Fittler Kamill
Fittler Kamill, teljes nevén: Fittler Kamill Farkas (Tata, 1853. október 30.[2] – Budapest, 1910. június 27.)[3] építészmérnök, építészeti és művészeti szakíró.
| Fittler Kamill | |
 | |
| Vasárnapi Ujság 1896. 283. l. | |
| Született | 1853. október 30. Tata |
| Elhunyt | 1910. június 27. (56 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | építészmérnök, építészeti szakíró, művészeti szakíró |
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fittler Kamill témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életrajza szerkesztés
Szülei Fittler Dezső és Pendl Rozália voltak.[2][3] Középiskolai tanulmányait szülővárosában, majd Budán és Bécsben végezte el, a műegyetemre pedig Zürichben iratkozott be és ott is szerezte meg építészi oklevelét 1874-ben. Ekkor hazajött és két évig Magyarországon tartózkodott, majd 1876-ban Párizsba ment és ott 1883-lg képezte magát. Közben az „École des Beaux-Arts"-hoz több pályatervet ís benyújtott, amelyekkel magára vonta a figyelmet és többször dicséretet ís nyert. 1883-ban hazatért és Kauser József, majd Czigler Győző oldalán építészi munkásságot fejtett ki. Úgy irodalmi munkáival, mint közéleti tevékenységével az építészet és általában a művészet fejlesztésén munkálkodott. E téren szerzett érdemeit méltányolva, 1888-ban az Iparművészeti Múzeum őrévé nevezték ki, 1893-ban pedig a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet titkárává választotta, mely intézmény 1914-ben emlékére pályadíjat hozott létre. 1896-ban újabb kitüntetés érte, mert kinevezték az Iparművészeti Főiskola igazgatójává és ugyanakkor megkapta az ezredéves kiállítás körül szerzett érdemeiért a Ferenc József-rend lovagkeresztjét.
Közben folyton dolgozott irodalmi téren. Munkássága kiterjedt a képzőművészetek minden ágára és a fővárosi hírlapokban és folyóiratokban számos érdekes cikke jelent meg. Munkatársa volt a Pallas nagy lexikoná-nak is, amelybe ő írta az építészetre vonatkozó cikkeket. 1897-től szerkesztette a Magyar Iparművészet című folyóiratot. Számottevő szerep jutott neki az 1900. évi párizsi világkiállítás magyar osztályainak előkészítésében és rendezésében. Érdemeiért 1901-ben a vaskoronarendet kapta, az Országos Magyar Iparművészeti Iskola fennállásának huszonöt éves jubileuma alkalmából pedig a király az udvari tanácsosi cím adományozásával tüntette ki. Felesége Vasskó Irén volt.[3]
Halálát gümős hashártyagyulladás és általános gümőkór okozta.[3] 1910. június 29-én temették óriási részvét mellett az Iparművészeti Múzeum előcsarnokából. A gyászszertartás végeztével az Iparművészeti Iskola tanári kara nevében Gróh István tanár, az Iparművészeti Múzeum nevében Radisics Jenő igazgató, az Iparművészeti Társulat nevében Zsolnay Miklós alelnök, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet nevében Sándy Gyula építész-tanár és végül a volt tanítványok nevében Petten Sándor mondtak gyászbeszédeket. A sírnál még Mátrai Lajos szobrász-tanár búcsúztatta a halottat.
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Alpár Ignác: Fittler Kamill 1853-1910 Magyar Iparművészet 13. évfolyam 6. szám (1910.) 217-219. old.
