Garizim
A Garizim (vagy Gerizim) hegye (héber nyelven: גריזים, arabul: جبل جرزيم ) Palesztina területén, a mai Ciszjordániában, Náblusz városának déli szélén elhelyezkedő kisebb hegy.
|
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Garizim (جبل جرزيم , גריזים) | |
 | |
| A Garizim-hegy képe 1900-ból | |
| Magasság | 881 m |
| Hely |  Palesztina |
| Legmagasabb pont | 881 m |
| Elhelyezkedése | |
 Garizim
Pozíció Izrael térképén
| |
 é. sz. 32° 11′ 58″, k. h. 35° 16′ 22″Koordináták: é. sz. 32° 11′ 58″, k. h. 35° 16′ 22″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Garizim témájú médiaállományokat. | |
Az ókori Szikem mellett feküdt, attól délnyugatra.
Az izraeliták kánaáni honfoglalása után az itteni hegycsúcsról hangzottak el az áldások, míg az átkok a szemközti Ebál-hegyről záporoztak alá.[1] Józsué oltárt állíttatott fel itt.[2]
Azután, hogy a zsidók újra felépítették a jeruzsálemi templomot a babiloni fogság után, a szamaritánusok a Garizim csúcsán alapították meg a saját templomukat Kr. e. 330 körül.[3] Hitük szerint nem a jeruzsálemi Templom-hegyen, hanem itt volt az a szikla, ahol Ábrahám a fiát, Izsákot készült feláldozni. Ezt a templomot később Johannesz Hürkánosz romboltatta le, Kr. e. 128 körül, Szikem városával együtt. A templom további sorsa bizonytalan, de Garizim a szamaritánusok szent hegye maradt és a mai napig évente megünneplik a húsvétot itt, a véres állatáldozatokkal kiegészítve.
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Magnus Magnusson: Ásóval a Biblia nyomában
