Gamás

magyarországi község Somogy vármegyében

Gamás község Somogy vármegyében, a Fonyódi járásban.

Gamás
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Gamás címere
Gamás címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásFonyódi
Jogállásközség
PolgármesterTóth Péter (független)[1]
Irányítószám8685
Körzethívószám85
Népesség
Teljes népesség677 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség17,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület42,92 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 37′ 11″, k. h. 17° 45′ 42″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 11″, k. h. 17° 45′ 42″
Gamás (Somogy vármegye)
Gamás
Gamás
Pozíció Somogy vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Gamás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A világhírű Gamási gímbika v. Tuskósi bika (1968) trófea a hatvani Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeumban

Fekvése szerkesztés

Kaposvár és a Balaton között nagyjából félúton fekszik. Közigazgatási területén és Vadépuszta településrészén áthaladt a régi 67-es főút, vagyis a mai 6714-es út, de az új 67-es út már elkerüli Vadépusztát is. Gamás központja zsáktelepülésnek tekinthető, oda csak a nyugatnak kiágazó 67 107-es út vezet.

Természeti környezete szerkesztés

Az északról a Vörös-heggyel, nyugatról a Malom-patakkal, keletről a Tetves-patakkal határolt területet nevezhetjük Gamás vidékének. Jellegzetesen somogyi táj, észak–déli dombvonulatokkal, amiket rövidebb oldalágak és helyenként tekintélyes vízmosások osztanak fel. Változatos formavilága -mely a lankás oldalaktól a meredek letörésekig terjed- minden nézőpontból más képet tár elénk.

Az alapkőzet főként lösz, ami alatt felső pliocén kori folyami homokhordalék fekszik. Kedvező klíma és az erdővegetáció hatására a Ramann-féle és az agyagbemosódásos barna erdőtalajok váltak meghatározóvá. A vízrendezés előtt a völgyekben jelentkező időszakos vízhatásra réti talajok és a lejtőhordalék kombinációi alakultak ki.

Vízgazdálkodás szempontjából hátrányos, hogy itt húzódik egy északnyugat–délkelet irányú vízválasztó. Az északi oldalról a Balatonba folyik a Tetves-patak, déli oldalról a Kaposba vezet a Malom-, Orci-, Szelestye-, és a Deseda-patak. Elhelyezkedésükből adódóan vízhozamuk csekély és erősen ingadozó, ezért valójában csak ároknak nevezik őket.

A községtől délre, 2,4 km távolságra, a Szelistyei-árok kanyarja felett egy ősi földvár, az úgynevezett Törökvár maradványai láthatók.[3]

Növényzete szerkesztés

A domborzat mellett a legfontosabb tájbélyeg az erdő. A dombtetők jellegzetes erdőtársulása a cseres-kocsánytalan tölgyes, majd lefelé haladva gyertyános-kocsánytalan tölgyes és gyertyános-kocsányos tölgyes követi egymást. A patakok mellett égeresek és füzesek uralkodnak. Az északi lejtőkön és a párásabb zugokban a bükkösök kisebb foltjai is fellelhetők. Az erdőtársulásokat nagyon változatossá teszi, hogy a második lombkoronaszintben elegyfaként déli flóraelemek, szelídgesztenye, ezüst hárs és virágos kőris jelennek meg.

A gyepszintben a nagyvirágú lednek és különösen a borostyán burjánzik csoportosan. Fasorok védelmében gyakori a közönséges ördögcérna (másik nevén: „semfűsemfa”).

A gazdag növényvilág változatos és gazdálkodás szempontjából jó minőségű vadállományt tart el. A számos díjazott disznóagyar és a világranglistára felkerült szarvastrófea közül kiemelkedik az 1968-ban a Tuskósi-erdőben lőtt világrekord szarvasbika.

Története szerkesztés

A Gamás név (Gamas és Gomas írásmóddal is) az 1055-ös tihanyi alapítólevélben fordul elő először a Tihanyi apátság birtokaként, melyet 1229-ben Felső-Gamás alakban említettek.[4] Ekkor egymás közelében két hasonló nevű helység is létezett itt, az egyik a Balaton közelében, a másik tőle délre. E helység, mely a másik Gamástól délebbre feküdt, Szt. István korában Gamuz alakban fordult elő. 1216 és 1221 után Uros szentmártoni apát szerzett itt földeket. 1221-ben a szentmártoni apátságnak 2 szőlője, 3 berke és 1 eke földje is volt itt. Albeus mester 1237-1240. évi összeírása szerint az apátságnak ekkor már 2 eke földje és 4 szőlője volt itt, 1261-ben pedig a királyi udvarnokoknak is volt itt birtokuk.

Neve később az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben is előfordult.

1405-ben Kovásznyai Gergely is birtokos volt itt, kinek itteni birtokaiba Derecskei Pált iktatták be. 1479-ben pedig már több család: a Gellyei Török, a Gellyei Balogh és a Gellyei Porkoláb családnak is voltak itt birtokrészei. Az 1419-1511. évekből pedig egy Töttösgamás (Thythewsgamas) nevű helységről maradtak fenn okleveles adatok.

Az 1701-1703. évi adólajstrom szerint Gamás-puszta néven Fonyó Miklós birtoka volt. 1715-ben 9 háztartását írták össze és ekkor a kincstár volt a földesura; de 1720-ban a tiszttartók rossz bánásmódja következtében az egész lakosság Tolna vármegyébe költözött át.

1726-ban Nagygamás és Kisgamás báró Maithényi György,Gamás pedig a lengyeltóti Lengyel családé és még 1776-ban is a Lengyel család tagjai, Lengyel Imre, Antal és Gáspár voltak a birtokosai. Később, 1835-ben Kiss Ignác, 1856-ban a Pallini Inkey család és gróf Zichy János, majd a 20. század elején Pallini Inkey Antal, Jankovics Bésán Gyula, a magyarországi kegyes tanítórend, gróf Zichy Béla és Kacskovics Zoltán volt itt a nagyobb birtokos. 1819-ben épült fel római katolikus temploma, de a falu határában még az 1900-as évek elején is láthatók voltak őskori templomának alapfalai és faragott kövei.

A török hódoltság alatt a község határában nagy csata volt a magyarok és a törökök között. A határ azt a részét, ahol ez a csata lefolyt, a nép Vérgamásnak nevezi. A török időkben a falu elnéptelenedett, egykori magyar lakói helyébe a historia domus leírása szerint sokácok telepedtek le, akiknek utódai később elmagyarosodtak. 1848 őszén is volt itt egy kisebb összeütközés a szerb határőrök és a magyarok között, mely az utóbbiak győzelmével végződött.

1855 nyarán kolerajárvány lépett fel a helységben, mely 164 ember életébe került. A község határában gyakran találnak római és Árpád-korból való pénzeket és fegyvereket, az utóbbiak főleg a török hódoltság korából valók.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Jeszenszky János (független)[5]
  • 1994–1998: Jeszenszky János (független)[6]
  • 1998–2002: Jeszenszky János (független)[7]
  • 2002–2006: Jeszenszky János (független)[8]
  • 2006–2010: Jeszenszky János (független)[9]
  • 2010–2010: Tóth Péter (független)[10]
  • 2011–2014: Tóth Péter (független)[11]
  • 2014–2019: Tóth Péter (független)[12]
  • 2019-től: Tóth Péter (független)[1]

A településen 2011. február 20-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[11] mert az előző év őszén megválasztott polgármester nem sokkal azután le is mondott posztjáról.[13] Lemondása ellenére ő is elindult a posztért, és igen szoros küzdelemben ugyan – három jelölt közül, 383 szavazatból mindössze két szavazatnyi különbséggel –, de meg is tarthatta azt.[11]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
794
760
748
694
675
677
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 4,2% cigánynak, 1,9% horvátnak, 0,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,5%, református 5%, evangélikus 0,6%, felekezet nélküli 8,6% (17,5% nem nyilatkozott).[14]

Nevezetességek szerkesztés

Gamás egyetlen műemléki védelem alatt álló épülete az 1814-ből származó római katolikus templom. Az eredeti barokk épületet 1886-ban átépítették, majd miután tornya leégett, 1947-ben új tornyot kapott. 2014-ben felújították.[15][16] A mellette álló, egyszerű külső megjelenésű plébániaépület belső falfestményei értékesek.[17]

Az első világháború hőseinek emlékére monumentális talapzatú, fegyverével a földön fekvő katonát ábrázoló műkő emlékművet emeltek, amelynek oldalán fehér kőtáblán a második világháború hősi halottainak nevét is felsorolták. Az emlékművet 2016-ban felvették a somogyi értéktárba is.[18]

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Gamás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig, 2005, Kaposvár
  4. Kovács Éva: Gamás birtok leírása a Tihanyi összeírásban. (Hozzáférés: 2016. április 10.)
  5. Gamás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Gamás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  7. Gamás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  8. Gamás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  9. Gamás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 29.)
  10. Gamás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  11. a b c Gamás települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. február 20. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
  12. Gamás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  13. 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 7.)
  14. Gamás Helységnévtár
  15. Gamási Nagyboldogasszony r.k. templom. Somogyi Értékek. (Hozzáférés: 2017. március 31.)
  16. A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2017. április 6.)
  17. Gamási plébánia. Somogyi Értékek. (Hozzáférés: 2017. április 6.)
  18. Gamási világháborús emlékmű. Somogyi Értékek. (Hozzáférés: 2017. március 31.)

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés