. Ha az első körben a jelölt a szavazatok több mint felét megszerzi, megkapja az elnöki tisztséget. Ha a jelöltek egyike sem éri el a szükséges többséget, akkor a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt egymás ellen lép fel a három hónappal az első forduló után rendezett második választási körben. Ennek a második körnek a nyertese lesz a választott elnök. Ha ennek eredménye döntetlen, akkor a finn állami tanács (finnül: Valtioneuvosto, svédül: Statsrådet) választja meg az elnök személyét.

A finn parlamenti választások története során azonban a fentiekben leírt folyamat kisebb eltéréseket mutatott. Ez első elnököt, Kaarlo Juho Ståhlberget a finn 1919-es alkotmány egy átmeneti szabályozása eredményeként a parlament választotta meg. 1940-ben és 1943-ban a háború folytatása miatt parlamenti választások szervezésére nem volt lehetőség. 1944-ben egy parlamenti törvény hat évre elnökké nevezte Gustaf Mannerheim jelöltet, miután Risto Ryti hivatali idejének félidejében visszalépett. Urho Kekkonen harmadik hivatali idejét a finn parlament 1973-ban kivételes szabályozás keretében négy évvel meghosszabbította.

Hivatali beiktatás

A megválasztott elnököt a birodalmi gyűlés elnöke, valamint a leköszönő parlamenti elnök iktatja be. Az új elnök a választások utáni hónap első napján lép hivatalba. A hivatali esküt a finn alkotmány 56. cikkelye rögzíti az alábbiak szerint:

• Finnül: "Minä N.N., jonka Suomen kansa on valinnut Suomen tasavallan presidentiksi, vakuutan, että minä presidentintoimessani vilpittömästi ja uskollisesti noudatan tasavallan valtiosääntöä ja lakeja sekä kaikin voimin edistän Suomen kansan menestystä."

• Svédül: "Jag N.N., som av Finlands folk har valts till president för Republiken Finland, försäkrar att jag i utövningen av presidentämbetet redligt och troget skall följa republikens konstitution och lagar samt efter all min förmåga främja det finska folkets välfärd."

• Magyarul: "Én, N.N., a Finn Köztársaság finn nép által választott elnöke ezennel esküszöm, hogy hivatalom gyakorlása alatt a köztársaság alkotmányát és törvényeit őszintén és becsülettel betartom, és legjobb tudásom szerint a finn nép javát szolgálom."

Ezzel az esküvel (melyet a hivatalba lépés első napján, 12:20 óra körül tesznek le) kezdődik az új elnök hivatali ideje. Ezzel egyidejűleg fejeződik be a leköszönő elnök hivatali ideje. Az új elnök díszkíséretével kikíséri a parlament épületéből a régi elnököt.

Fogadás a függetlenség napján

A függetlenség napján (finnül: itsenäisyyspäivä), december 6-án az elnöki palotában a hagyomány szerint fogadást rendeznek, melynek során az elnök fontos szerepet játszik. A fogadást a finn televízió is közvetíti. A meghívott vendégek száma 1600 és 2000 között változik. A vendégeket a politika, a társadalmi élet, sport és kultúra területéről hívják meg.

A függetlenségnapi fogadás története az 1919-es függetlenségig nyúlik vissza. 1922-ben Ståhlberg elnök, valamint felesége magas tisztű diplomatákat, és katonatiszteket, valamint művészeket és további hírességeket hívtak meg az elnöki palotába. A fogadás akkoriben 21 órakor kezdődött és hosszan az éjszakába nyúlt. A következő években számos hasonló fogadást rendeztek, azonban ezek kezdetben rendszertelen időközönként zajlottak.

1946 óta négy év kivételével minden évben rendeztek fogadást az elnöki palotában a függetlenséget ünnepelve. 1952-ben a fogadást Paasikivi elnök betegsége miatt mondták le. 1972-ben a fogadást a Finlandia-Csarnokban tartották, mivel az elnöki palotán éppen felújítási munkálatokat hajtottak végre. 1974-ben a fogadást lemondták Kekkonen elnök feleségének halála miatt. 1981-ben a fogadást szintén a Finlandia-Csarnokban tartották, azonban Kekkonen elnök rossz egészségi állapota miatt Eino Uusitalo miniszterelnök helyettesítette az államfőt.

Hivatkozások

• A finn elnök hivatalos oldala finn, svéd és angol nyelven
• A finn alkotmány

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Präsident der Republik Finnland című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.