Friedler Ferenc

(1953–) magyar matematikus, egyetemi tanár

Friedler Ferenc (Veszprém, 1953. május 30. –) Széchenyi-díjas matematikus, egyetemi tanár. A matematikai modellezés és optimalizálás, és ezek mérnöki alkalmazásainak neves kutatója. A Pannon Egyetem rektora 2011. július 1. és 2015. június 30. között.

Friedler Ferenc
Született1953. május 30. (70 éves)
Magyarország Veszprém
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásamatematikus, egyetemi tanár
Tisztségerektor (2011. július 1. – 2015. június 30., Pannon Egyetem)
IskoláiJózsef Attila Tudományegyetem (–1977, matematika)
KitüntetéseiKalmár László-díj (2003)
Polinszky-díj (2006)
Neumann János-díj (2007)
Gábor Dénes-díj (2008)
Széchenyi-díj (2010)
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Okleveles matematikus diplomát a József Attila Tudományegyetemen 1977-ben, kandidátusi fokozatot 1990-ben, tudományok doktora fokozatot pedig 1995-ben szerzett. Szakmai tevékenységét 1977 óta Veszprémben fejti ki. Pályafutását az MTA Műszaki Kémiai Kutató Intézetben kezdte akadémiai ösztöndíjasként, majd alapító csoport- és osztályvezetőként dolgozott 1979-től 1997-ig. A Veszprémi Egyetem – jelenlegi nevén Pannon Egyetem – egyetemi tanára, a Számítástudományi Tanszék – jelenlegi nevén Rendszer- és Számítástudományi Tanszék – alapító tanszékvezetője 1993–2015. 2001 és 2003 között a Műszaki Informatikai Önálló Intézet igazgatója, 2003 és 2011 között a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar alapító dékánja, 2011–2015 között az egyetem rektora.

Összességében több évet töltött külföldön, amely egy egyéves amerikai és több rövidebb útból tevődik össze. 1990 és 1999 között a Kansas State University (Manhattan, KS, U.S.A.) kinevezett kutatója Dr. L. T. Fan professzor tanszékén. Rangos egyetemek (pl. Osaka University, UMIST, Imperial College, Kyoto University), valamint kutató-fejlesztő cégek (pl. Shell R&D, Houston, TX; Dow Chemical Company, Midland, MI; MOBIL R&D, Princeton, NJ) meghívásának tett eleget. Meghatározó nemzetközi együttműködések egész sorának volt kezdeményezője vagy résztvevője. Európa, Amerikai Egyesült Államok, Dél-Afrika és Dél-Korea összesen nyolc egyetemével együttműködésben hozott létre közös publikációkat, előadásokat, szemináriumokat, projekteket. Mindennek eredményeképpen széles körű tudományos kapcsolatokkal rendelkezik. „Visiting Professor” a következő felsőoktatási intézményekben: University of Surrey, Surrey, UK (2002-2008); Ecole Politechnique Federale de Lausanne, Lausanne, Svájc (2005); Imperial College, London, UK (2010–2012).

Oktatási és oktatásszervezési tevékenysége a műszaki informatikához kapcsolódik. Első vezetői megbízatását 1985-ben kapta kutatócsoport megalapítására. Szakvezető, doktori iskola alapító, számítástudományi tantárgyak kidolgozója és oktatója. Témavezetője sikeresen lezárt hazai és külföldi doktori cselekményeknek (8 hazai, 3 külföldi).

Elkötelezett támogatója a matematikai tehetségkutatás- és gondozás ügyének. Az Erdős Pál Matematikai Tehetséggondozó Iskola megalapításának (2001) kezdeményezője és szponzora. Kidolgozta a "Fasori Program" elnevezésű egyetemi elitképzés alapelveit, amelynek első eredményei korábbi hallgatói nemzetközi sikereiben máris mérhetőek. Megalapította a Pólya György-díjat, amellyel a tehetségkutatásban- és gondozásban élen járó középiskolai tanárokat jutalmazzák. Tagja a Magyar Matematikai Tehetségsegítő Tanácsnak (2011-től).

Szakmai közéleti tevékenysége szerteágazó. Jelenleg elnöke az MTA Informatikai Bizottságának (2005-től), tagja további tudományos testületeknek, többek között társelnöke a Magyar Kémikusok Egyesülete Kibernetikai Szakbizottságának (1998-tól), elnöke a Magyar Rektori Konferencia Informatikai Tudományos Bizottságnak (2010-től), továbbá a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság elnöke (2013-tól). Az MTA Veszprémi Területi Bizottságának hat évig tudományos titkára, további hat évig alelnöke volt. Nemzetközi tudományos konferenciasorozatok egyik alapítója. Tizenegy alkalommal volt alelnöke a PRES (Process Integration, Modelling and Optimisation for Energy Saving and Pollution Reduction) konferenciasorozatnak, valamint alapító elnöke a biannuális VOCAL (Veszprém Optimization Conference: Advanced Algorithms) konferenciának. Hazai és külföldi szakfolyóiratok szerkesztőbizottságának tagja (Alkalmazott Matematikai Lapok, Acta Polytechnica Hungarica, Computational Management Science, Chemical Engineering Transactions, Current Opinion in Chemical Engineering).

Munkássága szerkesztés

Kutatási területét a matematikai modellezés és optimalizálás, illetve ezek mérnöki alkalmazásai képezik. Nevéhez fűződik a P-graph és S-graph módszertan kidolgozása. A P-graph módszertan a termelő folyamatok hatékonyságát alapvetően meghatározó hálózatszintézis megoldására született. Emellett számos alkalmazása vált ismertté, mint pl. műszaki rendszerek tervezése (optimális biztonsági rendszerek, valamint processzortömbök hibadiagnosztikája), kémiai reakciók mechanizmusának kutatása, ellátó láncok optimalizálása, metabolikus hálózatok kutatása, energetikai hálózatok tervezése. Az S-graph módszertan szakaszos folyamatok optimális ütemezésének meghatározására bevezetett ábrázolási mód és hatékony algoritmus. Mindkét módszertan kiterjesztése kiemelt kutatási területe.

Közel 150 publikációja jelent meg, díjazott szoftver (Vaaler Awards, New York, U.S.A., 1997) jelzi munkásságának elismerését. Eredményei tankönyvi anyaggá váltak az Amerikai Egyesült Államokban (Peters, M. S., K. D. Timmerhaus, and R. E. West, Plant Design and Economocs for Chemical Engineers, 5th Edition, McGraw Hill, 2003, ISBN 0072392665). Nemzetközi konferenciákon tartott előadásainak száma 239. Több mint 800 független hivatkozása közül több mint 400 SCI folyóiratban, illetve könyvben jelent meg. 1995 óta száznál több hazai és európai uniós kutatás-fejlesztési projektet vezetett, amelyből 57 pályázati finanszírozású.

Családja szerkesztés

Nős, felesége dr. Tarján Klára, matematikus.

Díjai, elismerései szerkesztés

Főbb publikációi szerkesztés

  • Friedler, F., Process integration, modelling and optimisation for energy saving and pollution reduction, Applied Thermal Engineering, 30(16), 2270-2280 (2010)
  • Majozi, T. and F. Friedler, Maximization of Throughput in a Multipurpose Batch Plant Under Fixed Time Horizon: S-Graph Approach, Industrial and Engineering Chemistry Research, 45(20), 6713-6720 (2006)
  • Romero J., L. Puigjaner, T. Holczinger, and F. Friedler, Scheduling Intermediate Storage Multipurpose Batch Plants Using the S-Graph, AIChE J., 50(2), 403-417 (2004)
  • Feng, G., L. T. Fan, P. A. Seib, B. Bertók, L. Kalotai, and F. Friedler, A Graph-Theoretic Method for the Algorithmic Synthesis of Azeotropic-Distillation Systems, Industrial and Engineering Chemistry Research, 42(15), 3602-3611 (2003)
  • Sanmarti, E., T. Holczinger, L. Puigjaner, and F. Friedler, Combinatorial Framework for Effective Scheduling of Multipurpose Batch Plants, AIChE J., 48(11), 2557-2570 (2002)
  • Kovács, Z., Z. Ercsey, F. Friedler, and L. T. Fan, Separation-Network Synthesis: Global Optimum through Rigorous Super-Structure, Comput. Chem. Eng., 24(8), 1881-1900 (2000)
  • Friedler, F., L. T. Fan, and B. Imreh, Process Network Synthesis: Problem Definition, Networks, 31(2), 119-124 (1998)
  • Friedler, F., J. B. Varga, and L. T. Fan, Decision-Mapping: A Tool for Consistent and Complete Decisions in Process Synthesis, Chemical Engineering Science, 50(11), 1755-1768 (1995)
  • Friedler, F., K. Tarján, Y. W. Huang, and L. T. Fan, Graph-Theoretic Approach to Process Synthesis: Polynomial Algorithm for Maximal Structure Generation, Computers and Chemical Engineering, 17(9), 929-942 (1993)
  • Friedler, F., K. Tarján, Y. W. Huang, and L. T. Fan, Graph-Theoretic Approach to Process Synthesis: Axioms and Theorems, Chemical Engineering Science, 47(6), 1973-1988 (1992)

Források szerkesztés