Gödény-halom

A Gödény-halom egy Békésszentandrás határában álló „ex lege” védett földvár (kunhalom), amely Magyarország és Közép-Európa legnagyobb ilyen jellegű halma. 12,26 méter magas, palástjának kerülete kb. 160 méter.

Gödény-halom
Ország	Magyarország
Elhelyezkedése	Békésszentandrás
Gödény-halom Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 48′ 48″, k. h. 20° 26′ 41″46.813306, 20.444658

Fekvése

A településtől déli irányban, 7 km-re, a régi szentesi út mellett található, bolygatatlan állapotú kunhalom, amely a Körös–Maros Nemzeti Park része. Mivel a környék tengerszint feletti magassága kb. 85 méter, ezért a Gödény-halom teteje 97,26 méterrel emelkedik a tenger szintje fölé. Ezáltal itt, a Hármas-Körös árterében már a régi időkben is állandóan szárazon maradó terület volt, amin sűrűn tanyáztak gödények. A nevét is innen kapta.

A felületét összefüggő, nem különösebben értékes összetételű gyep borítja, aminek a hasznosítása az időnkénti legeltetéssel történik. A délkeleti oldalának alsó részét fiatal akácerdő borítja. Tetején térképészeti jel található. A Gödény-halom hármas határdomb is: Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád-Csanád vármegye határát jelzi, bár nagy részben Békés vármegyéhez tartozik.

Története

Feltehetően a rézkorból származó temetkezési hely lehetett. Ezt a halmot is megbontották, az északi oldalából út- és gátépítésre hordtak el földet. Egykori magassága hozzávetőlegesen 3 méterrel több volt, így valószínűleg a 15 métert is meghaladta.

1735-ben a Péró-féle parasztfelkelés idején itt tartották a parasztok a gyűléseiket. Ezért is nevezték „Péró halmának”, illetve „Vértessy pihenőjének”, mert Péró alföldi szövetségese, Vértessy Mihály ide hívta össze a környék felkelőit.

A Gödény-halom – mint arról a méretei is tanúskodnak – bizonyára nagy tekintélyű, nagy hatalmú ember temetkezési helyéül szolgált. A környékével együtt régészetileg védett terület.