A fogasgalamb vagy bagolycsőrű galamb (Didunculus strigirostris) a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjébe és a galambfélék (Columbidae) családjába tartozó Didunculus nem egyetlen faja.

Fogasgalamb
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Columbea
Csoport: Columbimorphae
Rend: Galambalakúak (Columbiformes)
Család: Galambfélék (Columbidae)
Alcsalád: Fogasgalambformák (Didunculinae)
Nem: Didunculus
Peale, 1848
Faj: D. strigirostris
Tudományos név
Didunculus strigirostris
(Jardine, 1845)
Szinonimák
  • Bagolycsőrű galamb
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fogasgalamb témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fogasgalamb témájú kategóriát.

Eléggé különálló faj a galambféléken belül, egymaga alkotja a fogasgalambformák (Didunculinae) alcsaládját. Legközelebbi rokonai a koronásgalambok (Goura).

Előfordulása szerkesztés

Kizárólag a Szamoa szigetcsoport két nagyobb szigetén, Upolu és Savai'i szigetén fordul elő.

Szamoa állam nemzeti madara, helyi neve Manumea.

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 33 centiméter. Színezete zöldes, szárnyai és farka barna. Lábai hússzínűek. Legjellegzetesebb bélyege a lefelé hajló, kissé a papagájok csőre emlékeztető sárga, fekete végű csőre. A fiatal egyedek egyszínű barnásak.

Nagyon hasonlít a galambfélékkel rokon, mára kiirtott mauritiusi dodóra (Raphus cucullatus). A Didunculus név is „kis dodót” jelent. Mára az összehasonlító DNS-vizsgálatok bebizonyították, hogy nemcsak külső hasonlóságról van szó, tényleg a dodó egyik legközelebbi élő rokonfaja.

Életmódja szerkesztés

Korábban úgy gondolták, hogy alapvetően a földön tartózkodó madár és ott is keresi élelmét. A fajt csak nemrég kezdték alaposabban kutatni és kiderült, hogy sokat tartózkodik a fákon és elsősorban a mahagónikkal rokon Dysoxylum fajok termését fogyasztja. Korábban azt gondolták, hogy mint sok szigeti faj, a fogasgalamb is rossz repülő. Mára kiderült, hogy ez nem igaz, a faj jó repülő, sok időt tölt a fákon. Valószínűleg fészkét is ott építi, bár szaporodási szokásait eddig nem vizsgálták.

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

A fogasgalamb állománya 1845-ben történt felfedezése óta nagymértékben csökkent. Mára populációjának nagyságát 4800 és 7200 egyed közé becsülik. Fő veszélyeztető tényezője az élőhelyét jelentő erdők kiirtása és a húscélú vadászat. A Természetvédelmi Világszövetség a „veszélyeztetett” kategóriába sorolja a fajt.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés