Gdynia

Gdynia (kiejtése^ⓘ, IPA: [ˈgdɨɲa], németül: Gdingen vagy Gotenhafen, kasub nyelven Gdiniô [ˈgdiniɔ]) város Lengyelországban, a Pomerániai vajdaságban, a Balti-tenger déli partján.

Gdynia
Gdynia címere Gdynia zászlaja
Közigazgatás
Ország	Lengyelország
Vajdaság	Pomerániai
Rang	járási jogú város
Alapítás éve	1253 előtt
Városjogok	1926. február 10.
Polgármester	Wojciech Szczurek
Irányítószám	81-000-től 81-919-ig
Körzethívószám	+(48)58
Rendszám	GA
Testvérvárosok	Lista Klaipėda Aalborg Baranavicsi Hajkou Karlskrona község Kotka Kristiansand Liepāja Plymouth Seattle Kiel Człuchów Rusztavi Aalborg község Karpacz Communauté urbaine de Dunkerque Zsitomir Csuhaj Syndicat Mixte de la Côte d’Opale Kunda
Népesség
Teljes népesség	245 222 fő (2021. márc. 31.)
Népsűrűség	1 814,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	0-205,7 m
Terület	135,14 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 54° 31′ 03″, k. h. 18° 32′ 24″54.5175, 18.54
Gdynia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gdynia témájú médiaállományokat.

Fekvése

Gdynia Észak-Pomerániában, a Gdański-öböl partján fekszik. Gdynia Gdańskkal és Sopottal együtt alkotja a Hármasváros (Trójmiasto) városközösséget, melynek együttesen több mint egymillió lakosa van.

Története

Gdynia kikötője

Gdyniát 1253-ban említik először pomerániai halászfaluként, de Oksywie (mely ma a város része) már 1209-ben szerepel írott forrásban. Itt épült a lengyel tengerpart első temploma. 1380-ban a város elődjének tekintett falu birtokosa a rocosini Péter a települést a cisztercieknek adta és ennek következtében Gdynia 1382 és 1772 között az oliwai ciszterci apátsághoz tartozott. Még 1789-ben is csak 21 ház volt a faluban.

Azon a területen, ahol a mai városmag áll, a történelem előtti időkben az oksiwi kultúra központja volt, melyet később gótok, végül pedig balti-porosz szlávok telepítették be. A terület Pomeránia részeként 990-től 1308-ig Lengyelország tartománya volt. 1308-ban a Német Lovagrend hódította meg és az ő kezükben maradt 1466-ig. Ekkor a Lengyel-Litván Unió része lett. 1772-ben a területet Poroszország kebelezte be és 1871-ig, Németország megalakulásáig porosz terület maradt.

1870-ben Gdynia falunak mintegy 1200 lakosa volt és a módosabb halászfalvak közé tartozott. Már ekkor népszerű üdülőhely volt vendégházakkal, éttermekkel, kávézókkal, több téglaépülettel, kis kikötővel, melyben kisebb kereskedelmi hajók is kiköthettek. Az első világháborút lezáró Versailles-i békeszerződésben az akkor már kisváros Gdynia a korábbi Lengyel-Pomeránia részeivel együtt a Lengyel Köztársaság része lett, míg Gdansk és környéke Danzig Szabad Városként a Népszövetség ellenőrzése alatt csak részleges lengyel ellenőrzés alá került.

A kikötő megépítése

Azt a döntést, hogy Gdyniában kell megépíteni az ország legfőbb kikötőjét, 1920 telén hozta meg a lengyel kormány a danzigi hatóságoknak lengyel–szovjet háború idején tanúsított ellenséges magatartása miatt. A kikötő építése 1921-ben indult meg, de a gazdasági nehézségek miatt nagyon lassan haladt és csak a Szejm 1922. szeptember 22-én alkotott, a kikötő építéséről szóló határozata után gyorsult fel. Az első, ekkor még viszonylag kis méretű, de már nagyobb hajók befogadására is alkalmas kikötő 1923-ra készült el, az első tengerjáró hajó 1923. augusztus 13-án kötött ki. A munkák további gyorsítására 1924 novemberében a lengyel kormány egyezményt írt alá a kikötőt építő francia–lengyel konzorciummal, mely 1925-re megépítette a hét méter mély kikötőt, a déli gátat és az északi gát nagy részét, a kikötőhöz menő vasútvonalat és a kikötői berendezéseket. Mindazonáltal munkák a vártnál lassabban haladtak és csak 1926 májusa után gyorsultak fel a lengyel tengeri export növekedése és a gazdasági fellendülés hatására. A lengyel-német kereskedelmi háború kitörése miatt ugyanis a forgalom nagyrészt a tengeri utak felé terelődött. 1930 végéig megépültek a dokkok, a gátak, a hullámtörők és számos kisegítő és ipari berendezés. A tengeri szállítás nagysága az 1924. évi 10. 000 tonnáról 1929-re 2. 923. 000 tonnára növekedett. Ebben az időben Gdynia volt az egyetlen olyan lengyel kikötő, melyet keresztül a lengyel szénexportot le lehetett bonyolítani. 1931 és 1939 között Gdynia univerzális tengeri kikötővé bővült. 1938-ban Gdynia volt a legnagyobb és legmodernebb kikötő a Balti-tengeren és a tizedik legnagyobb kikötő Európában. A forgalom elérte a 8,7 millió tonnát, melynek 46%-át a lengyel külkereskedelem tette ki. 1938-ban a gdyniai hajógyár elkezdte építeni első tengerjáró hajóját az Olzát.

A modern Gdynia kialakulása

Gdynia városrészei

A kikötő építésével párhuzamosan 1925-ben bizottság alakult egy korszerű kikötőváros felépítésére, melyre a tervek 1926-ban el is készültek. A befektetők 1927-ben adókedvezményeket kaptak és a város különösen 1928 után ugrásszerű fejlődésnek indult. 1939-re a lakosság száma elérte a 120. 000 főt.

A fejlődést a második világháború kitörése akasztotta meg, mely során a németek megszállták és a birodalomhoz csatolták a várost. Gdynia új nevet is kapott, a Gotenhafen név az egykori germán népre a gótokra kívánt emlékeztetni. Mintegy 50. 000 lengyelt űztek el otthonaikból és helyükre németeket telepítettek. A kikötő haditengerészeti bázis lett. A hajógyárat 1940-ben bővítették és a kieli hajógyár alá rendelték. A hadikikötőt 1943-tól számos szövetséges légitámadás érte, azonban csak kisebb károkat szenvedett. A nagy pusztulást a németek 1945. évi visszavonulása hozta, mely során a kivonuló német csapatok a kikötői létesítmények 90%-át elpusztították. A kikötő bejáratát pedig a Gneisenau csatacirkáló zárta el.

Az Aquarium tengeri múzeum

1945. március 28-án Gdyniát felszabadították a szovjet csapatok és a Gdański vajdaság részeként újra visszakerült Lengyelországhoz. Az 1970-es években a gdyniai hajógyárban is munkástüntetések voltak, mely során a kommunista karhatalom tüzet nyitott a munkásokra. Az elesetteket egy kitalált munkás, Janek Wiśniewski alakja szimbolizálja, akit Mieczysław Cholewa énekelt meg Pieśń o Janku z Gdyni című dalában. Gdynia egyik fő utcáját is róla nevezték el és őróla mintázta a nagy lengyel rendező, Andrzej Wajda A vasember című filmjében „Mateusz Birkut” alakját is.

Nevezetességei

Sea Towers

A Kasubok tere és Antoni Abraham író szobra

Gdynia viszonylag új város, ezért nincsen sok régi épülete.

• A város legrégibb épülete a 13. századi eredetű Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt oksywiei templom.
• Van néhány 17. századi neogótikus palota a Folwarczna utcában a Orlowo városrészben.
• A városnak a tengeri élővilágot bemutató tengeri múzeuma van.
• A kikötőben áll két múzeumhajó a Blyskawica romboló és a Dar Pomorza fregatt.
• A városban sok a 20. század elejének építési stílusában épült ház látható.
• A város környéki dombok és a tengerpart a természet szerelmeseinek kedvelt helyei
• Az 54 m magas Kamienna Góráról az egész városra nagyszerű kilátás nyílik.
• Szárnyashajókon kirándulást lehet tenni a gdanski Westerplattéhoz és a környező partokhoz.

A Dar Pomorza múzeumhajó

Testvértelepülések

Gdynia testvérvárosai 2017-ben

• Kiel, Németország
• Fiume, Horvátország
• Aalborg, Dánia
• Baranavicsi, Fehéroroszország
• Brooklyn, USA
• Côte d’Opale, Franciaország
• Hajkou, Észak-Korea
• Kalinyingrád, Oroszország
• Karlskrona, Svédország
• Klaipėda, Litvánia
• Kristiansand, Norvégia
• Kunda, Észtország
• Liepāja, Lettország
• Plymouth, Nagy-Britannia
• Seattle, USA
• Csuhaj, Kína

További információk

• Gdynia hivatalos oldala
• A hármasváros regionális portálja térképpel
• Gdynia Travel útikalauz és térkép
• A gdyniai Marina
• Tengerészeti iskola
• Több mint 200 régi képeslap Gottenhafenről
• Gdynia Archiválva 2004. december 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
• ChefMoz – Gdynia