GAZ–61

A GAZ–61 (oroszul: ГАЗ–61) szovjet 4×4-es hajtásképletű, ötszemélyes, növelt terepjáró képességű személygépkocsi, melyet a Gorkiji Autógyár (GAZ) gyártott kis mennyiségben 1941–1943 között.

GAZ–61
A zárt karosszériával készült GAZ–61–73 változat
Gyártási adatok
Gyártó	GAZ
Darabszám	238
Gyártás helye	Gorkij
Gyártás éve	1940–1945
Tervező	Vitalij Gracsov
Hossz	4670 mm
Szélesség	1750 mm
Magasság	1905 mm
Tömeg	1650 kg
Tengelytáv	2845 mm
Motor	Otto-motor
Hajtómű	Otto-motor
Előző	GAZ-21
Következő	GAZ–M–20 Pobeda
A Wikimédia Commons tartalmaz GAZ–61 témájú médiaállományokat.

Története

A járművet Vitalij Gracsov vezetésével a GAZ tervezőirodájában tervezték 1939-ben a nem túl sikeres, háromtengelyes GAZ–21-es utódaként. Sebességváltóját a GAZ–AA-ból vették. A prototípusa a GAZ–11–40 nyitott, ponyvás karosszériájával készült, amelyhez egy összkerékhajtású alvázat szerkesztettek. A mellső hídnál a hajtott és kormányzott elülső kerekekhez kezdetben Rzeppa-csuklót, később Bendix–Weiss-csuklót használtak. A járműbe először a GAZ–M–1-ben is használt 40 LE-s GAZ–M motort építették. Ez azonban gyengének bizonyult, ezért 1939 nyarán ezt lecserélték a hathengeres, 50 LE-s GAZ–11-es motorra. Sorozatban azonban nem gyártották, csak néhány példány készült belőle, amelyeket 1939–1940-ben teszteltek. A Vörös Hadsereg vezérkaránál használt példányokra 1941-ben zárt karosszéria került.

A jármű alvázára később a GAZ–11–73-as zárt, teljesen fémből készült karosszériáját építették. Az erőátvitel és a motor is a GAZ–11–73-ból származott. A járműhöz lényegében a mellső hídban tért el és a radiátor volt más, illetve megtartották a GAZ–AA-ból . Ezt a változatot kis mennyiségben 1941-től 1943-ig sorozatban gyártották. A járművet a Vörös Hadsereg vezérkarában a felső vezetés használta. Ilyen szolgálati járműve volt többek között Rokosszovszkij, Zsukov és Konyev marsallnak is. 1945-ben egy ilyen járműben kapott halálos repeszsérülést a 3. belarusz front parancsnoka, Csernyahovszkij hadseregtábornok Königsberg mellett. A járművek többsége katonai terepszínű festést kapott.

Két speciális változatát is kialakították. A platós kisteherszállító változat csak prototípus szintjén maradt, a nyotott felépítményű könnyű tüzérségi vontató változatából kis mennyiséget gyártottak. Az 1940–1945 közötti gyártási időszak alatt összesen 238 db GAZ–61-es készült.

Jellemzői

A személygépkocsikon alapuló konstrukció miatt a jármű nagy tengelytávja és a magas felépítményből eredő magas súlypont csak korlátozott terepjáró képességeket biztosított a járműnek.

Üzemanyagtartálya 60 literes. Átlagfogyasztása közúton 14 l/100 km, terepen 22 l/100 km volt. Egy üzemanyagtankkal közúton 375 km-t, terepen 200 km-t tehetett meg.

Típusváltozatok

• GAZ–61–40 – Nyitott karosszériával, ponyvatetővel készített alapváltozat. Csak néhány darab készült. 1942-ben átalakították zárt karosszériájúvá. Összesen 6 db készült.
• GAZ–61–73 – Zárt karosszériával készült változat. A felépítmény a GAZ–M–1-ből, illetve annak GAZ–11–73-as változatából származik. Ez volt a legnagyobb darabszámú változat, összesen 194 db-t készítettek belőle.
• GAZ–61–415 – 1940-ben tervezett kisteherszállító változat. Csak két darab példány készült.
• GAZ–61–417 – Könnyű tüzérségi vontató. 36 darabot gyártottak belőle.

Műszaki adatok (GAZ–61–73)

• Tömeg:
  • Üres tömeg: 1320 kg
  • Teljes tömeg: 1650 kg
• Geometriai méretek:
  • Hossz: 4670 mm
  • Szélesség: 1750 mm
  • Magasság 1905 mm
• Tengelytáv: 2845 mm
• Mellső nyomtáv: 1440 mm
• Hátsó nyomtáv: 1440 mm
• Fordulókör sugara: 6,75 m
• Motor: GAZ–11
• Motorteljesítmény: 50 LE (3600 1/perc fordulatszámnál)
• Hengerűrtartalom:  3485 cm³
• Legnagyobb sebesség: 107 km/h

Források

• Avtomobili Krasznoj Armii 1941–1945, Mogyeliszt Konsztruktor 2006/2, pp. 10–11.
• Leonyid Dmitrijevics Gogolev: Avtomobili-szoldati – Ocserki ob isztorii razvityija i vojennom priminyenyii avtomobilej, Patriot kiadó, 1990, Moszkva, ISBN 5-7030-0226-5, pp. 42–43.
• GAZ–61 – Avtomobil dlja genyeralov i marsalov