Głogów

	Głogów
; Głogów címere	; Głogów zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Lengyelország
Vajdaság	Alsó-sziléziai
Járás	Głogówi
Alapítás éve	10. század
Irányítószám	67-200-tól 67-211-ig
Körzethívószám	(+48)76
Rendszám	DGL
Testvérvárosok	Lista Riesa; Middelburg; Middelburg;
	Népesség
Teljes népesség	64 261 fő (2021. márc. 31.)
Népsűrűség	1 830,28 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	85,5 m
Terület	35,11 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 51° 39′ 32″, k. h. 16° 04′ 49″Koordináták: é. sz. 51° 39′ 32″, k. h. 16° 04′ 49″
	Głogów weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Głogów témájú médiaállományokat.

Głogów (kiejtése^ⓘ, IPA: ['gwɔguf], németül Glogau ['gloːgao], csehül Hlohov ['hlohof]) város Délnyugat-Lengyelországban.

Lakossága 71 686 fő (2004). Ma Alsó-sziléziai vajdaságban, az egykori Legnica vajdaságban található, a vajdaság hatodik legnagyobb városa. Neve a lengyel głóg (galagonya) szóból ered.

Głogów városrészei: Brzostów, Chrobry, Górków, Hutnik, Kopernik, Kościuszki, Krzepów, Nosocice, Ostrów Tumski, Paulinów, Piastów Śląskich, Przemysłowe, Słoneczne, Stare Miasto, Śródmieście, Widziszów, Żarków. Głogów adminisztrációs területén van két elhagyott falu is: Biechów és Wróblin Głogowski, melyeket a rézbányák közelsége miatt kellett kiüríteni.

A német Glogau név kezd a használatból kikopni a lengyel név javára, a cseh nevet, Hlohov-ot jelenleg ritkán használják.

A város nagyobbrészt az Odera bal partján fekszik, noha a történelmi város valamikor a Templom-szigeten volt, így védelme szempontjából fontos volt, hogy az Odera két ága vette körül.

A város és környéke igen földrengésveszélyes, a környéken havonta többször is előfordul kisebb, általában nem érezhető földrengés, de igen sok érezhető is van egy évben.

Története szerkesztés

A Głogówi hercegség vára

Ptolemaiosz Klaudiosz időszámításunk szerint 142-147 között készült térképén szerepel egy Lugidunum nevű helység,^[2] melyről feltételezik hogy Głogówwal azonos. Ez a feltételezés először a Lexicon Universale, egy 1698-ban kiadott humanista mű lapjain jelent meg, de alátámasztja elhelyezkedése más azonosított sziléziai helységekhez képest. Más források Lugidunumot Legnicaként azonosítják.

Głogów az egyik legrégibb lengyel város. Szláv törzsek a várat már a X. században felépítették. Ez az Odera jobb partján volt és kőből, fából és földből épült. I. Mieszko elfoglalta, és új várat épített, ez a mai Ostrów Tumski (Templom-sziget) területén feküdt.

Głogówot először 1010-ben említi Merseburgi Thietmar krónikája, amikor a várost a lerohanták a németek II. Henrik német-római császár vezetése alatt. A várost a németek 1017-ben újra megostromolták. A Głogówért vívott harcok leghíresebbje az 1109-i volt, amikor V. Henrik német-római császár csapatai ellen védték a várost (lásd: Głogów védelme). 1157-ben I. Barbarossa Frigyes bevette és felgyújtotta a várost.

Głogów, óváros

A Szent Miklós templom romjai

1180-ban II. Elűzött Ulászló fia, I. Głogówi Konrád uralkodása alatt az újjáépített Głogów a Głogówi hercegség fővárosa lett, 1253-ban pedig II. Głogówi Konrád megparancsolta, hogy alapítsanak várost a már meglévő bal parti település helyén és magdeburgi városi jogokat adományozott.

A XVI. században a sziléziai Piastok głogówi ága kihalt, utolsó képviselőjük II. Őrült János volt. 1491-1506 között a terület felett a Jagellók uralkodtak: I. János Albert és I. Öreg Zsigmond, akik később lengyel királyok lettek. Később a várost átadták a Habsburgoknak. A XVII. század közepén, a harmincéves háború alatt Głogówot erőddé alakították át. Később ostromolták és el is foglalták a porosz, francia, orosz, svéd és osztrák hadak. 1740-től a porosz Hohenzollernek uralma alatt állt. A napóleoni háborúk alatt Jan Henryk Dąbrowski lengyel csapatait szállásolták el itt, maga Napóleon császár is háromszor meglátogatta a várost. Az erődítési munkák sok évre visszavetették a város fejlődését.

A XIX. században igyekeztek megszüntetni az erődítéseket de csak 1873-ban sikerült keletre tolni a határait, és csak 1902-ben bontották le, ami lehetővé tette a város normális fejlődését. 1939-ben Głogównak 33 000 lakosa volt.

1945-ben a várost ismét erőddé építették ki a hitleri hatóságok. Głogówot 5 hétig ostromolta a szovjet hadsereg és 95%-ban lerombolták a várost. A jaltai konferencia egyezménye szerint a várost Lengyelországhoz csatolták. 1945 májusában érkeztek meg az első háború utáni telepesek, akik csak üszkös romokat találtak itt. A város újjáépítése a mai napig nem fejeződött be teljesen. Óriási változás és fejlődés következett be, miután 1967-ben határozat született a rézkohó felépítéséről. A kohó ma is a legnagyobb iparvállalat a városban.

1945-től 1950-ig a város a Wrocławi vajdasághoz tartozott, 1950-ben az újonnan alakult Zielonagórai vajdasághoz csatolták. 1975-1998-ig a Legnicai vajdasághoz tartozott. Az Alsó-sziléziai vajdasághoz az 1999-es adminisztrációs reform után csatolták.

Főiskolák szerkesztés

Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa w Głogowie - Állami felsőfokú szakiskola
Akademia Ekonomiczna we Wrocławiu - a Wrocławi Gazdasági főiskola részlege
Wyższa Szkoła Humanistyczno-Ekonomiczna w Łodzi - a Łodzi humán-gazdasági főiskola részlege

Műemlékek szerkesztés

Városház

Társaskáptalan

Głogówi városháza
A głogówi hercegség vára (jelenleg Régészeti-történelmi múzeum)
Krisztus teste templom (késő barokk)
Szent Wawrzyńc templom
Szent Miklós templom (romokban)
Szent Péter templom (lapidárium)
XIX századbeli evangélikus templom (lapidárium)
Zsidó közösség zsinagógája (XIX. század) (lapidárium)
Társaskáptalan a Tumski szigeten (restaurálás alatt)
Andreas Gryphius színház (romok)
A középkori városfalak romjai
A XVII. századbeli várárok maradványai
Turm Reduit – XIX. századbeli tüzérségi torony

Kultúra szerkesztés

A színház romjai

A városi kultúrház

Fesztiválok szerkesztés

Międzynarodowe Głogowskie Spotkania Jazzowe (Nemzetközi jazz találkozó)
Wratislavia Cantans (wrocławi kórusfesztivál)
Zamkowe Spotkania Chóralne (Kórustalálkozások a várban)

Intézmények szerkesztés

Miejski Ośrodek Kultury (Városi kultúrház)
Miejska Biblioteka Publiczna (Városi közkönyvtár)
Muzeum Archeologiczno-Historyczne (Régészeti-történelmi múzeum)
Towarzystwo Ziemi Głogowskiej (Głogówi vidék társasága)
Głogowskie Stowarzyszenie Literackie (Irodalmi társaság)
Centrum Edukacji Kulturalnej i Artystycznej MAYDAY (Kulturális és művészeti oktatási centrum)
Beati Cantores (kórus)
Zakładowa Orkiestra Dęta "Huty Miedzi Głogów" (A rézkohó fúvószenekara)
Stowarzyszenie Wolnej Sztuki (Szabad művészetek társasága)
Muzyczne Stowarzyszenie Ziemi Głogowskiej im. Estelli Wolańskiej (Zenei társaság)
Spółdzielczy Dom Kultury "PEGAZ" (Szövetkezeti kultúrház "Pegazus")
Fundacja Odbudowy Teatru im. Andreasa Gryphiusa w Głogowie (A színház újjáépítési alapja)