Wikipédia

Gáborján

magyarországi község Hajdú-Bihar vármegyében

Gáborján község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

Gáborján
Gáborján címere
Gáborján címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásBerettyóújfalui
Jogállásközség
PolgármesterMező Gyula (Fidesz-KDNP)[1]
JegyzőJenei Csaba
Irányítószám4122
Körzethívószám54
Népesség
Teljes népesség817 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség32,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,46 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 14′, k. h. 21° 40′Koordináták: é. sz. 47° 14′, k. h. 21° 40′
Gáborján (Hajdú-Bihar vármegye)
Gáborján
Gáborján
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Gáborján weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gáborján témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

Berettyóújfalutól keletre fekszik, nem messze a román határtól.

A szomszédos települések: észak felől Konyár, kelet felől Hencida, délkelet felől Bojt, dél felől Váncsod, nyugat felől pedig Szentpéterszeg.

Megközelítése szerkesztés

Csak közúton közelíthető meg, közvetlen szomszédai közül Szentpéterszeg, illetve Hencida felől a 4812-es, Mezőpeterd-Váncsod felől pedig a 4815-ös úton.

Határai között áthalad az M4-es autóút is, amelynek ráadásul csomópontja is van itt, így az átadása óta, az ország távolabbi részei felől ez a legfontosabb megközelítési útvonala.

Története szerkesztés

Gáborján település ősi monostoros hely, amely már a tatárjárás előtt is fennállt, akkori neve Gáborján monostora (Geberján-monostora) volt.

Nevét a 15. században említették először a korabeli oklevelek. Többféleképpen írták: Gabrián, Gabán, Gagán, Gábrán, de Geberján-monostora néven is előfordult a 15. századig. A Gáborjáni apátság a lakosság által Földvárként emlegetett területen, a váncsodi-Szentpéterszeg-i határ szegletében (összeszögellésénél) feküdt. 1245-ben birtokosának Raffain bán, 1311-ben Dósa nádor volt a falu földesura. 1451-ben Géberjén néven említették a fennmaradt írásokban. 1455-ben a falut Szabolcs vármegyéhez tartozónak írták le. Gáborján monostora kegyura Debreczeni Dósa nádor volt, a 15. században pedig az ő utódai voltak. A Debreczeniek után a Domoszlayak, majd a Széchyek és a Héderváryak birtokába jutott.

1462-ben a Szokolyi, 1471-ben a Széchyek, és 1476-ban a Hunyadiak 1498-ban pedig a vácsodi Horváth' család volt a birtokosa. Az 1552-ben végzett összeírás alkalmával Gáborján településen 31 és fél portát találtak. A Rákóczi-szabadságharc idején, 1705 végén heves összecsapás zajlott a község határában egy Ilosvay Imre ezredes vezette kuruc csapattest és a császári zsoldban álló rác portyázók között, amely a kurucok vereségével végződött. 1745-ben az Esterházy család volt a falu földesura. Ekkor a faluról feljegyezték azt is, hogy a Berettyó folyón kilenckerekű vízimalma is volt. Lakossága még az 1800-as évek végén is híres volt szalmakalapfonó iparáról. Gáborjánhoz tartozott Szaján-puszta is. A község határában régen két falu is állt, melyek azonban teljesen elpusztultak. A két elpusztult település közül az egyiket, Tótfalu községet említi egy 1405-ben kelt oklevél is, mint Gáborjántól délre fekvő települést.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

Időszak Név Jelölő szervezet Forrás Megjegyzés
1990–1992 Barakony István független [3] hivatalában elhunyt
1992–1994 Dr. Kincses Béla alpolgármester
1994–1998 Majosi Gyula független [4]
1998–2002 [5]
2002–2006 [6]
2006–2010 [7]
2010–2014 [8]
2014–2019 Mező Gyula független [9]
2019-től Fidesz-KDNP [1]

Nevezetességei szerkesztés

  • Református temploma nagyon régi épület, melyet többször is átalakítottak. Pontos építési ideje nem ismert. A mai templom elődje a középkori Szent Szűz egyháza, melynek tornyát részben a későbbi átalakítások is meghagyták. 1651-ben volt az első nagyobb építkezés, 1763-ban temploma és tornya állt a falunak. 1860-ban átalakították, ekkor bontották le középkori apszisát, s egészítették ki a hajót a mai félköríves záródással, s ekkor kapta az oldalhajót a karzattal. Eklektikus homlokzatain középkori, klasszicista és romantikus elemek keverednek.
  • A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Híres emberek szerkesztés

Népesség szerkesztés

Gáborján lakónépességének alakulása (fő)

A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre.

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,9%-a magyarnak, 6% cigánynak, 0,7% románnak mondta magát (19,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3%, református 48,6%, felekezeten kívüli 21,7% (25,5% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 92,8%-a vallotta magát magyarnak, 10,7% cigánynak, 0,4% románnak, 0,1% szlováknak, 0,1% horvátnak, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,3% volt református, 2,1% római katolikus, 0,1% görög katolikus, 2,5% egyéb keresztény, 0,1% ortodox, 0,1% izraelita, 32,7% felekezeten kívüli (24% nem válaszolt).[12]

Források szerkesztés

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Gáborján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Gáborján települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Gáborján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. ↑ Gáborján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  6. ↑ Gáborján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  7. ↑ Gáborján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  8. ↑ Gáborján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 16.)
  9. ↑ Gáborján települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  10. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. ↑ Gáborján Helységnévtár
  12. ↑ Gáborján Helységnévtár

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gáborján&oldid=27058964”