Francisco Tárrega

Francisco Tárrega Eixea (valenciaiul Francesc d'Assís Tàrrega i Eixea) (Vila-real, Castellón, 1852. november 21. – Barcelona, 1909. december 15.) spanyolországi zeneszerző és gitárművész, a mai klasszikus gitárjáték technikájának megalapozója.

Francisco Tárrega
Életrajzi adatok
Születési név	Francesc d'Assís Tàrrega i Eixea
Született	1852. november 21. Vila-real, Castellón
Elhunyt	1909. december 15. (57 évesen) Barcelona
Iskolái	Madrid Royal Conservatory
Pályafutás
Műfajok	romantikus zene
Aktív évek	1874–1909
Hangszer	gitár
Tevékenység	gitárművész, zeneszerző
Hangminta
Hangminta?*
A Wikimédia Commons tartalmaz Francisco Tárrega témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szobra Vila-realban, Casa de Polo

Egy tanítványának szóló ajánlása Bizet Carmen-előjátékának általa készített átiratán

Élete

Apja pedellus volt, anyja kisegítőként dolgozott egy közeli apácazárdában. Egy csecsemőkori baleset miatt látása megsérült, ezért családja Castellónba költözött, hogy a fiú ott zenét tanuljon, és ezzel biztosítva legyen majd megélhetése akkor is, ha esetleg teljesen megvakul. Korán kitűnt muzikalitásával, 1862-ben Julián Arcas, kora híres gitárosa az ifjú tehetséget elhívta Barcelonába, gitárra tanította őt, de az alig tízéves fiú közben azt is megtanulta, hogyan lehet megélni utcai és kocsmai zenélésből. Mikor apja erről tudomást szerzett, kétségbeesetten utánament és hazahozta.

1874-től 1878-ig a madridi konzervatóriumban egy gazdag kereskedő, Antonio Canesa anyagi támogatásával Emilio Arrieta keze alatt zeneszerzést és zongorát tanult. Már az 1870-es évek végétől rendszeresen gitárkoncerteket adott és gitárt tanított. Virtuóz gitáros volt, a gitár Sarasatéjának is nevezték. Számos sikeres koncertkörutat tett Nyugat-Európában, a kor híres művészeinek társaságában mozgott. Valenciában ismerkedett meg Conxa Martínez-zel, egy gazdag özvegyasszonnyal, aki gondozásába vette, és egy házat bocsátott Tárrega és családja rendelkezésére Barcelonában. Itt alkotta legismertebb műveinek többségét.

Barcelonában halt meg 1909-ben, hamvai ma a castellóni temetőben nyugszanak.

Munkássága

Abban az időben, mikor Tárrega a gitár felé fordult, a hangszer évszázadok óta tartó népszerűsége már lehanyatlott. A kor kultuszhangszerei a zongora és a hegedű voltak, a gitár hozzájuk képest sápadtnak, erőtlennek, az érett romantika szenvedélyes életérzésének kifejezésére alkalmatlannak tűnt. Tárregának be kellett bizonyítania, hogy ez a hangszer is meg tud felelni a kor zenei kihívásainak.

Ehhez először is egy megfelelő akusztikai adottságokkal rendelkező hangszerre volt szüksége. Antonio de Torres sevillai hangszerész az 1850-es évek közepétől már készített olyan gitárokat, amelyek a célra alkalmasak voltak. Mecénása, Antonio Canesa segítségével Tárrega szert tett egy ilyen hangszerre, melyhez évtizedeken át hű is maradt. Nagy részben Tárrega és tanítványai révén vált ez a hangszerváltozat a koncertgitár 20. századi szabványává.

Tökéletesítette a gitárjáték technikáját, sokféle pengetési móddal kísérletezett, hogy felszínre hozza a hangszerben rejlő kifejezőerőt. Eredeti gitárművei mellett Bach, Beethoven, Chopin, Schumann, Mendelssohn átiratokkal bővítette a hangszer repertoárját. Albéniz és Granados kortársaként és barátjaként gitárátiratokat készített az ő műveikből is. Sikeres európai koncertkörutakon népszerűsítette hangszerét, ezzel előkészítve a gitár 20. századi reneszánszát.

Művei

Több, mint hetven saját kompozíciója mellett kb. 120 átiratot is készített.

Preludio, sobre un tema de Mendelsshon Preludio número 6, en si mayor La Cartagenera, sobre motivos populares Estudio en si minor Danza Mora, en si minor Preludio número 4 Lágrima, preludio en mi minor Adelita, Mazurka Pavana, en mi mayor Estudio, sobre un tema de Wagner Estudio, sobre un tema de Verdi Estudio de Velocidad, en mi mayor Preludio, en mi mayor Preludio, pentatonica Preludio número 5 Minuetto Estudio, en mi minor Malagueña, Fácil Preludio número 2 Preludio sobre los gruppetos Isabel, valses de Strauss Estudio en forma de Minuetto Estudio en arpégios, en la mayor Danza Odalisa, en la mayor Recuerdos de la Alhambra Preludio número 13, sobre Schumann Preludio número 7, en la mayor Preludio número 8, en la mayor Maria, Gavota Las dos hermanitas Estudio Brillante de Alard Sueño, trémolo-estudio Preludio número 9, en la mayor Gran vals, en la mayor Alborada, Capricho

Estudio en terceras, en la mayor Estudio de Damas El Carnaval de Venicia Preludio, en la minor Preludio número 12, en la minor Preludio número 14, sobre Bach Estudio ostinato, en la mayor Estudio de escalas, en la mayor Marieta, Mazurka Andantino, en la mayor Gran jota de concierto Preludio número 1 Preludio número 10, en ré mayor Rosita, Polka La Mariposa, Estudio El Raton, Tango Fantasia Traviata Endecha, Preludio Preludio número 11, en ré mayor Pepita, Polka Vals, en ré mayor Capricho Árabe, Serenata Preludio, en ré mayor Oremus, Preludio Estudio de Cramer El Columpio, en ré mayor Fantasia Marina Preludio número 3, en sol mayor Preludio Sherzando, en sol mayor Estudio sobre "J'ai du bon tabac" Mazurka, en sol Tango, en sol Preludio en do mayor Paquito, vals en do mayor Sueño, Mazurka

A „Nokia dallam”

A Nokia dallam. Az utolsó A hang valójában egy oktávval lejjebb van Tárrega Gran Valsában.

• Nokia tune
  A részlet megszólaltatása zongorán

Nem tudod lejátszani a fájlt?

Tárrega a szerzője egy közismert dallamnak, a Nokia csengőhangjának, a Nokia dallamnak (Nokia tune). A híres csengőhang Tárrega „Gran Vals” című művében található meg, melyet 1902-ben írt szóló gitárra (a régebbi Nokia készülékekben ez a csengőhang "Grande Valse" címen van). 1993-ban a Nokia megvásárolta a mű szerzői jogait. A dallam, mely a Nokia hangvédjegye, az első felismerhető csengőhang volt a mobiltelefonokon.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Francisco Tárrega témájú médiaállományokat.

• Tárrega életének kronológiája spanyolul
• A Gran Vals (Nokia dallam) midi verziója
• Francisco Tárrega - Gran Vals, youtube.com